A tipikus határon átnyúló projektek úgy születnek, hogy a pályázati felhívás megjelenése után a jogosult pályázók számba veszik azokat a helyi fejlesztési szükségleteket, amelyekhez a határ menti program kiegészítő pénzügyi forrásként felhasználható. Ezt követően gyorsan keresnek egy partnert a határ túloldalán, aki szintén szeretne valami helyi problémát megoldani. Ebből aztán születik egy projekt, amelynek a határon átnyúló karaktere igen gyenge, ráadásul hosszú távon nem is tartható fenn az együttműködés. Az Európai Unió azonban az ún. területi együttműködési célkitűzés alatt megvalósított programjai keretében nem erre szánja a támogatást, hanem arra, hogy a megvalósuló fejlesztések révén a határok elválasztó hatásai csökkenjenek, a határtérségek szereplői között hosszú távú partnerségek jöjjenek létre, és a periférikus helyzetű régiók gazdasági fejlődése közös tervek mentén elinduljon. Ezeknek a céloknak az elérése érdekében új szemléletmód szükséges a projektek előkészítése és megvalósítása során.
Mindenekelőtt integrált határon átnyúló stratégiák kidolgozására van szükség, amelyek az időbeli perspektívát bővítik ki. Ugyanakkor gyakori jelenség, hogy a szakértők által elkészített stratégiák fiókba kerülnek, így az elkészült dokumentum és az abba fektetett energia fölöslegessé válik. Eközben a helyi szereplők – a fentebb bemutatott módon – az aktuális felhívások alapján ad-hoc pályázatokat készítenek és valósítanak meg. Ennek nagyon gyakran a humán kapacitások hiánya az oka, ugyanakkor számos esetben lenne szükség szakmai támogatásra is.