A DG NEAR (Az Európai Szomszédságpolitika és a Csatlakozási Tárgyalások Főigazgatósága) képviselőjének jelenlétében, április 3-án, a kassai Hotel Bankovban alakult meg a Kassai Platform 6 érdekelt ország részvételével. A platform elkötelezetten segíti a határon átnyúló együttműködést az EU keleti határai mentén. A platform most a Keleti Partnerség jövőjével kapcsolatos álláspontját mutatja be.
A Kassai Platform kezdeményezés az „Európai Szomszédságpolitika és a Keleti Partnerség – 2020 után” című konferencián alapul, amelyet az AEBR, a CESCI és a CESCI-Carpathia szervezett a Szlovák Külügyminisztérium és a Kassai régió támogatásával 2016 novemberében Kassán (Szlovákiában). A konferencia során arra a fő következtetésre jutottak, hogy a résztvevők szakértelmét és átfogó tudását érdemes lenne kiaknázni a keleti határokkal kapcsolatos uniós politikák finomhangolása érdekében, mely egy a cseréhez szükséges állandó platform formájában valósulhatna meg.
Az Európai Szomszédságpolitika 10. évfordulójának alkalmából a CESCI és a Research Center of the Slovak Foreign Policy Association (RC SFPA) a Magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával megszervezte a platform első, alakuló ülését, melyet az első konferencia helyszínéről neveztek el.
A Kassai Platform, melyet az európai Keleti Partnerséggel kapcsolatos ötletek és ismeretek átadásának elősegítésére, az kapcsolódó EU-s és nemzeti döntéshozatal gyakorlati, terepi tapasztalatokon és tudáson alapuló támogatására és a Keleti Partnerség országai közötti határon átnyúló (emberek közötti) együttműködés fontosságának hangsúlyozására hoztak létre, nyitva áll bármely Kelet-Közép-Európai szakértő és Keleti Partnerségben érintett számára. A Platform koordinátorának Alexander Dulebát (az RC SFPA igazgatóját) és Oleh Lukshát (az „Europolis” Fejlesztési Ügynökség igazgatóját) választották meg.
A kezdeményezést elsőként az AEBR főtitkára, Martín Guillermo Ramírez és Viktor Bojkov (DG NEAR) üdvözölték Skype-on keresztül, és meginvitálták a platform tagjait az EU Keleti Partnerség 2020 utáni szakpolitikájának kialakítására. A platform szakértői értékelést és ajánlásokat fogalmaztak meg a Keleti Partnerség jövőjével kapcsolatban, a következők szerint.
A Keleti Partnerség tíz éve: a főbb eredmények és kihívások értékelése
Kézzelfogható eredmények
A Keleti Partnerség megvalósításának első évtizede kézzelfogható eredményeket hozott az kezdeti cél elérésében: a keleti partnerországok gazdasági integrációját és politikai társulását az EU-val. A hat partnerország közül három (Grúzia, Moldova és Ukrajna) megkötötte és elkezdte végrehajtani az EU-val létrehozott társulási megállapodásokat, valamint megfelelt a schengeni zónában is alkalmazott vízummentes rendszer bevezetéséhez szükséges feltételeknek. Az EU-nak sikerült a partnerországokkal együtt szilárd többoldalú és kétoldalú intézményi keretet létrehozni, amely elősegíti a partnerországok reformjainak támogatását, beleértve az uniós közösségi jogra és intézményekre vonatkozó megközelítésüket. A partnerországok nemzeti kormányai, az EU tagállamai és az EU intézményei szerint Keleti Partnerség egy olyan program, amely megkönnyíti a különféle érdekeltek, beleértve a civil társadalom, a vállalkozások, a regionális és helyi önkormányzatok képviselőinek, valamint az ifjúság részvételét. A Keleti Partnerség jelenleg a legfejlettebb és legátfogóbb keretet jelenti az EU harmadik országokkal fenntartott kapcsolatai során.
