Jogi akadálymentesítés

3. mérföldkő

A 2018-as évben a munkát három területen folytatjuk tovább:

  1. Határon átnyúló mentés
  2. Határon átnyúló egészségügyi szolgáltatások megalapozása
  3. A magyarországi ETT-k működésével kapcsolatos tapasztalatok feltárása

Jogi akadálymentesítés kezdeményezés harmadik mérföldkövének megvalósítására 2018-ban kerül sor. A projekt célja, hogy a két korábbi projekt során szerzett ismeretek, valamint az EU-s tapasztalatok alapján továbbvigye az előző kezdeményezések eredményeit.

A tevékenységek három fő témát érintenek. Egyrészt a 2017-ben a mentőautók határon átnyúló mozgására vonatkozó magyarországi vizsgálat eredményeit szeretnénk kiegészíteni a szomszédos országok szakpolitikai környezetének feltárásával. Másrészt egy 2002-2003-ban kidolgozott tanulmány vizsgálatait ismételjük meg az időközben jelentősen átalakult uniós szabályozási környezet fényében. A tanulmány nyugat-európai jó gyakorlatok alapján elemzi a regionális szintű határ menti integrált betegellátás feltételeit a magyar határok mentén.

A projekt harmadik témáját az új uniós költségvetési ciklushoz (2021-2027) kapcsolódó szabályozási folyamat részeként a magyar európai területi társulások tapasztalatainak összefoglalása jelenti. Az ezeket feldolgozó tanulmánnyal a vonatkozó uniós EGTC-rendelet felülvizsgálatához szeretnénk hozzájárulni.

Ugrás az indikátorok teljesülésének ismertetésére.

A harmadik mérföldkő záró jelentése magyarul, illetve angolul letölthető az alábbi címlapokra kattintva:

Célkitűzés

Az alprojekt keretében folytattuk a korábbi két Jogi akadálymentesítés projekt során megkezdett munkát, tovább segítve a határon átnyúló mentési diskurzus fejlődését Magyarország és a szomszédos EU-tagállamok között. Míg a 2017-es projekt keretében a magyarországi jogszabályi környezetet elemeztük, addig 2018-ban szomszédos országok hatóságainak álláspontját, a témával kapcsolatos meglévő szakpolitikai irányvonalakat igyekeztünk feltárni mely közelebb visz a többoldalú jogszabály-harmonizációra vonatkozó javaslatok megfogalmazásához.

Az elkészült összefoglaló jelentés letöltése

Az alprojekt keretében elkészített összefoglaló jelentés a címlapra kattintva tölthető le.


Megvalósított tevékenységek

Az alprojekt keretében felvettük a kapcsolatot az illetékes határon túli intézményekkel, és négy szomszédos ország (Ausztria, Horvátország, Románia, Szlovénia) regionális illetékeseivel (összesen hét fővel) készített interjúk segítségével gyűjtöttünk információt a mentési és sürgősségi ellátó rendszer működésének részleteiről. A személyes interjúkat követően november 13-án Budapesten, a Kossuth Klubban rendeztünk meg egy nemzetközi, interaktív szakmai szemináriumot, melynek az érintettek közötti személyes kapcsolatok megalapozása, valamint a szabályozási harmonizáció lehetséges kereteinek összefoglalása volt a célja. A szemináriumon 28 szakember vett részt.

A mentős szeminárium résztvevői a Kossuth Klubban

Míg az interjúzások alapján a szomszédos országok mentési rendszerének az előző jogi akadálymentesítési projekt tapasztalatai alapján meghatározott szempontok (szervezeti felépítés, finanszírozás, mentőegységek rendszere, helyszínre érkezés időlimitje, határátlépés rendje, működési engedélyek, megkülönböztető jelzések használata, adminisztratív-technikai feltételek, segélyhívó központok, rádiórendszerek, nyelvi tényező, együttműködési nyitottság) szerinti összehasonlítása vált lehetségessé, addig a szemináriumon már az akadályok leküzdéséhez szükséges lépéseket egyeztették a szakemberek.

Javaslatok

Az alprojekt eredményeként egyrészt meghatározásra került, hogy az együttműködés folytatásaként mely további szereplők bevonása lenne elengedhetetlen. Másrészt operatív javaslatok is megfogalmazásra kerültek, úgymint: kapcsolattartási mechanizmus kialakítása; nemzetközi minősítő rendszer és közös tanúsítvány kidolgozása; nemzeti koordinációs központok felállítása; tolmácsügyeletek létesítése; TETRA rádiós hálózatok és eszközparkok kialakítása és összehangolása.

Perspektívák

A projekt folytatására 3 szinten, de párhuzamosan, a szinergiákat folyamatosan szem előtt tartva lenne lehetőség:

  • a projekt keretében megfogalmazott problémákat, akadályokat, illetve megoldási lehetőségeket az EU szintjén is át kellene tekinteni, a jogharmonizációt támogató EU-s intézmények megszólításával;
  • a nemzeti központi szervek bevonásával folytatni kell a bi- vagy multilaterális jogharmonizáció érdekében a megkezdett szakmai egyeztetéseket;
  • helyi szinten, akár határszakaszonként a személyes szakmai kapcsolatok kialakítására és erősödésére lenne szükség.

