Programozás + Tudásmegosztás | 2025. április 08.
2025. március 27–28-án az olasz-szlovén határon fekvő ikervárosban, Goriziában és Nova Goricában rendezte meg az Európai Bizottság Regionális és Várospolitikai Főigazgatósága az Interreg programok jövőjéről rendezett konzultációs folyamat összegző konferenciáját. A rendezvényen az érintett programok, szakmai szervezetek és pályázók képviselői gyűltek össze, több mint 500-an.
2025-ben az egykor egy települést alkotó Gorizia és Nova Gorica birtokolja az Európa Kulturális Fővárosa címet. Az év során számos kiemelkedő eseménynek biztosítanak helyszínt. Március végén az Európai Unió Kohéziós Politikájának második célkitűzését, az Európai Területi Együttműködést érintő uniós konzultáció eredményeit összegezték a résztvevők.
A megjelenteket a vendéglátók nevében Massimiliano Fedriga, Friuli-Venezia-Giulia Autonóm Tartomány elnöke, a szlovén partnerek részéről Aleksander Jevšek kohéziós és regionális fejlesztési miniszter, az Európai Bizottság részéről pedig Raffaele Fitto, a kohézióért és reformokért felelős ügyvezető alelnök és Marta Kos, bővítésért felelős biztos köszöntötte a megjelenteket.
Az első napi három panel résztvevői, a Bizottság munkatársainak moderációja mellett a 2024-ben az Interreg programok jövőjéről szóló konzultáció eredményeit és következtetéseit vitatták meg, az egyes programok szempontjaink figyelembevételével.
Mint elhangzott, közel 15 ezren töltötték ki a konzultáció kérdőívét, akik különös jelentőséget tulajdonítottak a programok eddigi eredményeinek és további folytatásának, mivel a határon átnyúló együttműködést az Európai Unió laboratóriumának tekintik. A határtérségek fejlesztése egyben illeszkedik az Unió főbiztosa, Ursula von der Leyen által hangoztatott „helyben maradás jogá”-hoz. Ugyanakkor az is elhangzott, hogy a kohéziós politika egészéhez hasonlóan az Interreg rendszere is modernizálásra szorul. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközhöz (RRF) hasonlóan a területi együttműködési programok esetében is új teljesítményindikátorok kerülnek bevezetésre (adat- és tudásmegosztás, hatékony kommunikáció stb.), amelyek a kifizetések ütemezését és mértékét is meg fogják határozni. Másrészt az elmúlt évek tapasztalatai alapján nagyobb tematikus és földrajzi rugalmasságra lesz szükség, hiszen a hétéves tervezési ciklus prioritásait egyre gyakrabban írják felül előre nem látott események (az ukrajnai háború miatt 150 millió eurót kellett átcsoportosítani az Interreg programok között). Ez a rugalmasság nagyobb szabadságot biztosíthat a programoknak új megoldások tesztelésére és a területi különbségeknek a programok beavatkozási logikájában történő érvényesítésére is. Különösen fontos ez az innováció a határon átnyúló közszolgáltatások fejlesztése és a határon átnyúló kockázatkezelés, illetve az ezeket gátló jogi és adminisztratív akadályok megszüntetése szempontjából.
Meg kell őrizni az Interreg programok alulról szerveződő jellegét, kormányzási modelljét, erősítve a kis összegű, emberek (főként a fiatalok) közötti együttműködést segítő támogatások szerepét, beleértve a kölcsönös tanulmányi látogatásokat és a kétnyelvűség terjesztését. Strukturáltabb együttműködésre kell törekedni az európai területi társulásokkal. Ugyanakkor a megszólalók ösztönözték a nemzeti szinten elosztásra kerülő (mainstream) programokkal és a többi területileg releváns Interreg programmal történő szinergia megteremtését is.
A konferencia után a résztvevők 6 különböző témához (kultúra és turizmus, emberek közötti együttműködés, katasztrófakezelés, innováció, vízgazdálkodás, egészségügy) kapcsolódóan vehettek részt projektlátogatást is magában foglaló paneleken. A kétnapos konferencia a szimbolikus Transalpina téren fejeződött be, amelyet a második világháború után osztottak fel Olaszország és Jugoszlávia között, és az Európa Kulturális Fővárosa program keretében integráltak véglegesen, teljesen megszüntetve a két város közötti határt.
A jövőbeli délkelet-európai határon átnyúló együttműködés ütemterve...