Nagyváradi Folyamat 2022

A CESCI 2022. június 9-én a Francia Közép- és Kelet-európai Kezdeményezések Egyesületével (IFECO), a bukaresti és a budapesti Francia Intézettel közösen rendezte meg a Nagyváradi Folyamat kezdeményezés  soron következő szemináriumát. A „Nagyváradi Folyamat” célja, hogy a kölcsönös bizalom jegyében az érdekelt magyar és román szereplők együttműködését általánossá és stabillá tegye. A folyamat eddigi rendezvényein a francia szakértők azzal a céllal osztották meg a legjobban bevált gyakorlati tapasztalataikat, hogy a magyar és román határ menti szereplők követendő példaként alkalmazhassák azokat. A kezdeményezés részeként 2012 és 2017 között kétévente konferenciákat szerveztek, majd ezt követően az érdekelt szereplők már évente is találkoztak. Az eddigi rendezvények változatos témákat jártak körül, úgymint a kormányzás, a rövid ellátási láncok fejlesztése, vagy a tömegközlekedés.

Az idei szeminárium az integrált határon átnyúló tervezésre összpontosított. Hozzávetőlegesen 35 francia, román és magyar határ menti szereplő vett részt az eseményen, ahol 4 francia, 2 magyar és 2 román szakértő különböző együttműködési eszközöket és projekteket mutatott be a közönség számára.

Véronique Veyrat, az INTERREG Franciaország-Olaszország ALCOTRA program menedzsere a PITEM és a PITER határon átnyúló integrált tervek megvalósításának bemutatásával kezdte előadását. A francia-olasz határtérségben az integrált terveket vagy téma alapján (PITEM) vagy területi fókusszal (PITER) valósítják meg. Ezek mindkét esetben több önálló projektből tevődnek össze, melyek mind egy közös célt szolgálnak, pl. hogy leküzdjék a határon átnyúló környezetvédelmi problémákat az ALCOTRA területén. Az integrált tervek bizonyos feltételeknek is meg kell, hogy feleljenek: egyszerre 5 projektet foglalhatnak magukba, 4 év alatt meg kell őket valósítani (a következő, 2021-2027-es programban 5 év áll majd rendelkezésre), szükség van egy koordinátorra, és számos partnert (legfeljebb 10-et) kell mozgósítaniuk. Az integrált tervek azért jelentősek és érdekesek, mert olyan együttműködési eszközöket alkalmaznak, amelyek összhangban állnak a programtervezetben szereplő terület és téma szerinti problémák összetettségével.

Thibault Devillard, a MOT szakpolitikai szakértője előadásában a francia határokon átnyúló kormányzási modellekről beszélt, kitérve a többszintű kormányzás fontosságára, számos példát is megemlítve. Véleménye szerint a határ két oldalán elérhető funkciókat és az ezeket nyújtó intézményeket célszerű összekapcsolni, hogy közös projekteket alakíthassanak ki. Három különböző határ menti területet (Nagy-Genf régió, Lille térsége, illetve a baszk part menti konurbáció) példaként kiemelve Devillard úr demonstrálta, hogy nincs két azonos együttműködés, viszont még ha a területek különböznek is, az együttműködés mindig lehetséges.

Holop Szilveszter, a Szlovákia-Magyarország Interreg CBC Program Titkárságának titkárságvezető-helyettese előadásában hangsúlyozta, hogy ahhoz, hogy egy határ menti együttműködés sikeres és újító jellegű lehessen, öt dolog szükségeltetik: bizalom, bátorság, önkorrekciós képesség, egyszerűsítés és innováció. Előadásában a szlovák-magyar CBC-programban alkalmazott foglalkoztatási célú területi akciótervek (az úgynevezett TAPE-ek) tapasztalatait ismertette. A francia-olasz eszközhöz hasonlóan, itt is több projekt egymással párhuzamos, integrált, ezért területi szempontból hatékonyabb megvalósítására van lehetőség. Röviden beszélt a nyolc kiválasztott TAPE-ről, és kitért a kisprojekt-alap tanulságaira is.

Végezetül két román–magyar példát mutatott be Hadrian Borcea, a Bihar Megyei Mobil Sürgősségi, Újraélesztési és Mentőszolgálat vezetője és a SARTISS Egyesület elnöke, illetve László Tibor, a Nagyváradi Helyi Közlekedési Vállalat képviselője. Az előbbi előadó egy román–magyar katasztrófamegelőzési szervek közötti projektet ismertetett, amely célja, hogy az ezen segítő szervek által tapasztalt problémákat lajstromba szedje. A projekt keretein belül számos nehézséget sikerült beazonosítani, például nyelvi problémákat, eljárási problémákat, szakértelemre vonatkozó problémákat, de még határátlépési problémák is merültek fel, Románia nem lévén a schengeni övezet tagja. Ezek közül több problémát is sikerült orvosolni például nyelvtanfolyamokkal vagy közös tréningekkel, azonban a schengeni probléma még mindig fennáll.

A második projekt a Debrecen és Nagyvárad városok közlekedési vállalatai közötti együttműködést célozta. Ez a projekt leginkább a mobilitást igyekszik könnyíteni, de pozitív környezetvédelmi hatással is van a teljes régióra. A projekthez innovatív, modern és technikai fejlesztésekre is szükség volt, hogy a tömegközlekedés vonzó alternatívává váljon a Nagyvárad és Debrecen közötti régió lakosai számára.

Az előadások rávilágítottak arra, hogy a határon átnyúló együttműködés a francia határok esetében fejlettebb, de problémák tekintetében hasonlóságok is akadnak az ottani és a magyar–román határtérségek között. A határon átnyúló együttműködéshez idő és integrált tervek szükségesek, amelyeket lépésenként kell kidolgozni és megvalósítani. A magyar–román határon átnyúló együttműködést a városok közötti alacsony szintű bizalom és a versengő szellem (az együttműködéssel ellentétben) még mindig megnehezíti, azonban az olyan határon átnyúló eszközök, mint a PITEM vagy a PITER lehetővé tennék a román és magyar szereplők számára, hogy közös stratégia mentén orvosoljanak közös problémákat.

A részletes program, a prezentációk és a fotók ide kattintva tekinthetők meg.