b-solutions
Határproblémák feloldása
Határproblémák feloldása
A b-solutions projekt, az Európai Bizottság REGIO Főigazgatósága által indított és az Európai Határrégiók Szövetsége (AEBR) által irányított kezdeményezés, az EU-n belüli határon átnyúló együttműködést hátráltató jogi és adminisztratív akadályok feloldására összpontosít. Lehetőséget biztosít az alulról felfelé építkező megközelítésen keresztül történő információgyűjtésre, lehetővé téve a határon átnyúló együttműködés gyakorlati szereplői számára, hogy felhívják a figyelmet azokra az akadályokra, amelyekkel szembesülnek, amikor a szomszédos országokkal folytatott projekteken dolgoznak. Ezeket a nehézségeket azután jogi szakértők – köztük akár a CESCI jogászai – elemzik, akik nemcsak megvizsgálják a problémákat, hanem gyakorlati megoldásokat is javasolnak.
A projekt sikere a többszöri meghosszabbításában is megmutatkozik:
A b-solutions kezdeményezés eredményeiről az Európai Határrégiók Szövetsége (AEBR) négy összefoglaló kiadványt (ún. compendiumot) publikált. Ezek a dokumentumok a határon átnyúló együttműködést érintő jogi és adminisztratív akadályokkal foglalkoznak, és a valós esetek részletes elemzésén keresztül megoldásokat kínálnak a szomszédos régiók közötti interakciók javítására Európa-szerte. A CESCI szakértői által feldolgozott esetek közül eddig összesen 13 került be ezekbe a kiadványokba.
Az alábbi címlapokra kattintva részletes leírást olvashat az egyes kiadványokról (beleértve azokat az eseteket is, amelyeken egyesületünk szakértői dolgoztak), valamint megtekintheti a compendiumokat angol nyelven.
Egyesületünk szakértői elemzésekkel és megoldási javaslatokkal aktívan hozzájárultak számos határon átnyúló akadály feloldásához. Az alábbiakban megtekintheti azokat a konkrét eseteket, amelyeken eddig a b-solutions keretén belül dolgoztunk.

Az esetet jelző szervezet: Arrabona ETT
A magyar-szlovák határon az önkormányzatok nehézségekbe ütköztek az Interreg „Builcogreen” projekt keretében megvalósuló közterület-fenntartási gépek közös beszerzésének lebonyolításában. Mindkét ország nemzeti rendelkezéseinek elemzése után a CESCI csapata tisztázta, hogy az önkormányzatok által megvásárolni kívánt járművek megvásárlásának, határon átnyúló szállításának és üzemeltetésének nincs jogi akadálya. A szakértői jelentés rámutat, hogy az ETT-kel kapcsolatos bizonytalanságok elsősorban a jelenlegi uniós jogi keret ismeretének hiánya miatt merültek fel, amely ehelyett valamennyi tagállamban a járművek üzemeltetését megkönnyítő rendelkezéseket tartalmaz.

Az esetet jelző szervezet: Via Carpatia ETT
Az ETT eszközt azért indították el, hogy elkerüljék a határ menti struktúrák felesleges megkettőzését, és hogy egységes határon átnyúló szerveket hozzanak létre. A korábbi modellekkel (például az eurorégiókkal) összehasonlítva az ETT (elméletben) független jogi személyként járhat el tagjai nevében a határ mindkét oldalán.
Az elmélettel ellentétben a gyakorlat két alapvető problémát mutat:

Az esetet jelző szervezet: Ister-Granum ETT
A szlovák-magyar határvidéken élő és mindkét országban párhuzamosan dolgozó emberek többszörös adminisztratív kihívásokkal szembesülnek, mivel a két ország társadalombiztosítási rendszere eltérő. A projekt a következő problémákra összpontosít:

Az esetet jelző szervezet: Arrabona ETT
Az EU jól megalapozott keretrendszere ellenére a társadalombiztosítási vagy nyugdíjjogosultság Magyarországról egy másik uniós tagállamba történő átutalásának folyamata szükségtelenül nehézkes és hosszadalmas folyamatnak bizonyul. Ez a kérdés nagyon kevés figyelmet kap. A magyar-szlovák határtérségben közel 20.000 ember lépi át a határt, hogy a másik oldalon dolgozzon, és több mint 2.000 ember él a határ túloldalán, aki jogosult magyar nyugdíjra. A problémát eddig csak az érintettek ismerték, illetve azok a szervezetek – mint például az ETT-k – akikhez segítségért fordulnak. Átfogó, határokon átnyúló intézményi együttműködésre van szükség.

