A Szegedi Tudományegyetem a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel és a Károli Gáspár Református Egyetemmel együttműködésben alapította meg az Európa-tanulmányok Hálózatot, annak érdekében, hogy az európai integráció aktuális kérdéseit a politikatudomány, a gazdaság- és jogtudomány, valamint a kapcsolódó diszciplínák legkiemelkedőbb magyarországi szakembereiből álló interdiszciplináris műhelyekben vizsgálja. A Hálózat intézményei nagyszabású konferenciát rendeztek Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozásának huszadik évfordulója alkalmából 2024. november 14-én.

2024 második felében hazánk látja el az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét, így kiemelt aktualitása volt az interdiszciplináris Európa-tanulmányok teljes spektrumát felvonultató, tematikus műhelyek szerint tagozódó rendezvénynek. A szekciók olyan aktuális témakörökben kerültek megrendezésre, mint a gazdasági kormányzás, szomszédság- és bővítéspolitika, demográfiai kihívások, versenyképesség, fenntarthatóság, klíma- és energiapolitika, kohéziós politika és regionális fejlesztés.

A CESCI a kohéziós politika és regionális fejlesztés szekcióban a határtérségeket leginkább sújtó, az európai integráció fő akadályát jelentő, főként bilaterális szinten jelentkező jogi és adminisztratív eltéréseket mutatta be, kiemelt figyelemmel a megoldást jelentő új európai mechanizmus tervezetére. A határtérségek aránya Európa-szerte változó, míg Európa területének átlagban 40%-át teszik ki a határtérségek, Magyarországon ez az arány kétharmad. A szekcióban bemutatásra kerültek a regionális fejlettségi különbségek mérésének szempontjai, a földrajzi adottságok és a régiótipizálási dimenziók. Az innovációs ágazat kohéziós céljai az elmúlt évek tapasztalatai alapján egyelőre nem érvényesülnek a gyakorlatban, az Európai Unió által bevezetett eszközök egyelőre nem kompenzálják a régiók közötti innovációs különbségeket. Az alulról jövő kezdeményezések, a helyi szint uniós döntéshozatalban történő képviseletének előrehaladását a Régiók Bizottsága vívmányain keresztül követhették végig a résztvevők. A hibrid igazgatási rendszerek, az együttműködési lehetőségek bemutatásán keresztül jelentek meg a területfejlesztési szempontok a vitában.

Dr. Bóka János, Európai uniós ügyekért felelő miniszter kiemelte az ETH tudományszervezési lehetőségeit. Véleménye szerint az Európa-tanulmányok eredményei beépíthetőek a döntéshozatal és a végrehajtás folyamatába. Arra kérte a szekciókban megjelent szakembereket, hogy közös munkájukkal járuljanak hozzá az európai szakpolitikai diskurzushoz, és támogassák a különböző politikák közötti átjárhatóságot.