Hozzájárulás a reformok megvalósításához
A Keleti Partnerség jelentősen hozzájárult a reformok megvalósításához a partnerországokban, mindenekelőtt pedig Grúzia, Moldova és Ukrajna posztszovjet átalakulásához. Mindhárom társult országnak, és a Keleti Partnerségnek hála, több reformot hajtottak végre az elmúlt években, mint a Szovjetunió összeomlása utáni első két évtizedben. Mindazonáltal még mindig a gyenge politikai intézményektől, a magas fokú korrupciótól, a nem hatékony igazságszolgáltatástól és a fejletlen önkormányzati intézményektől szenvednek. A Keleti Partnerségnek az elkövetkező években inkább a partnerországok politikai intézményeinek és a jogállamiságának megerősítésére kell összpontosítania, annak érdekében, hogy megerősítsék kapacitásaikat a reformok végrehajtásához, és hogy a Keleti Partnerség kézzelfogható előnyeihez juttassák polgáraikat.
Orosz viszony
Habár a Keleti Partnerség végrehajtása nehézkes az EU és Oroszország közötti kapcsolatok drasztikus romlása miatt, illetve Oroszország 2014-es Ukrajna elleni támadása miatt, amibe beletartozik a katonai jelenlét és az a támogatás, amelyet a mindhárom társult partnerország területén (Grúzia – Dél-Oszétia és Abházia, Moldova – Dnyeszter Menti Köztársaság; és Ukrajna – Krím és Donyec része) befészkelt szeparatistáknak nyújt. Ezen felül Oroszország szembeszáll a Keleti Partnerség megvalósításával és támogatja az EU-ellenes politikai erőket és közhangulatot a Keleti Partnerség országaiban. Ez egy új geopolitikai momentumot teremt a jelenlegi és a jövőbeli Keleti Partnerség számára, amelyre sem az EU, sem a partnerországok nem számítottak tíz évvel ezelőtt, amikor a Keleti Partnerség elindult.
Az új EU időszak prioritásai
A Brexit idején az EU, amely még nem zárta le az eurózóna reformját, a migrációs válság és a tagállamok növekvő euroszkeptikus hangulatának kezelését, az európai parlamenti választások és az új Európai Bizottság megalakulásának előestéjénél elvesztette a Keleti Partnerséget a politikai prioritásai radarképernyőjén. Néhány EU-tagállamban nincs politikai akarat, hogy választ adjanak a partnerországok felhívásaira, hogy új távlatokat nyissanak meg politikai tagságuk érdekében. Viszont a Keleti Partnerség lendületének és dinamikájának megőrzése érdekében a következő évtizedben el kell mélyíteni a három partnerország társulási folyamatát. A Keleti Partnerség képes kell, hogy legyen helyreállítani politikai lendületét és vonzerejét; különben minden elveszik.
Szakpolitikai ajánlások a 2020 utáni Keleti Partnerségről
A fő eredmények, és a kihívások, amellyel a Keleti Partnerségnek tíz évvel a 2009-es elindítása után kellett szembenéznie, fenti értékelését figyelembe véve, a Kassai Platform első találkozójának résztvevői a következő szakpolitikai ajánlásokat fogalmazták meg a Keleti Partnerség 2020 utáni továbbfejlesztésével kapcsolatban.
Stratégiai keret
Prioritások
A következő évtizedben a Keleti Partnerség prioritásának továbbra is az EU-társulási megállapodások végrehajtásának kell maradnia, amelyet Grúziával, Moldovával és Ukrajnával kötött. A fenti három társult ország sikeres gazdasági integrációja és a politikai társulásának elmélyítése a Keleti Partnerség életképességének döntő próbája. Az elkövetkező években a Keleti Partnerség irányadó szabályának továbbra is az EU differenciált megközelítésének kell lennie a partnerországokkal szemben, a „többet többért” elvvel együtt.
