A második nap paneljei az ETT-eszköz hozzáadott értékére és jövőbeni lehetőségeire összpontosítottak. Az első panel – amelyet Anne Thevenet, a kehli Euro-Institut igazgatója moderált – több nézőpontból mutatta be az eszköz előnyeit. A Kvarken Council (igazgatója: Mathias Lindström) az ETT mellett döntött, hogy megerősítse szervezetét és biztosítsa stabilitását. Chaves és Verín ikervárosok számára (Pablo Rivera) a társulás létrehozása saját személyzetet, saját költségvetést és stratégiai perspektívát jelent. A NAEN ETT-nek (Leyre Azcona) közvetítő szerepe van Franciaország és Spanyolország közigazgatásai között, és erősíti a határon átnyúló tevékenységek hatását. A Pannon ETT-nek (Füzér Judit) lehetősége nyílik Bosznia-Hercegovina tagjainak bevonására, elősegítve a tagjelölt országok európaiasodását. Romina Cocina (GO ETT) hangsúlyozta, hogy a társulás képes határon átnyúló integrált területi beruházásokat (ITI) és kisprojekt-alapot kezelni, támogatva a határon átnyúló Európai Kulturális Fővárosok-projektet. A Deggendorfi Műszaki Egyetem (Stefan Sunzenauer) számára az ETT megalakulása lehetővé tette a szorosabb együttműködést az osztrák Alkalmazott Tudományok Egyetemével, valamint közös kurzusok kidolgozását. A Saar–Moselle ETT (Christine Steck) egy kétnyelvű gyermekgondozási intézményt hozott létre, amelyhez fontos volt az interkulturális csere és a határon átnyúló projektmenedzsment ismerete.

A záró kerekasztal elején a moderátor, Ocskay Gyula (a CESCI főtitkára) összefoglalta az eszköz hozzáadott értékével kapcsolatos tanulságokat:

• stabilitás: időbeli (folytonosság), jogi (stabil intézmény, amely csökkenti a kilépési stratégiák vonzóerejét), kapacitásbeli (dedikált és állandó személyzet, saját költségvetés);
• a stratégiai együttműködés lehetővé tétele az intézményi stabilitásra építve;
• katalizátor szerep határon átnyúló projektekben, speciális szakértelemmel és a források kombinálásának képességével, a közös terület stratégiai céljaival összhangban;
• közös megoldások laboratóriuma, koordináló és közvetítő szerepek ellátásával a különböző nemzeti hatóságok és érintettek között; határon átnyúló szolgáltatások fejlesztője és működtetője;
• jobb láthatóság, amely elősegíti a hálózatépítést (regionális és nemzetközi szinten) és az érdekképviseleti tevékenységet;
• valamint a határon átnyúló térséghez és az európai értékekhez való kötődés eszköze.

A panel résztvevői további szempontokat is hozzáfűztek. Máté Julianna (Via Carpatia ETT) szerint a társulások „határon átnyúló nagykövetekként” működnek a polgárok és intézmények között. Sandra Sodini (Senza Confini ETT) kiemelte az ETT innovatív jellegét a közös beruházások, közös szolgáltatások és a többszintű kormányzási megoldások tesztelése terén. Frédéric Siebenhaar (PAMINA ETT) a közösségorientált feladatokra hívta fel a figyelmet. Elisa Bertò (Tirol–Dél-Tirol–Trentino ETT) az Eurórégió szerepét hangsúlyozta abban, hogy a politikai viták közös jövőképpé formálódjanak.

A résztvevők a társulások igényeiről is beszéltek. Xavier Bernard Sans (Pireneusok–Mediterráneum ETT) szerint sok tagállam még mindig kísérleti eszközként tekint az ETT-re, és habozik jelentős feladatokat vagy forrásokat bízni rá. Az adminisztratív kapacitások továbbra is szűkösek, és a határ menti régiók sok problémával még mindig küzdenek, amelyek mát két évtizede is fennálltak. Véleménye szerint közös munkacsoportot kell létrehozni az ETT-k, az Európai Bizottság, az Európai Parlament és a tagállamok részvételével, amely növelhetné az ETT-k láthatóságát és szakpolitikai szerepét. A panel tagjai egyetértettek abban, hogy a legnagyobb kihívás az eszköz politikai ismertségének növelése. Brüsszelben például a különböző főigazgatóságok nem ismerik az ETT-ket, függetlenül a DG REGIO eddigi erőfeszítéseitől. Emellett az ETT-k alkalmasak lennének Interreg-programok kezelésére, de a nemzeti hatóságok ezt nem támogatják. Bár a társulások határon átnyúló elismerést kérnek, gyakran még a saját országuk operatív programjai sem veszik figyelembe őket, nemhogy a határ túloldalán kiírt pályázatok. Az ETT-k érdekképviseletének erősítése csökkentheti a tartós jogi és adminisztratív akadályok hatását is.

Ahogy Pavel Branda összefoglalta, az ECBP segíthet az európai szintű láthatóság növelésében különböző főigazgatóságok bevonásával, előmozdíthatja a hálózatépítést (erők egyesítése) és a tudásmegosztást (jó gyakorlatok cseréje), támogathatja az ETT-k szakpolitikai szerepét (például CoR-vélemények kialakításába való bevonásukkal), valamint elősegítheti az összehangolt kommunikációt. Végül – Xavier Connil, a Cerdanya ETT igazgatójának javaslata alapján – az ECBP támogatja a határon átnyúló munkavállalók speciális EU-státuszára vonatkozó javaslatot, amelyet három ETT fog tesztelni a francia–spanyol határon. Ricardo Ferreira megerősítette, hogy a DG REGIO Border Focal Point készen áll ezen fejlesztések támogatására.

Az ECBP következő éves találkozója 2026. június 10–11-én lesz, a CoR és a CESCI szervezésében.