A francia-német határon folytatódott a Frontem projekt

2021. október 6–7-én Strasbourg és Kehl adott helyet a Jean Monnet program által támogatott Frontem (Határok mozgásban) című hálózati projekt soron következő szemináriumának. A rendezvényt a kezdeményezők arra is felhasználták, hogy a határon átnyúló együttműködés revitalizációját célzó manifesztumot is elfogadjanak.

A Frontem az Erasmus+ program Jean Monnet alprogramja által támogatott hálózati együttműködési projekt, amelynek célja 5 európai határtérségben vizsgálni a határrezsimek és a határtérségben élők határral kapcsolatos véleményének, percepcióinak változásait. A projekt a Strasbourgi Egyetem vezetésével valósul meg, a Dél-Dán Egyetem, a Louvaini Egyetem, az Artois-i Egyetem, a kehli Euro-Institut és a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem részvétele mellett. A partnerségnek részese a kanadai Victoria Egyetem is, amely egyfajta külső nézőpontból értékeli az európai jelenségeket. A CESCI külső szakértőként került bevonásra az együttműködésbe.

A projekt első (online) szemináriumát a magyar-román határnak szentelve éppen egyesületünk szervezte a kolozsvári partnerekkel közösen. A második szemináriumra 2021. október 6–7-én Strasbourgban és Kehlben került sor, amelyet egy doktori szeminárium is megelőzött, október 5–6-án.

Az első két nap a hálózatban résztvevő egyetemek PhD-hallgatói mutatták be kutatási eredményeiket, amelyeket a jelenlévő vagy online bekapcsolódó professzorok véleményeztek. Az egyik panelt egyesületünk főtitkára moderálta. A második nap este egy kerekasztal-beszélgetésre került sor, a COVID-járvány nyomán meghozott állami intézkedéseknek a határmentiségre gyakorolt hatásairól. A francia, német, ír és amerikai tapasztalatok mellett a hallgatóság betekintést nyert a magyar határok részleges lezárásából származó következményekbe is.

A harmadik napot az előadók kimondottan a német-francia határtérségnek szentelték. Az évszázadok során sok konfliktust megélt régiót nem pusztán a megbékélés, hanem az európai integráció szempontjából is mintaértékűnek szokás tekinteni. Ezt az interpretációt erősítheti az Aacheni Egyezmény is, amelyet Angela Merkel és Emmanuel Macron 2019-ben írt alá, és amely még szorosabbra fűzte a két ország közötti együttműködést. Erről Jean Peyrony, a MOT főigazgatója beszélt. Ugyanakkor nemcsak az előző esti kerekasztal-beszélgetésből, hanem Fabrice Larat (École Nationale d’Administration, ENA) és Jacob Ross (Német Külpolitikai Egyesület) előadásából is az derült ki, hogy a határzár itt is koordinálatlanul, a helyiek véleményének figyelmen kívül hagyásával lépett életbe, számos, akár hosszútávú negatív hatást idézve elő.

A szeminárium során helyi szakértők segítségével részletesen bemutatásra került Európa leginkább integrált határtérségének két intézményesült együttműködése, a Nagy Régió és a Felső-Rajnai modell, majd a programot egy újabb kerekasztal zárta, amelyet Joachim Beck, a Kehli Főiskola rektora és Anne Thevenet, a kehli Euro-Institut igazgatóhelyettese moderálta. A felkért hozzászólók mindegyike (Karl-Heinz Lambertz, az AEBR elnöke, Anne Sander európai parlementi képviselő, Philipp Voiry, a francia külügyminisztérium határmenti ügyekért felelős nagykövete, valamint Klaus Schüle, a freiburgi kormányhivatal vezetője) méltatta és támogatásáról biztosította a térségi szereplők által kidolgozott és Birte Wassenberg, a strasbourgi egyetem történelemprofesszora, a projekt menedzsere által bemutatott manifesztumot, amely átfogó módon sürget beavatkozásokat regionális, állami és uniós szinten a 2020-ashoz hasonló helyzetek elkerülése érdekében.