Az esetet jelző szervezet: Mura Régió ETT
A magyar-horvát határszakasz különösen gazdag természeti örökségben. Erre az értékre építve, a jelenlegi lassú, zöld, aktív és környezetbarát turizmusnak megfelelően a kajak- és kenutúrákra épülő turisztikai kínálat a regionális turizmus egyik hajtóereje lehet. Jelenleg azonban a határfolyón, a Murán kirándulásokat szervező utazásszervezők státusza nem kielégítő. meglehetősen bizonytalan. Ez a hiányosság olyan kérdéseket vet fel mint például, hogy melyik országnak kellene lefolytatnia a vizsgálatot, ha baleset történik egy kajaktúrán a közös folyami határon. Milyen jogi és közigazgatási szabályok és előírások alapján gyakorolhatja egy túravezető a tevékenységét a határ mindkét oldalán? Ki a felelőse kérdések összehangolásáért? Következésképpen a határon átnyúló, harmonizált és összehangolt háttérrendszer létrehozása a utazásszervezők és a turizmusra épülő helyi gazdaság számára.

Az esetet jelző szervezet: Európa-kapu ETT
Az Európa Kapu ETT területe összesen 35 helyi önkormányzatot foglal magába a román-magyar határ mentén, nagyrészt kisvárosokat és falvakat. Az alapvető gazdasági ágazat a mezőgazdaság. Különböző román és magyar szabályozások vonatkoznak a helyi termékek kereskedelmére.
A szabályozások szintén különböznek a határ túloldaláról érkező gazdák esetében. A határátkelés nehézkes különböző adminisztratív akadályok okán. Különböző román és magyar szabályozást alkalmaznak a kereskedelmi engedélyek megszerzésére a mezőgazdasági termelők esetében. Adminisztratív akadályok: a nyelvtudás hiányosságainak megléte, különösen a magyar állampolgárok esetében.

Az esetet jelző szervezet: DKMT Eurórégió
Mivel sem Szerbia, sem Románia nem tagja a schengeni övezetnek, a személyek határellenőrzése továbbra is érvényben van. A határok jelenlegi állapota és a határátkelőhelyeken kialakuló hosszú sorok, különösen akkor, amikor a nyugat-európai munkavállalók hazatérnek, nehézséget jelent a határokon átnyúló sürgősségi ellátás esetében, mivel a határellenőrzés még a sürgősségi ellátásban vagy a sérült páciens szállításában részt vevő személyek számára is kötelező. Az ilyen eseteket szabályozó megállapodás hiánya, a határ-, sőt Szerbia esetében a vámellenőrzések miatti időveszteség, valamint a határátkelőhelyeken történő időveszteség miatt a sürgős beavatkozás egyre nehezebb. A határon történő ellenőrzés még akkor sem kerülhető el, ha kritikus helyzetben lévő beteget szállítanak. A témával kapcsolatos akadályokat csak szisztematikusan, a regionális mentőszolgálatok kapacitásainak egyesítésével lehet megszüntetni. Ennek megfelelően felül kell emelkedni a jogi akadályokon, az érdekelt felek közötti együttműködés és kölcsönös bizalom kiépítésére van szükség, rendszeres találkozók, közös mentési gyakorlatok, csereprogramok és közös projektek révén.
Jelentés elérhetősége: Report case 108: Ambulance service across the Schengen border

Az esetet jelző szervezet: Arrabona ETT
Míg a Duna magyar oldala már most is kiterjedt aktív turisztikai régió, addig a szlovák oldal jelenleg fejlesztés alatt áll, ami sok közös fejlesztésnek ad teret. Ennek lehetőségét számos tényező támasztja alá, mint például a régió kiemelkedő természeti értékei, a nagyvárosok (Pozsony, Győr, Bécs) közelsége, valamint számos meglévő aktív turisztikai szolgáltató érdeklődése és tevékenysége. Ugyanakkor a határokon átnyúló aktív turisztikai termékek (kétirányú túraútvonalak, túrák) elérhetősége még mindig korlátozott. Az ilyen szabadidős tevékenységek fejlesztése érdekében sürgős cél a biztonságos, kiszámítható, magas színvonalú szolgáltatások nemzetközi rendszerének létrehozása. Ehhez meg kell vizsgálni az ezeket megalapozó nemzeti szabályozások állapotát és harmonizációját, már csak azért is, mert a gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a szlovákiai vízitúrák szabályozása eltér a magyarországitól.
Jelentés elérhetősége: Report case 129: Comparison of water tourism regulations on the SK-HU border

