A CESCI részvétele a Tervezőiskolák Világkongresszusán
Szakpolitika + Tervezés + Tudásmegosztás | 2026. július 16.
Szakpolitika + Tervezés + Tudásmegosztás | 2026. július 16.
2026 júliusában Finnországban (Helsinki, Espoo és Tampere közös rendezésében) tartották meg a 6. Tervezőiskolák Világkongresszusát (WPSC 2026), amely mind a résztvevők számát (több mint 1500 helyszíni regisztrált), mind a program összetételét tekintve kiemelkedően nagy léptékű szakmai rendezvény volt.
Az esemény a világ minden tájáról vonzotta az elismert elméleti és gyakorlati szakembereket, hogy a „Peripheral Visions” (Periférikus jövőképek) hívószó mentén vitassák meg a legújabb területfejlesztési és urbanisztikai kérdéseket. A gazdag programstruktúrában a CESCI két téma diskurzusába kapcsolódott be aktívan:
A CESCI is előadást tartott a határon átnyúló tervezés módszertanáról. A Track 6 Governance / Borders and cross-border planning szekcióban bemutatott prezentáció a merev nemzeti tervezési keretek korlátaira fókuszált, amelyek természetüknél fogva nehezen kezelik a határokon átnyúló folyamatokat. Az előadás egy olyan rugalmas, kohézió-alapú módszertant vázolt fel, amelynek elsődleges célja egy adott határtérség térbeli reinterpretációja. A módszertan gyakorlati működését a szlovák-magyar határon tevékenykedő BOTILA EGTC aktuális területi stratégiaalkotásán keresztül szemléltették, bemutatva, miként válhat a határmenti periféria a helyi szereplők bevonásával közös fejlesztési potenciállá.
A CESCI társszervezésében és aktív közreműködésével zajlott le a „Towards a new European spatial vision: farsighted planning among uncertain circumstance” (Útban egy új európai térbeli jövőkép felé: előrelátó tervezés bizonytalan körülmények között) elnevezésű kerekasztal-beszélgetés. A program kezdetén Ocskay Gyula témafelvezetését Jaschitz Mátyás adta át a résztvevőknek, majd a kerekasztalbeszélgetést Martin Reents (BTU Cottbus-Senftenberg) moderálta. A beszélgetés során a felkért szakértők kettesével fejtették ki véleményüket a területi vízióalkotás egy-egy specifikus kérdésköréről. Az első két szakértő, Giancarlo Cotella (Politecnico di Torino) és Eva Purkarthofer (Aalto University) az integráció előtt álló legfőbb akadályokat, a segítő politikai lendület hiányát és a jelenlegi kihívásokat járták körül. Ezt követően a szakpolitikai kereteket és a geopolitikai aspektusokat érintő kérdésekről Franziska Sielker (Bécsi Műszaki Egyetem / TU Wien) és James W. Scott (Kelet-finnországi Egyetem) osztották meg a gondolataikat. Végül a lehetséges hatások, a jövőkép gyakorlati alkalmazása és a megvalósítás szempontjait tekintette át Olivier Sykes (University of Liverpool) és Beate Caesar (RPTU Kaiserslautern-Landau).
A résztvevők a panel során részletesen beszéltek arról is, hogy a várható európai uniós bővítési hullámok – például Ukrajna, Moldova és a Nyugat-Balkán integrációja – milyen viszonyban állnak az európai területi szakpolitika helyzetének alakulásával.
A kongresszuson külön figyelmet kapott a területi tervezés és a mesterséges intelligencia viszonya is. A legtöbb szakértő egyetértett abban, hogy ugyan az AI egyre kifinomultabb statisztikai elemzésekre és fejlődési modellek előrejelzésére képes, a tervezés humán oldalát – a helyi közösségekkel való személyes kapcsolatot és a terepmunka kvalitatív értékét – nem tudja teljeskörűen helyettesíteni. Ez a kettősség, vagyis a digitális eszközök és a részvételi tervezés egyensúlya, több szekcióban is visszatérő dilemmaként jelent meg.