Szoros kapcsolat az EU-val
A három társult ország társulási folyamatának elmélyítése érdekében az EU-nak nem szabad elfeledkeznie az EU intézményeivel való szorosabb politikai összekapcsolódásról. A négy alapvető szabadságjog térségébe történő beilleszkedése keretében a tagsággal nem rendelkezőknek továbbra is lehetőségük van intézményi részvételük továbbfejlesztésére az EU politikájának kialakításában, az EU EGT országokkal (Norvégia, Izland és Liechtenstein) és Svájccal fenntartott kapcsolati mintáinak és gyakorlatainak követésével. Például, az EGT államokkal és Svájccal ellentétben a Keleti Partnerség társult országai nem férnek hozzá a komitológiai bizottságokhoz, amelyek az unión belüli jogalkotási folyamat első előkészítő szintjét képviselik. A társult országok szakértőinek megfigyelőként történő bevonása a komitológiai bizottságokban, erősítheti a társulási megállapodások alapján végrehajtott reformokban a közös szerepvállalást, és javíthatja a partnerországok jogalkotói kapacitását, annak érdekében, hogy a nemzeti jogszabályaikat közelíthessék az uniós vívmányokhoz.
Schengeni társulási megállapodás
Az EU-nak figyelembe kell vennie a Keleti Partnerség országainak bevonását a schengeni társulási megállapodásokról szóló tárgyalásokba, amely egy másik inspiráció, amelyet az EU, EGT országokkal és Svájccal fenntartott kapcsolatának modelljéből meríthet. A Keleti Partnerség három társult országa – Grúzia, Moldova és Ukrajna – megfelelt az EU-val való vízummentesség bevezetésére vonatkozó rendelkezéseknek, és így megtették az első nagy lépést a schengeni térséghez való csatlakozás felé. A partnerországok politikai társulásának elmélyítése magába kell, hogy foglalja a schengeni övezettel való további társulásukat is.
Láthatóság biztosítása
A láthatóság a Keleti Partnerség elindulása után tíz évvel is kihívást jelent. A probléma nem csak az, hogy az EU polgárai tíz évvel a Keleti Partnerség megvalósítása után is csak keveset tudnak a partnerségről, hanem az, hogy a Keleti Partnerség országainak állampolgárai is csak egy kicsivel tudnak többet róla. A Keleti Partnerséget egy átfogó kommunikációs stratégiával kell megerősíteni, amely elsődleges célja, hogy közelebb vigye a Keleti Partnerséget az EU tagállamainak polgáraihoz; illetve, hogy javítsa a Keleti Partnerség politikájának megérését a kedvezményezett országok polgárai között, és végül, hogy megszüntesse Oroszország félrevezető kampányát, amelynek célja az EU diszkriminációja a Keleti Partnerség polgárai szemében.
Intézményi struktúra
A meglévő struktúra felülvizsgálata
A Keleti Partnerség tízéves megvalósítása után ideje felülvizsgálni a meglévő intézményi struktúra, annak érdekében, hogy kiderüljön, a többoldalú intézmények hogyan és mivel járulnak hozzá a Keleti Partnerség fő céljainak eléréséhez, azaz a gazdasági integrációhoz és a Keleti Partnerség országainak politikai társulásához. Egyrészt van egy a Keleti Partnerség keretén belül kidolgozott, szilárd többoldalú keret (csúcstalálkozók, platformok, panelek, munkacsoportok, kiemelt kezdeményezések, további intézményi struktúrák: Euronest Parlamenti Közgyűlés, Civil Társadalmi Fórum, Üzleti Fórum, Ifjúsági Fórum stb.), másrészt egyértelmű, hogy a Keleti Partnerség azon célja, hogy érdemi regionális együttműködést érjen el a Keleti Partnerség országai között, még nem valósult meg, mivel azok szeretnék, ha külön-külön kezelnék őket.