Az esetet jelző szervezet: Pannon ETT
Bár a munkavállalók szabad mozgását több mint 10 évvel ezelőtt vezették be, a gyakorlatban jelentős akadályok és bizonytalanságok merülnek fel olyan személyek esetén, akik egy másik országban dolgoznak, mint ahol élnek. Ezzel kapcsolatos kérdések a foglalkoztatás, az adózás, valamint a szociális és nyugdíjjárulékok szabályozása szempontjából merülnek fel, mivel Magyarország és Horvátország között nincsenek érthető megállapodások arra vonatkozóan, hogy hogyan kezeljék ezeket a kérdéseket. Ez a bizonytalanság problémákat okoz a munkaerő mozgásában, ahogyan azt a Pannon EGTC-nél dolgozó két horvát állampolgár esetében láthattuk, és végül a külföldi munkavállalók keresésének és foglalkoztatásának csökkenését eredményezi a határ mindkét oldalán.
Jelentés elérhetősége: Report case 122: Cross-border employment at the Croatian-Hungarian borders

Az esetet jelző szervezet: Mura Régió ETT
A jelentést a Mura Régió EGTC kezdeményezte azzal a céllal, hogy egy alapvető áttekintés szülessen a Mura-vidéket érintő magyar és horvát környezetvédelmi előírásokról, a folyóra vonatkozó jogi szabályozásokról, megvizsgálva a határokon átnyúló jogi akadályokat és a jogi szabályozás szükségességét. A jogszabályi elemzéshez kapcsolódó interjúk fő kérdése az volt, hogy szükséges-e vagy lehetséges-e a magyar és a horvát nemzeti szabályozás harmonizálása, illetve, hogy a jelenlegi magyar és a horvát szabályozási rendszer elegendő-e a védett területek megőrzésének fenntartásához.
Jelentés elérhetősége: Report case 139: Conservation of biodiversity on the Mura River

Az esetet jelző szervezet: Pannon ETT
A projekt fő célja olyan lehetséges megoldások felvázolása, amelyek rövid és/vagy hosszú távon megkönnyítik a friss helyi termékekhez való hozzáférést a határ mindkét oldalán élő emberek számára, miközben keretet biztosítanak a termelők értékesítési lehetőségeinek. Mivel Magyarország és Horvátország egyaránt támogatja a helyi termékeket és a családi gazdaságokat, szabályozásaik nagyon hasonló elveken alapulnak, ezért közös alapot kell találni az élelmiszer-higiéniai és élelmiszerbiztonsági szabályokra, amelyek jelenleg csak a nagyobb (ipari/kereskedelmi) termékmennyiségek értékesítését szabályozzák.

Az esetet jelző szervezet: Mura Régió ETT
Magyarország és Horvátország nagy hangsúlyt fektet az aktív turizmus fejlesztésére, így egyértelmű, hogy a turizmusfejlesztés sikere egyre több túrázót vonz majd. A turisztikai képzés és a felelősségbiztosítás hiányából, valamint az esetleges balesetekből eredő problémák peres ügyekhez vezetnek, amelyek negatívan befolyásolhatják a turizmust. A két ország vízi túraszervezőinek felelőssége nem egyértelmű a jogalkalmazók és a piaci szereplők számára. A meglévő jogszabályok széttöredezettsége és elavultsága komoly problémát jelent. Míg 30 évvel ezelőtt a hajózási szabályzat megfelelt az akkori követelményeknek (1 hajótípus, 1 féle mellény), addig a vízitúrák során a mi korunkban már új technológiákat használnak. Jelenleg a vízirendőrök nem tudnak konkrét szabály alapján eljárni, ezért szabadon értelmezik a Hajózási Szabályzat elavult rendelkezéseit, vagy a szokásjog alapján döntenek.

Az esetet jelző szervezet: Európa-kapu ETT
A magyar-román határ menti régióban a mezőgazdaság fontos foglalkoztatási és értékteremtő tényező. A jelenleg módosítás alatt álló nemzeti szabályozás közelítésével, a hatósági együttműködés erősítésével és a kétnyelvű tájékoztatással elindulhat egy olyan folyamat, amely támogatja a korábbi évszázadokban élénk gazdasági kapcsolatok helyreállítását. Jelenleg az érintett határszakasz a schengeni övezet „külső határa”, ami a szigorú határellenőrzések miatt megnehezíti a határokon átnyúló áruforgalmat, beleértve a helyi termékekét is.

Az esetet jelző szervezet: Mura Régió ETT
A Mura és a Dráva határfolyók Horvátország és Magyarország között. Bár Horvátország 2023-as schengeni csatlakozásával megkönnyíti a parti halászatot, valamint a felvonóhálók és csónakok használatát, e tevékenységeket mindkét országban külön szabályozzák, és a tapasztalatok azt mutatják, hogy a nemzeti szabályozásokat közelítésére és összehangolására van szükség.