Second Phase Evaluation of the INTERREG IPA Cross-border Cooperation Programme Hungary-Serbia

Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériuma (mint Irányító Hatóság) és a Szerb Köztársaság Kormányához tartozó Európai Integrációs Minisztérium (mint Nemzeti Hatóság) az Interreg-IPA Magyarország–Szerbia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 második körös értékelését 2022-re tűzte ki. A Közös Monitoring Bizottság által 2019-ben elfogadott félidei értékeléshez hasonlóan, a második körös értékelést szintén a CESCI végezhette el. A dokumentum 2023 február 6-án lett benyújtva a programszervek számára.

Az értékelés az alábbi témakörökre fókuszált:

• a program struktúrája és prioritásai,
• a program megvalósítása és az azt befolyásoló tényezők,
• az irányítási struktúra,
• a végrehajtást támogató eljárások és módszerek,
• a kohézió és a közös fejlődés elősegítése,
• a program és a projektek kommunikációja és láthatósága.

Az értékelés főbb megállapításai

1. A külső határ jellegnek negatív hatása van a határon átnyúló integráció szintjére.
2. A program legnagyobb hatása a társadalmi kapcsolatok erősödésében mérhető; míg a határon átnyúló szolgáltatások, a mobilitás és gazdasági kapcsolatok erősödése csak részben javult.
3. A projektek határon átnyúló jellege javult.
4. A stratégiai projektek sikeresen mozdították elő a határtérség kohézióját.
5. A program által biztosított forrás főleg a határsáv 50-60 km-es sávján belül került felhasználásra.
6. A programterület jobb lefedettsége érdekében törekedni kell új partnerek bevonására.
7. A programszervek többsége megfelelő kapacitással rendelkezett a program sikeres végrehajtásához. Erőforráshiány csak a Szerb Első Szintű Ellenőrzés esetében okozott problémát.
8. Az egyszerűsítési eljárások sikeresen járultak hozzá a program gördülékeny megvalósításához és csökkentették a kedvezményezettekre háruló adminisztrációs terheket.

A CESCI javaslatok megfogalmazásával törekedett a program jövőbeli fejlesztésére, valamint a használt gyakorlatok hatékonyságának növelésére. Az értékelés a „borderscape” szempont vizsgálatára is kiterjedt, így feltárva a szerb-magyar határtérségben a határon átnyúló társadalmi és gazdasági dinamikákat.