A CESCI a Maastrichti Egyetem Transznacionális és Euroregionális Együttműködési és Mobilitási Intézetének (ITEM) felkérésére, a Határon Átnyúló Euro-Intézeti Hálózattal (TEIN) közösen átfogó hatáselemzést készít az osztrák-magyar határtérségben tapasztalható határellenőrzési gyakorlatok változásairól. A kutatás fókuszában az új Schengeni Határellenőrzési Kódex bevezetésének, valamint a határellenőrzések újbóli alkalmazásának társadalmi és gazdasági hatásai állnak. A kutatás különös figyelmet fordít a határon átnyúló mobilitás, a munkavállalás, az oktatás, a közösségi közlekedés és a turizmus területeire, az elmúlt két évtized trendjeit elemezve. A kutatás célja, hogy adat-alapú javaslatokat fogalmazzon meg a határtérségek döntéshozói számára a szabad mozgás megőrzése és a határrégiók integrációjának erősítése érdekében.

A vizsgálat során interjúk készülnek helyi szereplőkkel – köztük munkavállalókkal, vállalkozásokkal és közigazgatási szakemberekkel. A Crewkraft munkaerő-közvetítő cég, amely régóta foglalkozik magyar munkavállalók ausztriai közvetítésével, értékes tapasztalatokat osztott meg a határrezsimek gyakorlati hatásairól. A cég vezetője, Keresztes Sándor például rámutatott arra, hogy nemcsak a fizikai határellenőrzés, hanem számos más faktor is befolyásolja a határon átnyúló mozgásokat, úgymint a médiában közvetített migrációs narratívák vagy a Covid-időszakban bevezetett szabályozások, ami alatt érzékelhetően csökkent a kiutazási hajlandóság, különösen a családdal történő munkavállalás esetében. Keresztes egyúttal technológiai alapú megoldásokat is javasolt a gördülékenyebb határátlépés érdekében – például kamerás rendszert vagy előzetes regisztrációs lehetőséget az utas- és járműadatokra vonatkozóan.

A kutatás eredményei várhatóan fontos iránymutatással szolgálnak majd a határrégiókban élők mindennapjait érintő döntésekhez. Az elemzés előrehaladásáról és végkövetkeztetéseiről a CESCI honlapján a későbbiekben részletesen is beszámolunk.