ESPON: Innovatív alkalmazkodás a területfejlesztésben
Szakpolitika | 2025. július 30.
Az ESPON idei első szemináriuma 2025. június 25–26. között, Gdańskban került megrendezésre, ahol több mint 180 szakember – döntéshozók, kutatók és gyakorlati szakértők – gyűlt össze, hogy megvitassa az Európa előtt álló területi kihívásokat és a reziliencia új megközelítéseit. A szeminárium központi témája az „exaptív reziliencia” volt, különös tekintettel a határtérségekre és azok jövőbeni szerepére az EU területi politikájában. A kétnapos eseményen a CESCI két igazgatója is részt vett.
A szeminárium kulcsfogalma az exaptív reziliencia volt – egy viszonylag új, de gyorsan terjedő szemlélet a regionális és határtérségi fejlődésben. Ez a koncepció azt írja le, hogyan képes egy térség a meglévő erőforrásait, intézményeit vagy infrastrukturális elemeit új funkciókra átértelmezni és felhasználni egy sokkhatást követően. Más szóval: nem visszatérni akar a korábbi állapothoz, hanem előrelépni – kreatívan, adaptívan, akár új pályára állva. Az ESPON kutatásai szerint ez különösen fontos a keleti határtérségek esetében, ahol bár alacsonyabb a gazdasági teljesítmény és a kapacitás, a társadalmi kohézió, a rugalmasság és az EU-s támogatások révén jelentős exaptív potenciál rejlik.
A szeminárium első napja a regionális reziliencia és a szakpolitikai jövőképek („Regional resilience: policy perspectives”) köré épült. Monika Sikora lengyel államtitkár szerint Európa geopolitikai, klíma- és társadalmi-gazdasági nyomás alatt áll, és valódi rezilienciáról csak akkor beszélhetünk, ha a régiók képesek meglévő erőforrásaikat innovatív módon új célokra átcsoportosítani. Mieczysław Struk, Pomorskie vajdaság vezetője példaként említette a térség energiastratégiáját és gazdasági diverzifikációját. Az EU kohéziós politikájának jövőjéről Themis Christophidou (DG REGIO) videoüzenetben beszélt, egyszerűbb, rugalmasabb és eredményorientált rendszert vázolva fel. A nyitóelőadásokban Bengt-Åke Lundvall a társadalmi tanulás és a tudásalapú gazdaság szerepét, míg Dominique Foray a határ menti régiók ellenállóképességének növelését célzó, intelligens specializációs stratégiák és decentralizált fejlesztéspolitikák fontosságát hangsúlyozta. A nap további részében elméleti előadások és szakpolitikai viták zajlottak az exaptív reziliencia fogalmáról – amely a meglévő eszközök új irányú hasznosítását jelenti válságok esetén. Vassilen Iotzov (ESPON) kutatása szerint ebben az EU-támogatásoknak és a társadalmi kohéziónak kiemelt szerepe van. A különböző panelbeszélgetések során szó esett többek között az európai régiókat érintő fejlesztési csapdákról (Ron Boschma), a határ menti együttműködés erősítéséről (Delia Bonsignore), a biztonság és fejlesztés kapcsolatáról (Katrina Zarina), a tengeri és hegyvidéki térségek kihívásairól (Jacek Zaucha, Maciej Smętkowski), valamint egy új, átfogó területi EU-vízió szükségességéről (Piotr Zuber).
A szeminárium második napja egy gondolatébresztő intellektuális kalanddal („Intellectual adventure”) indult, amely két markánsan eltérő jövőképet ütköztetett Európa előtt. Grzegorz Gorzelak professzor radikális változtatásokat sürgetett: szerinte az uniós agrár- és kohéziós politikát el kellene törölni, helyettük pedig versenyképességre, innovációra és technológiára épülő, felülről irányított programokra van szükség. Ezzel szemben Andrés Rodríguez-Pose professzor határozottan elutasította a „forradalmi” megközelítést. Elismerve ugyan a kontinens problémáit, hangsúlyozta, hogy Európa nincs válságban, így a meglévő politikák átgondolt reformjára van szükség, nem pedig teljes újrakezdésre. Ron Boschma professzor egyetértett ezzel a mérsékelt állásponttal, kiemelve, hogy a jövőbeli politikákat Európa sikeres térségeinek („bajnokainak”) példáján keresztül kellene formálni. Emellett felhívta a figyelmet a perifériákban rejlő lehetőségekre – különösen a zöld átmenet terén –, valamint Kína gyors fejlődéséből és a demográfiai változásokból fakadó kihívásokra.
A szeminárium programja három párhuzamos műhellyel folytatódott. Az egyik igazgató a területi rezilienciával foglalkozó szekcióülésen vett részt, ahol a témához kapcsolódó futó ESPON projektek formálódó eredményei mellett mélyebb ismereteket szerezhetett az adaptív és az exaptív rezíliencia tekintetében. A másik igazgató a keleti határok rezilienciájával foglalkozó szekcióülésen vett részt, ahol az előadók a keleti határvidékeket gyakorlatilag katasztrófa sújtotta övezetként jellemezték, ahonnan a népesség és a tőke is elvándorol. Felvetődött a szakértők részéről, hogy ezeket a területeket a hegyvidéki vagy tengeri térségekhez hasonló speciális térségként kellene kezelni. Többen felvetették azt is, hogy a területfejlesztést hadi célok szerint kellene újragondolni.
A szeminárium „A jövő útja” (The way forward) szekcióval zárult. Wiktor Szydarowski, az ESPON EGTC igazgatója, hangsúlyozta az ESPON kulcsfontosságú szerepét a döntéshozók segítésében a területi helyzetek megértésében, a fenyegetések enyhítésében és a potenciálok felszabadításában, különösen a határon átnyúló együttműködések terén. Az Európai Bizottságtól Moray Gilland is kiemelte az ESPON létfontosságú hozzájárulását a 2027 utáni programozási időszakhoz. Hangsúlyozta a területi jelleg erősítésének szükségességét az Interreg programokban, a „komfortzónák” túllépésével és a helyi szintű reformok ösztönzésével, mint például a határon átnyúló egészségügy és tömegközlekedés, amelyek tartós rendszereket építenek a projektfinanszírozáson túl. Thiemo W. Eser, az ESPON Irányító Hatóság képviselője hangsúlyozta a tudósok és a döntéshozók közötti párbeszéd fontosságát a területi folyamatok értelmezésében és a politikai irányok meghatározásában.
A szeminárium zárásaként bejelentették, hogy a következő ESPON szemináriumot 2025 novemberében, az EU soros dán elnökségének keretében Aalborgban rendezik meg, ahol a zöld átállás térbeli dimenziói kerülnek fókuszba.
További információ és a szeminárium anyagai elérhetők az ESPON hivatalos oldalán: espon.eu/events/gdansk
Fotók forrása: ESPON EGTC & CESCI
