„Ne tekintsünk az európai térre […] úgy, mintha azt hézagmentesen államterületek fednék le” – A BorderLabs CE projekt zárókonferenciája
BorderLabs + Tudásmegosztás | 2026. június 22.
„Ne tekintsünk az európai térre […] úgy, mintha azt hézagmentesen államterületek fednék le” – A BorderLabs CE projekt zárókonferenciája
BorderLabs + Tudásmegosztás | 2026. június 22.
A BorderLabs CE projekt partnerei 2026. június 10-én Brüsszelben tartották meg a projekt zárókonferenciáját, a European Cross-Border Platform éves találkozójának kísérőrendezvényeként. A konferencia közel 100 résztvevőt vonzott: uniós és nemzeti intézmények, régiók, határon átnyúló kezdeményezések, helyi önkormányzatok, gyakorlati szakemberek és tudományos szereplők képviselői vettek részt az eseményen.
A BorderLabs CE az Interreg Central Europe program társfinanszírozásával megvalósuló transznacionális projekt, amelynek célja a közép-európai közigazgatási határok elválasztó hatásait mérséklő megoldások tesztelése és terjesztése, ezáltal pedig a térség és az Európai Unió erősebb integrációjának elősegítése. A partnerek – a Saxon State Ministry for Infrastructure and Regional Development, a CESCI, a Dolnośląskie Region – Institute for Territorial Development, az Euroregion Nisa, Frankfurt (Oder) városa, az EGTC GO, az Ister-Granum EGTC, az EGTC NOVUM, valamint Felső-Ausztria Tartományi Kormánya – arra törekedtek, hogy túllépjenek a nemzetállami logikán. Erre ösztönözte őket videóüzenetében Andreas Faludi professzor, az európai területi tervezés egyik meghatározó alakja is, akinek gondolata – a címben idézett mondat – a konferencia nyitányaként hangzott el.
Martin Hutter, a program Irányító Hatóságának helyettes vezetője kiemelte, hogy a programtérséget 15 államhatár szeli át, és számos további határ nehezíti a funkcionális kapcsolatok fejlődését. Oliver Schenk európai parlamenti képviselő a bizalomépítés kihívására hívta fel a figyelmet, míg Pavel Branda, az Európai Határ Menti Platform elnöke arra mutatott rá, hogy a BorderLabs CE egyszerre épít helyi, valós tapasztalatokra és európai perspektívára.
A projekt három fő beavatkozási területen foglalkozott a közigazgatási határokkal:
- az integrált határon átnyúló stratégiai tervezés,
- a határon átnyúló részvételi kormányzás, valamint
- a jogi akadályok kezelése terén.
A zárókonferencia három fő panelbeszélgetése is e témák köré szerveződött.
Az első, Martin Reents (Infrastruktur und Umwelt) által moderált panel a határon átnyúló tervezés tapasztalatait járta körül. Maciej Zathey (Alsó-sziléziai Területfejlesztési Intézet) az úgynevezett hármas térkép elkészítése során tapasztalt nehézségeket ismertette; ez a dokumentum Szászország, Csehország és Lengyelország hármashatár-térségének fejlesztési elképzeléseit foglalja össze. Dubniczki Kitti (CESCI) a várható uniós bővítés felől közelítette meg a kérdést, amely új térszerkezeti kihívásokra kíván majd válaszokat. Sabine Zillmer (Spatial Foresight) különbséget tett a jövőképalkotás és a stratégiai tervezés között: míg előbbinek nem feltétlenül kell realisztikusnak lennie, utóbbinak igen. Emellett rámutatott arra az ellentmondásra is, amely az egyre erősebb nemzeti gondolkodás és a határon átnyúló kapcsolatok előnyeinek felismerése között feszül. Wiktor Szydarowski (ESPON ETT) a Territorial Futures Forum kezdeményezést mutatta be, amely Európa új térbeli jövőképének kialakítását célozza. Az új koncepció a növekedés és kohézió helyett minden egyes európai polgár életére helyezi a hangsúlyt.
