Tervezés, intézményesítés, megvalósítás: CESCI a V4 – Ukrajna CBC zárókonferencián
Intézményfejlesztés | 2026. február 18.
Tervezés, intézményesítés, megvalósítás: CESCI a V4 – Ukrajna CBC zárókonferencián
Intézményfejlesztés | 2026. február 18.
2026. február 5-6-án Ungváron, az Ungvári Egyetem szervezésében rendezték meg a visegrádi négyek és Ukrajna határon átnyúló együttműködéshez (CBC) kapcsolódó jó gyakorlatait és intézményi feltételeit feldolgozó projekt záró eseményét. A kétnapos rendezvény egyszerre volt szakmai fórum és „szakpolitikai-labor”: az első napon a projekt kutatási eredményeit és gyakorlati példákat mutattak be, a másodikon pedig a résztvevők a nemzeti, regionális és helyi szereplőket célzó szakpolitikai ajánlásokat vitatták meg. A CESCI, amelyet a helyszínen Ocskay Gyula és Hesz Roland képviselt, a rendezvényhez szakértőként és a Visegrádi Alap által támogatott nemzetközi projekt magyarországi partnereként kapcsolódott: a közös munka célja az volt, hogy a V4-es tapasztalatokból Ukrajna számára adaptálható intézményi és megvalósítási tanulságok szülessenek.
A konferencia résztvevőit Volodymyr Smolanka, az Ungvári Nemzeti Egyetem rektora, Roman Sarai, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnöke, valamint Gombor Bence, az Ungvári Magyar Főkonzulátus konzulja köszöntötte. A rendezvény első részében a projekt team vezetője, Myroslava Lendel, az Ungvári Nemzeti Egyetem nemzetközi kapcsolatokért felelős rektorhelyettese és munkatársai, Yuliia Feťko, Nadiia Kichera és Oksana Sviezhentseva mutatták be kutatásaik eredményeit, érintve a kormányzási, jogi, finanszírozási kérdéseket, illetve az együttműködő szereplők tapasztalatait.
Ezt követően a magyarországi és szlovákiai együttműködési tapasztalatokról hangzott el négy előadás. Ocskay Gyula előadásának központi állítása az volt, hogy a „jó gyakorlat” szükségessé teszi a magukban álló pályázatok szintjének meghaladását, egyfajta szisztematikus megközelítés alkalmazását, amely magába foglalja a területi adatgyűjtést és megfigyelést, az erre épülő integrált határon átnyúló tervezést, valamint a tervek megvalósítását segítő kormányzási megoldás (például EGTC) létrehozását. Emellett hangsúlyozta, hogy a határ két oldalán eltérő szabványok és eljárások könnyen blokkolják a végrehajtást, ezért szükség van képzett menedzserekre, folyamatos intézményi tanulásra, valamint a nemzeti hatóságok segítségével a jogi akadályok lebontására. A szlovákiai előadók felhívták a figyelmet a funkcionális megközelítés fontosságára, beszámoltak egy alakulóban lévő EGTC-ről Eperjes és Kassa, valamint Kárpátalja megyék részvételével, valamint az infrastrukturális feltételek javításának szükségességéről.
A délutáni, áramszünettel megszakított szekció során ukrajnai szakértők mutattak be sikeres határon átnyúló kezdeményezéseket, az interkulturális párbeszéd, a körforgásos gazdaság, a környezetvédelemmel kapcsolatos érzékenyítés és a kulturális örökség védelme témáiban.
A helyi és nemzetközi megszólalók fő üzenetei egy irányba mutattak: Kárpátalja komoly tapasztalattal bír a határon átnyúló együttműködések terén, ugyanakkor a háborús környezetben a végrehajtás „szűk keresztmetszetei” még látványosabbak. Noha a régió projektaktivitása kiemelendő, a pénzügyi kockázatokról is nyíltan kell beszélni: a társfinanszírozás és az előfinanszírozás sok helyi szereplő számára nehezen kezelhető, miközben az infrastruktúra-igények nőnek. A köszöntőkben a diplomáciai oldalról is megerősítést kapott, hogy a határ menti összeköttetések (átkelők, mobilitás, szolgáltatások) fejlesztése továbbra is stratégiai kérdés.
Több előadás foglalkozott az intézményi és jogi „működőképességgel”. Elhangzott, hogy a határon átnyúló együttműködésben a szereplők (önkormányzatok, fejlesztési ügynökségek, civil szervezetek, egyetemek) akkor tudnak tartós eredményt elérni, ha a jogi státusz, a finanszírozási szabályok és a kontrollmechanizmusok kiszámíthatók. A stakeholder-felmérés tanulságai szerint a leggyakoribb akadályok a társfinanszírozás, az audit/elszámolási terhek, valamint a projektmenedzsment-kapacitás hiánya.
A második nap súlypontja egy készülő szakpolitikai ajánláscsomag volt, amelyet a résztvevők közösen pontosítottak. Az egyes ajánlások az ukrán kormányzatot, a regionális hatóságokat, a helyi önkormányzatokat, a civil és intézményi szereplőket, valamint az uniós és visegrádi hatóságokat célozzák meg, és átfogó módon kezelik a határmenti együttműködések problematikáját.
A projekt partnerei nemcsak örömmel nyugtázták a közös munka eredményeit, hanem kifejezték a folytatás melletti elkötelezettségüket is, amely révén elő kívánják mozdítani Ukrajna európai integrációját.
