A CESCI munkatársai is részt vettek a neves Európai Földrajzi Társaság (EUROGEO) éves konferenciáján, amelyet 2026. május 21. és 24. között rendeztek meg a hollandiai Tilburgban, a Fontys Alkalmazott Tudományok Egyetemén. A rendezvény idei fő témája a „Geographies in Flux: Navigating a Shifting World Order” (Átalakuló földrajzi terek: Iránykeresés egy változó világrendben) volt.

A konferencia fókuszában azok a térbeli és geopolitikai átalakulások, környezeti válságok és társadalmi egyenlőtlenségek álltak, amelyek korunk világrendjét gyors ütemben formálják át, és amelyekre a természet-, illetve társadalomföldrajzi eszköztárban, bizonyos válaszok találhatóak.

A CESCI munkatársainak prezentációja tökéletesen illeszkedett a konferencia gondolatiságához, rávilágítva arra, hogy a határrégiók a változó térbeliség (geographies in flux) igazi laboratóriumai. Előadásukban bemutatták a szervezet által kidolgozott, kohézióra alapuló, tervezési módszertant, amely képes áthidalni a merev nemzeti tervezési rendszerek korlátait és a jogi, vagy finanszírozási különbségeket. Kiemelt hangsúlyt kapott a szlovák-magyar határ keleti szegletében fekvő Bodrogközből hozott (BOTILA EGTC) esettanulmány, amely jelenleg egy földrajzilag és kulturálisan összefüggő, de történelmileg megosztott, kettős periférikus térség. A bemutató során felvázolták a terepi kutatások és a helyszíni egyeztetések, fórumok eredményeit, fontosságát. Előadásukban azt is bemutatták, hogy egy adott határtárség térbeli reinterpretációja hogyan segítheti a helyi döntéshozókat abban, hogy a határ jelentette hátrányt előnnyé változtassák.

A konferenciához kapcsolódóan a CESCI szakemberei tanulmányi látogatást tettek a közeli Baarle-Nassau és Baarle-Hertog térségében, amely Európa és a világ egyik legkülönlegesebb határtani területe. Ez a holland-belga határon fekvő kistérség egy rendkívül összetett enklávé-rendszerről ismert: összesen 30 különálló földrészletből (enklávéból, exklávéból és szub-enklávéból) áll, amelyek puzzle-szerűen fonódnak egymásba. A bonyolult középkori szerződésekre visszavezethető államhatárok itt szó szerint utcákat, üzleteket és lakóházakat szelnek ketté – olyannyira, hogy sok esetben a házak bejárati ajtajának elhelyezkedése dönti el, hogy az adott épület lakói hivatalosan melyik országban adóznak és élnek. A látogatás jó gyakorlati példával szolgált a funkcionális határ menti együttműködés mindennapi helyzetére és a határok Európa magterületein megvalósult fizikai meghaladhatóságára.