A második, Dr. Istenes-Benczi Melinda (CESCI) által moderált panel a részvétel különböző formáit vizsgálta határon átnyúló kontextusban. Estelle Evrard (Luxembourgi Egyetem) a Biergerkomitee példáját mutatta be: a testület 30 kiválasztott állampolgár bevonásával járult hozzá Luxemburg új területi stratégiájának kidolgozásához. Előadásában hangsúlyozta a párbeszéd jelentőségét abban, hogy képesek legyünk saját gondolkodásmódunk felülvizsgálatára. Sören Bollmann (Frankfurt/Oder városa) számos olyan részvételi megoldást sorolt fel, amelyet Frankfurt és Słubice ikervárosai alkalmaznak. Ilyen például a két önkormányzat közös cselekvési tervének kidolgozását támogató polgári fórum, a polgári piknik, a helyi fejlesztési tanács, a Frankfurt–Słubice think tank, valamint a következő lépésként létrehozni tervezett Polgári Tanács. Dirk Peters, a Robert Bosch Alapítvány Common Ground programjának tanácsadója azokra a társadalmi csoportokra hívta fel a figyelmet, amelyek hangja ritkán jelenik meg a döntéshozatali folyamatokban. Mivel esetükben sokszor még az állampolgárság is hiányzik, szerinte pontosabb lakossági vagy rezidensi részvételről beszélni. A program tapasztalatai alapján több nehézséget is megemlített, például a nyelvi akadályokat, az egyszerű nyelvezet használatának szükségességét, a kulturális különbségeket és a hatásköri eltéréseket. Anne Thevenet (Euro-Institut, Kehl) gyakorlati ajánlásokat fogalmazott meg arra vonatkozóan, hogyan lehet bevonni a célcsoportokat, és miként biztosítható a semleges megközelítés, amely elősegíti az akadálymentes párbeszédet.
A harmadik panel Gyula Ocskay (CESCI) moderálásával a határon átnyúló jogi és adminisztratív akadályokkal foglalkozott. Micaela Passon (GO ETT) elmondta, hogy a jogi akadályok kezelése a csoportosulás megalakulása óta mindennapi munkájuk részét képezi, hiszen „amint megoldunk egy problémát, máris felmerül egy újabb”. A GO ETT célja, hogy a BRIDGEforEU rendelethez kapcsolódva határon átnyúló koordinációs ponttá váljon. Caitriona Mullan (AEBR) Mario Draghi jelentésére utalva hangsúlyozta az akadálykezelés jelentőségét: a jelentésben azonosított valamennyi kihívás határon átnyúló együttműködést igényel. Az AEBR által menedzselt b-solutions kezdeményezés éppen az ilyen együttműködéseket hátráltató akadályok felszámolását segíti. Katja Rosner (Felső-Ausztria Tartományi Kormánya) az osztrák–bajor és az osztrák–cseh határszakaszt hasonlította össze az akadályok típusa és az intézmények hozzáállása szempontjából, rámutatva, hogy nincsenek minden helyzetre alkalmazható, egységes megoldások. Nagy Péter (Ister-Granum ETT) a helyi termelők integrált határon átnyúló rendszerének és védjegyének kialakításával kapcsolatos nehézségeket összegezte. Ő is megerősítette azt, amit több előadó is hangsúlyozott: a határon átnyúló együttműködéshez türelemre van szükség.
A projekt három fő témájának megvitatása mellett a zárókonferencia alkalmat adott a legfontosabb eredmény, a közép-európai részvételi határon átnyúló kormányzás chartájának bemutatására is. Martin Reents a dokumentumot a térség fragmentált térszerkezetének és a várható új uniós bővítésnek a kontextusába helyezte, amely felértékeli majd Közép-Európa szerepét. Bemutatta azt is, hogy a projekt tevékenységei miként járultak hozzá a charta kidolgozásához. Gyula Ocskay arra kérte a résztvevőket, hogy véleményezzék a dokumentumot, és csatlakozzanak az októberben Budapesten megrendezendő workshophoz is, ahol elindul a közép-európai tervezők platformja és annak online eszköze.
Mindez azt is jelenti, hogy a zárókonferenciát nem a projekt utolsó mozzanataként érdemes értelmezni. Sokkal inkább egy olyan folyamat kezdeteként, amelynek célja Közép-Európa új térbeli jövőképének kialakítása.
Honlapunk a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával készült.
