Mi a jövője a határon átnyúló együttműködésnek? Az Európai Határ Menti Polgárok Szövetségének konferenciája

Az Európai Határrégiók Egyesülete (AEBR), a Mission Opérationnelle Transfrontalière (MOT), a Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálata (CESCI) és a Régiók Bizottsága (CoR) által 2020-ban alapított Európai Határ Menti Polgárok Szövetségének (ECCA) céljaival, valamint az Európa jövőjéről szóló konferencia folyamataival összhangban rendezett július 5-én konferenciát az ECCA.

A konferencia célja a COVID-19 járvány határrezsimekre gyakorolt hatásának összegzése volt, valamint a határon átnyúló együttműködés jövőjének felvázolása. Az online konferencia James W. Scott, a Kelet-Finnországi Egyetem professzorának előadásával kezdődött. Scott professzor a határon átnyúló együttműködést (CBC) mint az EU geopolitikai identitásának alapvető tényezőjét és az európaizálás (Europeanisation) eszközét értelmezte. Várakozásai szerint 2050-re a határ menti együttműködés a mindennapi kormányzási gyakorlat része lesz, megnövekedett politikai befolyással.

Az első panel a járvány tanulságait tárgyalta, az együttműködés szempontjából. Jean Peyrony, a MOT igazgatója kiemelte a határon átnyúló közszolgáltatások fejlesztésének, valamint a polgárok határtérségeket érintő döntésekbe – akár közös választott testületeken keresztül – történő bevonásának fontosságát. A járvány arra is rámutatott, hogy a határtérségekkel és a határon átnyúló áramlásokkal kapcsolatos információk és adatok gyűjtése és megosztása (observation) központi szerepet tölthet be hasonló válságok menedzselésében.

Sławomir Tokarski, a DG REGIO igazgatója egyrészt azokra a tényezőkre fókuszált, amelyek segíthetnek elkerülni a lezárásokat (ti. a több szintű kormányzás támogatása, a határ menti akadályok leküzdése, a határon átnyúló tevékenységek finanszírozása); másrészt felhívta a figyelmet azokra a kezdeményezésekre, amelyek révén a Bizottság igyekszik javítani az együttműködések feltételeit. Többek között megemlítette az Európai Határon Átnyúló Mechanizmust (ECBM), a határon átnyúló közszolgáltatásokat és a szorosabb intézményi együttműködést.

Arola Urdangarin, az Euroregion Nouvelle Aquitaine – Euskadi – Navarra Európai Területi Társulás (ETT) igazgatója azokat az intézkedéseket mutatta be, amelyeket a társulás a pandémia idején annak érdekében tett, hogy a határtérség lakosságának mindennapjait megkönnyítse. Ezenkívül összefoglalta annak a felmérésnek az eredményeit is, amelyet az ETT készített, és amely megmutatta, hogy a válaszadók 70%-át érintette a járvány, és a határ menti ingázók 90%-a feladta a határ túloldalán lévő állását.

François Hublet, a BLUE nevű cég menedzser igazgatója a járvány idején megfigyelt szubszidiaritási problémákról szóló tanulmány eredményeit, valamint a tanácsadó cég szakértőinek javaslatait mutatta be. Ő is kiemelte az állampolgárok bevonásának szükségességét.

Ocskay Gyula, a CESCI főtitkára a specifikusan kelet-európai aspektusokra koncentrált: a zárt határokra vonatkozó, a kommunista időszakból örökölt emlékek felidézésére; a 2015-ös migrációs válság és a 2020-as járványhelyzet kapcsán elrendelt intézkedések közötti különbségekre; valamint a szolidaritásnak azokra a pozitív példáira, amelyek egyben a jövőre nézve is reményt nyújtanak.

A második panel Pavel Brandának, a Régiók Bizottsága COTER bizottsága elnökének, valamint a határon átnyúló közszolgáltatásokról szóló jelentés, illetve a határon átnyúló együttműködés jövőjéről szóló határozat raportőrének hozzászólásával kezdődött. Egyebek mellett felhívta a figyelmet az egészségügyi szolgáltatások határon át történő elérhetőségének biztosítására a járványok idején. A további előadók különféle „esettanulmányok”-at mutattak be az együttműködések menedzselésére vonatkozóan – regionális, nemzeti és makroregionális nézőpontból.

A konferencia az első olyan publikus esemény volt, amely a Régiók Bizottsága által a határon átnyúló együttműködés jövőjére vonatkozóan elfogadott határozatra rezonált. Maga a határozat szintén az ECCA tagjainak aktív részvételével készült el.