Perifériák, határok, régiófejlesztés
Tudásmegosztás | 2024. szeptember 05.
Több mint 80 országból több mint 2600 résztvevő látogatott el az augusztus 24. és 30. között az írországi Dublinban megrendezett 35. Nemzetközi Földrajztudományi Kongresszusra (IGC). Bianca Mitrică, a CESCI elnökségi tagja és Ocskay Gyula főtitkár közösen moderált két panelt a perifériák, határok és régiófejlesztés témájában, amelyen 7 kutató 7 különböző országból tartott előadást.
A 35. IGC-kongresszussal a különbségek világát szerették volna megünnepelni. A Dublin körüli helyszíni látogatásokon, az üzleti találkozókon, az ünnepi eseményeken és több nemzetközi földrajzi szervezet közgyűlésein kívül a résztvevők több mint 520 tematikus panelre ülhettek be, amelyek a kongresszus által megünnepelni tervezett sokszínűséget reprezentálták a térbeli jellegű szekcióktól (amelyek a tengerparti, hegyvidéki, periférikus stb. térségeket célozták) a tematikusokig (pl. a városi, mezőgazdasági, geopolitikai, kulturális, nemi-identitási, klíma stb. témákig) és a módszertani panelekig (pl. a földrajztanításról, a geoinformatikáról, a részvételi tervezésről stb.).
Két panelt Bianca Mitrică, a Román Tudományos Akadémia osztályvezetője, a CESCI elnökségi tagja és Ocskay Gyula főtitkárunk szervezett és moderált. A két panel közös címe „Helyi és regionális fejlesztés: területfejlesztés, periférikus térségek és határon átnyúló együttműködés” volt. Az előadások színes tematikával rendelkeztek.
Luc Ampleman a krakkói Jagelló Egyetemről a közlekedésdiplomácia tényezőit elemezte három határmenti kontextusban: Skóciában, Norvégiában és Lengyelországban. Kiemelte az érdekelt felek közlekedésfejlesztési projektek tervezésébe történő bevonásának fontosságát, a határ mindkét oldaláról. Stefan Hippe a COBO című projekt eredményeit mutatta be, amelynek segítségével a nürnbergi Friedrich-Alexander Erlangen Egyetem kutatói az autós és vasúti utazás utazási idejei közötti különbségeket vizsgálták Németország körül. Arra a következtetésre jutottak, hogy vonattal gyorsabb utazni országon belül, viszont a határon átnyúló utazások esetében az autó az előnyösebb közlekedési mód.
Bianca Mitrică a jelentős romániai ukrán menekültáradat jelenségeit és hatásait mutatta be. A háború kezdete óta Romániába több mint 5 millió menekült érkezett az ukrán és mintegy 1,8 millió a moldáv határon át, ami jelentős kihívás elé állítja a nemzeti közszolgáltatási rendszereket.
Az elérhető projektleírások alapján Ana Belén López Tárraga, a Salamancai Egyetem PhD-hallgatója a fenntartható élelmiszereket érintő szakpolitikákat hasonlította össze a spanyol-portugál, valamint a finn-svéd határon. Inês Gusman Barbosa, aki a Santiago de Compostela-i Egyetemről érdekezett, de a portugál Bragában él, olyan határon átnyúló kezdeményezéseket mutatott be, amelyek a nemzetállami kereteken túlmutatnak, és újszerű területi képzeteket produkálnak.
Reményi Péter a Pécsi Egyetemről a magyar és horvát Baranya mikrorégió múltját és jelenét magyarázta el, amely térség az EU egyik leggyengébben teljesítő régiója. Yumei Liu a kínia Suzhoui Egyetem Földrajztudományi és Geomatematikai Mérnöki Karának szakértője az ún. kínai ’atipikus falvak’ sajátos fejlődési pályáit és lehetőségeit tárgyalta.
A záró ünnepségen 12 kutató vehette át a Nemzetközi Földrajztudományi Unió valamelyik díját. Öten közülük Kínából érkeztek, ami világosan jelzi az új kutatási központok felemelkedését a földrajztudományon belül is.







