Beszámoló a harmadik Art of Cooperation konferenciáról
Jogi akadálymentesítés + Szakpolitika + Tudásmegosztás | 2025. december 17.
Beszámoló a harmadik Art of Cooperation konferenciáról
Jogi akadálymentesítés + Szakpolitika + Tudásmegosztás | 2025. december 17.
A harmadik Art of Cooperation konferenciára 2025. december 2–3-án került sor Budapesten. A Széchenyi Programiroda (SZPI) és a Külgazdasági és Külügyminisztérium által szervezett esemény több mint 150 résztvevőt hozott össze egy intenzív szakmai eszmecserére, akik 15 tagállamot és 18 Interreg program nemzeti hatóságait képviselték. Az ArtCo2025 konferencia központi témája az Interreg 2027 utáni jövőjének alakítása („Shaping Interreg Post 2027”) volt.
A rendezvényt Kiss-Parciu Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium regionális és határ menti gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkára nyitotta meg. Beszédében hangsúlyozta, hogy az Art of Cooperation több mint egy konferencia: valódi szakmai párbeszédet és tapasztalatcserét biztosító platform. Kiemelte, hogy az Interreg programok az EU egyik legértékesebb eszközei a területi kohézió támogatásában, és kulcsszerepet játszanak a határ menti térségek életminőségének javításában. Szakács Áron, a Széchenyi Programiroda ügyvezető igazgatója aggodalmát fejezte ki az Interreg programok 2028–2034-es programozási időszakra tervezett reformja kapcsán. Rámutatott annak hátrányosságára, hogy az Európai Bizottság nem tervez külön Interreg-rendeletet erre az időszakra, valamint bírálta a tervezett forráselosztási módszertant, amely kedvezőtlenül érintené Közép- és Kelet-Európa régióját.
Az első plenáris előadást Simona Pohlova, az Európai Bizottság DG REGIO D.2. főosztályának megbízott osztályvezetője tartotta, aki bemutatta az EU 2027 utáni többéves pénzügyi keretére vonatkozó szabályozási javaslatok részleteit. Ismertette az új szabályozási csomag fő elemeit, különös tekintettel az Interreg programokra. Kitért azokra a területekre, amelyek reformra szorulnak, valamint azokra is, amelyek változatlanok maradnának a korábbi programozási időszakokhoz képest. Az első párhuzamos workshop szintén erre a témára fókuszált, és élénk, tartalmas vitát eredményezett az Európai Bizottság (Simona Pohlova), a Duna Régió Program (Csalagovits Imre), az Interreg Europe Program (Alexis Francois) és a Magyarország–Szlovákia–Románia–Ukrajna NEXT Program (Szakács Áron) képviselőinek részvételével. A vita középpontjában az úgynevezett teljesítményalapú megközelítés állt, valamint annak főként negatív stratégiai és operatív következményei az Interreg programokra nézve.
A nap második főelőadója Ricardo Ferreira, a DG REGIO Border Focal Point tervezési és programozási tisztviselője volt, aki bemutatta a nemrég elfogadott Bridge for EU rendeletet. Előadásához kapcsolódva a második párhuzamos workshop az Interreg szerepére összpontosított a határon átnyúló jogi és közigazgatási akadályok felszámolásában. A résztvevők megvizsgálták a Bridge for EU gyakorlati végrehajtásával kapcsolatos kérdéseket, valamint azt, hogy a rendelet és az Interreg programok miként építhetnek egymás eredményeire. A CESCI és az #ACCESS projekt részéről Ocskay Gyula főtitkár vett részt a workshop panelbeszélgetésében.
A konferencia második napja Moray Gilland, az Európai Bizottság REGIO D.1. főosztályvezetőjének plenáris előadásával kezdődött. Kiemelte, hogy a konferencia címével összhangban az együttműködés inkább művészet, mint tudomány. Beszélt az EU-s csatlakozási folyamatokról, hangsúlyozva a kapacitásépítés, a tudásmegosztás és a tapasztalatcsere fontosságát. Hozzátette, hogy az Interreg ebben jelentős szerepet játszik azáltal, hogy intézményi kapcsolatokat épít ki a csatlakozni kívánó országok és az EU-tagállamok között a programok közös irányításán keresztül. A kapcsolódó workshop azt vizsgálta, miként támogatják a kapacitásépítési kezdeményezések a csatlakozó országokat a jövőbeni kohéziós forrásokra való felkészülésben. Az Európai Bizottság, a kezdeményezés elindítója (Jozef Michálek, DG REGIO), a tudásmegosztó intézmények (Iveta Puzo, TESIM) és a kedvezményezett hatóságok (Tunić Viktor, Magyarország–Szerbia IPA Program; Vladimir Zhoglev, Észak-Macedónia nemzeti hatósága) képviselőinek eltérő nézőpontjai átfogó képet adtak a jelenlegi gyakorlatokról és a kapcsolódó kihívásokról.
A következő plenáris előadó Nicolas Garnier volt az INTERACT képviseletében, aki az Interreg projekteredmények kapitalizációjáról beszélt mint a források hatékony felhasználásának egyik fő eszközéről. Előadásában általánosságban ismertette a kapitalizáció fogalmát, majd egy workshop keretében a már meglévő jógyakorlatokat tekintették át a Közép-Európa Program (Christophe Ebermann), az Olaszország–Szlovénia Program (Laura Comelli) és a Magyarország–Szerbia IPA Program (Dejan Vujinović) képviselőinek közreműködésével. Az első két előadó bemutatta a közelmúltban meghirdetett kapitalizációs pályázati felhívásait, valamint az ezek mögött álló hosszú távú folyamatokat és mechanizmusokat a különböző programozási időszakok során. Dejan Vujinović az IPA-környezet kihívásairól beszélt, kiemelve a program sikerét a projekteredmények szakpolitikai hasznosulása terén.
Az eseménysorozat harmadik évére az ArtCo Konferencia az európai területi együttműködés (Interreg) meghatározó szakmai platformjává vált, amely párbeszédet és tudásmegosztást teremt a határon átnyúló együttműködési programok, a döntéshozók és a szakmai közösség között.
Honlapunk a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával készült.
