ITEM éves konferenciáján jártunk

2023. november 17-én tartotta a maastrichti székhelyű ITEM (magyarul: Transznacionális és Euregionális Határon Átnyúló Együttműködési és Mobilitási Intézet) éves konferenciáját Hollandiában. A hágai Dél-Holland Tartományi Házban megrendezett egész napos esemény keretében hagyományosan a határon átnyúló együttműködés útjában álló jogi és technikai jellegű akadályokról, azok lebontási lehetőségeiről, valamint egyes fejlesztéspolitikai és ágazati politikák határ menti területekre gyakorolt hatásának vizsgálatáról volt szó.

Jaap Smit, Dél-Holland tartomány királyi biztosa nyitóbeszédében felhívta a figyelmet arra, hogy a különböző geopolitikai és globális kihívások (pl. éghajlatváltozás, kínai-amerikai vetélkedés, energiakrízis) közepette érdemes átgondolni, hogyan kezeljük kitettségünket, hogyan maradjunk versenyképesek, miközben a fenntarthatóság és a befogadás elveit kívánjuk érvényesíteni a fejlesztéspolitikában.

Ezután Anouk Bollen-Vandenboorn, az ITEM igazgatónője a 2023. november 22-i alsóházi választások várható határon átnyúló hatását vizsgáló tanulmányt mutatta be, amely megvizsgálta mind a 15, parlamenti helyet szerezni képes párt programját a határon átnyúló együttműködésre és a határ menti régiók fejlesztésre vonatkozó terveik szerint. Összességében megfigyelhető, hogy csekély mértékben veszik figyelembe a határmentiséget az egyes pártprogramok.

A következő blokkban a szomszédos országok horizontális integrációjáról volt szó, illetve, hogy milyen innovatív EU-politikára lenne szükség a nagyobb határ menti kohézió érdekében. Martin Unfried, az ITEM vezető kutatója egy tudományos alapokon nyugvó előadást tartott, amiben a horizontális integráció fogalmának bevezetésére tett javaslatot. Ennek értelmében a vertikális (egyes területi szintek közötti, hierarchikus) integráció mellett a horizontális dimenzió (az adott területegységek közötti, azonos területi szint egyes fontos szereplői közötti) is lényeges. Kiemelte, hogy „horizontális szubszidiaritásra van szükség: jobban, hatékonyabban vagyunk képesek egy határon átnyúló régión belül együttműködni, fejleszteni, mintha azt „kívülről” várnánk”.

Joachim Beck, a Kehli Alkalmazott Tudományok Egyetem rektora szerint innovatív eszközöket igényel a határon átnyúló horizontális integráció előmozdítása. Kiemelte a statisztikai adatok szükségességét. A szereplők egyetértettek abban, hogy a hazai jogrendszer átalakítása lényeges lenne, mivel még mindig a projektszemlélet érvényesül.

Loth van der Auwermeulen, a Hasselt Egyetem kutatója disszertációjában is kifejtette, hogy minél több ország vesz részt egy regulációs együttműködésben, annál kisebb a bizalom, és annál lazább lesz az együttműködés. Hollandia határai mentén jelenleg olyan egyezményen dolgoznak, amely képes lenne megoldani infrastrukturális beruházások esetében a felmerülő akadályokat.

Külön kerekasztal foglalkozott a határon átnyúló struktúrák szükségességével tekintetettel a határokon átívelő kihívásokra, potenciálokra és ellátandó feladatokra. Jeanette Baljeu, Dél-Holland tartomány elnökhelyettese, aki egyben a Rhine-Alpine Corridor ETT elnöke is, kiemelte, hogy a személyszállításra egyre jobban igyekszik figyelni az EU mobilitás politikája. A holland politika próbálja-próbálta a belga elnökséggel együttműködésben előmozdítani az jogi akadálymentesítést a közlekedés terén.

A Benelux Unió főtitkára Frans Weekers kifejtette, hogy munkájuk során több egyezményen is dolgoztak. 2023. október 1-jén bűnüldözési témában írtak alá egyezményt a felek. Megállapodtak, hogy a rendőrautók nemzeti hovatartozástól függetlenól folytathatják bűnüldözési tevékenységüket a határ másik oldalán, áthajthatnak a határon bizonyos esetekben. A holland és belga (flamand) regionális tisztségviselők megegyeztek arról, hogy 2024 első felében szeretnének felállítani egy állandó vegyes bizottságot a jogi harmonizáció terén.

Sebastian Gröning-von Thüna, a Franciaországgal és a Benelux országokkal folytatott határon átnyúló együttműködés vezetője a Német Szövetségi Külügyminisztériumból beszámolt a német határok menti szabályozási együttműködésekről. Kiemelte a franca-német együttműködést előmozdító Aacheni Egyezményt, ahol regionális politikusok tudják a központi kormányok és törvényhozások felé továbbítani a határrégiókban megfogalmazódó kéréseket, szakvéleményeket. Fontos tapasztalat, hogy nehéz már meglévő jogszabályokat megváltoztatni, ezért kell figyelni az új jogszabályok megalkotásakor a határrégiók szempontjaira is. Röviden felvázolta, milyen jogi akadálymentesítési kezdeményezések formálódtak az elmúlt években német részvétellel.

Ezt követően konkrét határon átnyúló, illetve transznacionális infrastrukturális projekttervekről, azok lehetséges (határ menti) területi hatásairól, illetve a megvalósítás nehézségeiről volt szó. A nap utolsó szekciója a határon átnyúló társadalmi ügyekkel foglalkozott, amiben az intézet munkatársai röviden bemutatták az ITEM 2023-as publikációit a témában.