Érdemi regionális együttműködés
A Keleti Partnerség országai közötti érdemi regionális együttműködés elérése érdekében az EU és a Nyugat-Balkán országai által létrehozott Regionális Együttműködési Tanács jó ösztönzésként szolgálhat a Keleti Partnerség politikájában is.
A kétoldalú keretek erősítése
A szilárd többoldalú intézményi keret ellenére a három társult országgal (csúcstalálkozók, Társulási Tanács, Társulási Bizottság, munkacsoportok) létrehozott kétoldalú keret meglehetősen szerénynek tűnik, habár egyértelmű, hogy a reformokat elsősorban a partnerországok nemzeti szintjén lehet, és kell is végrehajtani. Újra kell gondolni az egyensúlyt a Keleti Partnerségen belül létrejött többoldalú és kétoldalú intézményi keretek között, az utóbbi erősítését szem előtt tartva.
A fókusz és az eszközök támogatása
Láthatóság
A 2020 Deliverables c. dokumentum több mint 100 projekt és intézkedés végrehajtását tartalmazza (négy prioritási területen belül: gazdasági fejlődés, jó kormányzás, összekapcsolhatóság, mobilitás minden területet érintő tennivalókkal – a civil társadalom, a nemek közötti egyenlőség és a média támogatása), amelyek célja a reformok támogatása, kézzelfogható eredmények és haszon biztosítása a Keleti Partnerség polgárai számára. Mindazonáltal a 2020 Deliverables megvalósítása nem változtatta meg a Keleti Partnerség gyenge láthatóságát a kedvezményezett országokban.
Koncentrált támogatások
A Kassai Platform partnerországokból érkezett résztvevői azzal érveltek, hogy az EU nem támogatja országaikban a szisztematikus reformokat; a támogatást inkább számos kisebb projekt között (hivatkozva ezzel a 2020 Deliverables-re) osztják el, amelyeket túl sok területen hajtanak végre. Inkább azt szeretnék, ha az EU a támogatását 2-3 területre összpontosítaná, amelyek érdemben képesek befolyásolni az országaik általános reformfolyamatát, legfőképp a korrupció elleni küzdelmet, a közigazgatási reform végrehajtását és a jogállamiság erősítését. Kulcsfontosságú az erős és átlátható önkormányzati intézmények felépítése regionális és helyi szinten a partnerországok teljes politikai rendszerének átalakulásához. A fent leírt területek nem kapnak elegendő prioritást a 2020 Deliverables projektjeiben.
Támogatási eszközök felülvizsgálata
Egy másik értékelés szerint, amelyet a Kassai Platform partnerországokból érkezett résztvevői mutattak be, az EU-nak át kellene gondolnia az országaikban alkalmazott támogatási eszközöket, mivel ezek nem működnek ugyanúgy, mint a visegrádi és/vagy a balti államokban, a bürokraták eltérő mentalitása és a volt szovjet országok állampolgárai miatt. Egy szakadékot látnak az EU megközelítésében a Keleti Partnerségen belül a reformok támogatása terén, mivel az EU szívesebben kommunikál a központi hatóságokkal, ugyanakkor nem fordít elég figyelmet a regionális és helyi érdekeltekkel való kapcsolattartásra. Ha az EU olyan konkrét projektek végrehajtását tervezi, amelyek várhatóan kézzelfogható eredményeket hoznak a Keleti Partnerség országainak polgárai számára (például a 2020 Deliverables), akkor először értesítenie kell a Keleti Partnerség országainak regionális és helyi érdekeltjeit. Ha így tesz, az EU párhuzamosan javíthatja a Keleti Partnerség láthatóságát helyi szinten és a finanszírozás hatékonyságát, valamint javíthatja a helyi demokráciát és a közigazgatási reformok megvalósítását.
Kapacitásépítés
A fenti célok érdekében egyértelműen szükség van a partnerországok közintézményeinek kapacitásépítésére; a bevált gyakorlatok megosztására a jó kormányzás területén, beleértve a közigazgatási szervek által biztosított szolgáltatások digitalizálását is; és a kkv-k támogatására. A finanszírozás feltételeit és adminisztrációját egyszerűsíteni kellene.
