A június 30-i újvidéki záró műhelyen jelen voltak a Vajdasági Tartomány és intézményeinek képviselői, helyi önkormányzatok vezetői, valamint a kérdéssel foglalkozó szakemberek. A résztvevőket Erős Ervin, a CESCI Balkans igazgatója, valamint Kovács Károly, Vajdaság Autonóm Tartomány regionális és önkormányzati titkárhelyettese köszöntötte. Utóbbi kitért a DKMT Eurorégió térségfejlesztési szerepére, amelynek további erősítését szolgálhatná az ETT eszköz szerbiai alkalmazása. Ocskay Gyula, a CESCI főtitkára az ETT-k magyarországi hálózatának jogi és intézményi kereteit ismertette. Sanda Šimić, a NALED regionális együttműködési tanácsadója sok évtizedes tapasztalataira alapozva emelte ki az ETT előnyeit, amelyeket véleménye szerint a szomszédos uniós tagállamokkal kötött kétoldalú megállapodások segítségével lehetne kihasználni. Gabriela Has, a vajdasági Európai Ügyek Alapja részéről a jogharmonizációt mint az uniós forrásokhoz történő hozzáférés előfeltételét, valamint a funkcionális területi együttműködések növekvő jelentőségét emelte ki.

Tóthné Gróf Ágnes, a BTC ETT projektmenedzsere a társulás, Fejsztámer Róbert, Magyarkanizsa polgármestere pedig a (potenciális) tag szempontjából vette számba az ETT eszköz előnyeit, valamint a szerb vonatkozó jogszabály hiányából eredő hátrányokat. Mindketten kiemelték a teljes körű képviselet, a finanszírozási lehetőségekhez való hozzáférés és a közszolgáltatások fejlesztése kapcsán felmerülő hiányosságokat. Szabóné Cap Andrea, a magyar-ukrán Tisza ETT igazgatója kiváló példáját adta annak, hogy mi mindent érhet el egy Unión kívüli entitás (az ő esetükben az ukrajnai Kárpátalja megye) egy társulási tagság révén.

Erős Ervin a műhely végén röviden összefoglalta a július 6-án záruló b-solutions projekt eredményeit, bemutatva a javasolt következő lépéseket is, amelyek révén az ETT eszköz Szerbiában is alkalmazhatóvá válik, javítva ezáltal a határtérségek településeinek fejlesztési lehetőségeit és az ott élők életkörülményeit.