Célkitűzés

Az alprojekt keretében folytattuk az elmúlt évek során megkezdett munkát a határon átnyúló egészségügyi integráció előkészítése területén. Az alprojekt többek között foglalkozott az Európa Unió és a nemzeti jogszabályok által biztosított betegjogokkal és uniós szabályozási keretekkel, valamint a létező nyugat-európai mintákkal. Mindezt azért, hogy feltárjuk, miként és milyen feltételek között lehetne kialakítani határon átnyúló ellátási körzeteket Magyarország, illetve magyarországi kórházak részvételével.

Az elkészült tanulmány letöltése

Az alprojekt keretében elkészített tanulmány a címlapra kattintva tölthető le.

Megvalósított tevékenységek

A határon átnyúló betegmobilitás fejlesztése érdekében az alábbi tevékenységeket valósítottuk meg:

  • kérdőívet állítottunk össze és küldtünk ki határ menti önkormányzatok (53 db) és kórházak (55 db) számára, azonban sajnos egyik válaszadó szervezet sem tudott konkrét példával szolgálni a határon átnyúló egészségügyi együttműködésre vonatkozóan;
  • határ menti kórházakkal folytatott interjúzás útján szereztünk terepi tapasztalatokat;
  • nyugat-európai tanulmányutat szerveztünk november 12. és 16. között a francia-belga és a német-holland határra, hogy egyrészt ismereteket és tapasztalatokat gyűjtsünk a jól működő nyugat-európai gyakorlatokról, másrészt hogy a szakma képviselői számára demonstráljuk a szolgáltatásmegosztás előnyeit (a tanulmányúton a CESCI tolmács-csoportvezetőjén kívül két EMMI-s, egy NEAK-os munkatárs, az esztergomi Vaszary Kolos Kórház képviselője, valamint a CESCI által bevont szakértő vettek részt; az utazás eredményeit november 26-án egy műhely keretében összegeztük);
  • korlátozott eredménnyel zárult a határ menti betegmobilitásra vonatkozó adatgyűjtési kísérletünk, mely azonban rámutatott ara, hogy szükség volna a határ menti betegmobilitással kapcsolatos monitoringtevékenységekre;
  • a CESCI által felkért vezető szakértő átfogóan elemezte a határ menti betegmobilitás jogszabályi hátterét.
A francia-belga határ mentén működő ellátási körzetek
Forrás: 
https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/HTML/?uri=CELEX:52017SC0307&from=HU

Javaslatok

Az alprojekt eredményei alapján összesen 10 konkrét javaslat került megfogalmazásra, hat az egészségügyi célú határátlépésekre, további négy pedig az egészségturizmusra vonatkozóan. A kezelések finanszírozásához kapcsolódóan négy lehetséges modell került bemutatásra a tanulmányban.

A tanulmányút résztvevői a belga-francia határtérségben

Perspektívák

Az Európai Unió által adottak a jogszabályi, szakpolitikai keretek a betegjogok kiterjesztésére, a határon átnyúló betegmobilitás feltételeinek biztosítására, azonban ezek gyakorlati alkalmazásához még további tevékenységek megvalósítása szükséges, amelyeket terveink szerint a 2019-es Jogi akadálymentesítés projekt keretében valósítunk meg:

  • az intézményi és jogi környezet további vizsgálata;
  • konkrét határ menti kórházak (4) alkalmassági vizsgálata (PILOT-elemezések);
  • javaslattétel a határ menti betegellátást elősegítő kormányközi megállapodások szövegére;
  • az érintett kórházak határon átnyúló szolgáltatásnyújtását segítő mintaszerződéseinek a kidolgozása;
  • magyar nyelvű útmutató kidolgozása határ menti betegellátás megszervezéséhez.

Célkitűzés

A magyarországi érdekeltségű ETT-k működésével kapcsolatos tapasztalatok és jogi akadályok áttekintését célzó alprojektnek az eredeti célja az volt, hogy a 2018-ban induló uniós költségvetési tervezési folyamathoz kapcsolódóan tervezett ETT-rendelet felülvizsgálatához rendszerezze a magyarországi ETT-k tapasztalatait a rendelet hibás, illetve példaértékű alkalmazásával kapcsolatban, és tegyen javaslatot a rendelet olyan irányú módosítására, ami a helytelen alkalmazásokat ki tudja zárni, valamint a példaértékű modelleket népszerűsítheti az egész EU területén. A 2018. augusztus 17-ei keltezésű Bizottsági Jelentés azonban arra a következtetésre jutott, hogy az ETT-rendelet további módosítása helyett más jellegű tevékenységekre van szükség. Ennek ellenére a magyarországi helyzetkép tisztázását, az észlelhető jogi nehézségek összegyűjtését, valamint a jó gyakorlatok számbavételét nem vetettük el.