Jogszabályok módosítása
Ezzel párhuzamosan a partnerországoknak (különösen Ukrajnának) módosítaniuk kell az államkincstáruk működését szabályozó jogszabályokat, mivel a meglévő szabályok nem teszik lehetővé a projektek egyszerű végrehajtását a partnerországok közintézményei (egyetemek, regionális és helyi közigazgatások) és az uniós tagállambeli párjuk között. A meglévő szabályok szigorúak, és megkötik a partnerországi közintézmények képviselőinek kezét, hogy együttműködést kezdjenek az EU tagállamok közintézményeivel.
Alapinfrastruktúra fejlesztése
Annak érdekében, hogy az EU közelebb kerüljön a helyiekhez, az EU-nak támogatnia kell a jelenleg hiányzó alapinfrastruktúra fejlesztését, amely (különösen a megosztott határtérségekben) pozitív hatással lenne az EU legkeletibb régióinak környezeti feltételeire is.
Rugalmas határon átnyúló programok
A határon átnyúló együttműködési programokat az előző és a jelenlegi programozási időszakhoz képest rugalmasabban kell létrehozni és kezelni az európai szomszédságpolitika területén (a jelenlegi európai szomszédsági támogatási eszköz). Figyelembe kell venni a szomszédos országokon belül, az EU jogszabályaihoz képest eltérő szabályokat és eljárásokat, ezekre az országokra konkrétabb (egyszerűsített) megközelítést kell alkalmazni, hogy ne késsen, és ne legyen veszélyben az ENI CBC programok végrehajtása.
Regionális és helyi együttműködés
A Keleti Partnerség programjában kiemelt hangsúlyt kellene fektetni a regionális és helyi érdekeltek együttműködésének az EU külső határai mentén (EU tagállamok és partnerországok közötti együttműködés), beleértve a stabilabb finanszírozást. Az Keleti Partnerség érintett országainak nyugati határterületeire „EU PILOT régiókként” lehetne gondolni és eszerint fejleszteni őket, lehetőséget adva a kétoldalú kapcsolatok további fejlesztésére. A határon átnyúló többszintű kormányzást támogatni kell a határon átnyúló mobilitás, kohézió és az EU-s támogatás láthatóságának javítása érdekében. Ezek mellett szükség van egy személyre szabott kommunikációs stratégia kidolgozására, amely bemutatja az ukrajnai és moldovai társulási megállapodások végrehajtásának lehetőségeit és előnyeit a CBC regionális és helyi szereplőinek a fenti két országban, valamint Lengyelország, Szlovákia, Magyarország és Románia határ menti régióiban.
NDICI programok prioritásai
A határon átnyúló együttműködés területén az NDICI CBC programoknak támogatniuk kell azokat a projekteket, amelyeknek célja a határőrizet javítása, az emberek közötti kapcsolatok megkönnyítése és a határon átnyúló együttműködés, a határon átnyúló kríziskezelés, a régiók közötti közös területi tervezés, valamint a határ menti régiókat összekötő közlekedési infrastruktúra koordinált fejlesztése.
Tudástranszfer
Az Ukrajna és Moldova nyugati határán, az EU tagállamokkal kialakított határon átnyúló együttműködés legjobb gyakorlatait át kell adni és alkalmazni kell Ukrajna és Fehéroroszország határán is (és végül a jövőben Oroszország határán is), valamint Moldova Ukrajnával közös határán. Az EU-nak fontolóra kell vennie egy támogatási programot, amely megkönnyítené az EU külső határain (az EU tagállamok és partnerországok által közösen) megvalósított legjobb CBC gyakorlatainak átadását a partnerországoknak és az egyéb (legkeletibb és a Keleti Partnerség országai közötti), Keleti Partnerségbe tartozó, de EU-s határt nem érintő határ menti régióknak.