Az elkészült tanulmány letöltése

Az alprojekt keretében elkészített tanulmány a címlapra kattintva tölthető le.

Megvalósított tevékenységek

A magyarországi ETT-k működésével kapcsolatos tapasztalatok begyűjtése érdekében egy 19 kérdésből álló kérdőív került kiküldésre a magyarországi érintettségű ETT-k számára. A kérdőívet 10 ETT töltötte ki.

A kérdőívek alapján 8 ETT képviselőjével személyes interjú is készült. Az interjúk elsődleges célja a kérdőívezés során feltárt problémák részletezése, valamint a személyes kommunikáció révén az ETT-k tapasztalatainak árnyalása volt. Az ETT-k kérdőíves, illetve személyes megkérdezése mellett az alprojekt keretében irodai kutatómunka is megvalósult. Ez a kutatómunka egyrészt az ETT-kre vonatkozó uniós, illetve nemzeti szintű jogszabályi környezet vizsgálatára fókuszált, másrészt az ETT-k tapasztalataihoz kapcsolódó szabályozások áttekintésére szolgált. A projekt eredményeként egy angol nyelvű tanulmány készült, amelyet az ETT-politikában érintett uniós intézményeknek is eljuttattunk.

A felmérésben résztvevő ETT-k

Javaslatok

A kutatás során feltárt akadályok, valamint az elmúlt évek szakmai tapasztalatai alapján három témakörben tettünk megállapításokat és javaslatokat az ETT-k működésével kapcsolatos tapasztalatok és jogi akadályok kezelésére:

  • a kutatás keretében nevesített ETT-s tapasztalatok kapcsán megfogalmazható javaslatok;
  • az ETT-k többéves szakmai támogatása során szerzett tapasztalatok alapján megfogalmazható javaslatok;
  • a SGEI és az ETT szabályozás adta lehetőségek hasznosítására vonatkozó javaslatok.

Amíg az első két csomag a meglévő tapasztalatokra alapozva fogalmazott meg ajánlásokat, addig a harmadik azokra a lehetőségekre kívánt előremutató módon rávilágítani, amelyeket a jelenlegi SGEI- és ETT-szabályozás biztosít.

Perspektívák

Az alprojekt keretében feltárt információk alapján a kutatás hasonló eredményre jutott, mint a 2018-as Bizottsági Jelentés: alapvetően nem a jogszabályi keretekkel van a probléma, hanem a rendelkezésre álló jogszabályok nem egységes és egyértelmű értelmezésével, alkalmazásával, valamint ezzel párhuzamosan az érintettek alulinformáltságával. Éppen ezért az alprojekt folytatásaként leginkább az ETT-k helyzetével kapcsolatos tájékoztató tevékenységek megvalósítása képzelhető el. Ezzel kapcsolatban a CESCI két újabb kezdeményezést indít el:

  • a határ menti fejlesztések közbeszerzési jogi környezetére vonatkozó útmutató összeállítását;
  • és egy online platform fejlesztését ETT-monitor megnevezéssel, amely a magyar érdekeltségű ETT-kről fog átfogó képet adni.

Határon átnyúló mentés

  • Interjúk szomszédos országbeli szakértőkkel: 5 db / 5 db
  • Megrendezett nemzetközi szeminárium a mentés jogi harmonizációja érdekében: 1 db / 1 db
  • A szeminárium résztvevőinek száma: 30 fő / 28 fő*
  • Összefoglaló jelentés a határon átnyúló mentés harmonizációs feladatairól: 1 db / 1 db

* Az Emberi Erőforrások Minisztériumának EU és Nemzetközi Szervezetek Főosztálya előzetesen egy fejlesztési és egy jogi referenst delegált a rendezvényre, akik azonban nem tudtak megjelenni a találkozón.

Határon átnyúló egészségügyi szolgáltatások megalapozása

  • Nyugat-európai tanulmányutak a határon átnyúló egészségügyi együttműködés témájában: 2 db / 1 db**
  • A tanulmányúton részt vevő szakértők száma: 6 fő / 6 fő
  • Javaslat a nyugat-európai minták adaptációját érintő szabályozásra: 1 db / 1 db

** A két tanulmányutat (két céltérségbe) a földrajzi közelség, finanszírozási okok és a szervezés egyszerűsítése (hónapokig tartott a megfelelő szakmai program összeállítása) miatt összevonva rendeztük meg, egy hét leforgása alatt.

Magyar hozzászólás az EGTC-rendelet felülvizsgálatához kapcsolódóan

  • ETT-s konzultációk száma: 8 db / 8 db
  • Átfogó szakpolitikai és jogi ajánlás az ETT-k működésével kapcsolatos akadályok témájában: 1 db / 1 db

A teljes projektre vonatkozóan

  • Záró jelentés: 1 db / 1 db

A projekt az Igazságügyi Minisztérium támogatásával valósult meg.

A projekt keretében készült dokumentumok, az azokban szereplő következtetések, ajánlások nem feltétlenül esnek egybe a Támogató hivatalos álláspontjával.

Honlapunk a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával készült.

Külgazdasági és Külügyminisztérium