Túl az ETT-n, túl az Interregen. Az Európai Határmenti Platform éves találkozója
ETT-k + Szakpolitika + Tudásmegosztás | 2025. november 24.
Túl az ETT-n, túl az Interregen. Az Európai Határmenti Platform éves találkozója
ETT-k + Szakpolitika + Tudásmegosztás | 2025. november 24.
Az Európai Határmenti Platform (European Cross-Border Platform, ECBP) 2025. november 13-án és 14-én tartotta éves ülését Goriziában. Az új platform első eseménye – amelyet tavaly Budapesten, az „Art of Cooperation” című magyar EU-elnökségi rendezvényen indítottak útjára – visszatekintett az eddig elért eredményekre, és elemezte a jövő kilátásait, beleértve a területi együttműködés új, innovatív megközelítéseit is.
Az ECBP-t egy bizottság irányítja, amely a Régiók Bizottsága (CoR) COTER szakbizottságának, az Európai Határ Menti Régiók Szövetségének (AEBR), a Mission Opérationnelle Transfrontalière-nek (MOT) és a Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálatának (CESCI) képviselőiből áll. Célja, hogy Európa-szerte összegyűjtse mindazokat a szereplőket, akik határon átnyúló együttműködésben vesznek részt, függetlenül attól, milyen jogi formában működnek. A platform a korábbi ETT-platform kibővített utódjának tekinthető, amely korábban kizárólag az ETT-ket fogta össze. A bővítést az indokolja, hogy a helyi szereplők számos további eszközt használhatnak határon átnyúló tevékenységeikben, amelyek nem jelentek meg az ETT-platformon – ahogy erre Pavel Branda, a Platform elnöke rámutatott. Emellett az ETT nem minden uniós tagállamban népszerű eszköz, ugyanakkor a határ menti polgárok és intézmények sok esetben igényt tartanának rájuk.
Az első éves találkozót a CoR és az AEBR szervezte Goriziában (Olaszország), amely 2025-ben Nova Goricával (Szlovénia) közösen viseli az Európa Kulturális Fővárosa címet. A köszöntő beszédek után – amelyeket Sergio Emidio Bini tanácsos (Friuli–Venezia Giulia Régió), Sarah Filisetti tanácsos (Gorizia önkormányzata), Samo Turel, Nova Gorica polgármestere, Pavel Branda, valamint Raffaele Fitto, a reformokért és kohézióért felelős biztos (online) mondott – Hynek Böhm, a libereci egyetem docense tartott rövid előadást a határon átnyúló együttműködés jövőjéről akadémiai szemszögből. Sandro Gozi európai parlamenti képviselő videóüzenetében elmondta, hogy az Európai Parlament elégedetlen az MFF-javaslattal, de legalább az Interreg túlélte a nehéz időszakot.
Az első panelbeszélgetés a változó világban zajló határon átnyúló együttműködés jövőjére összpontosított, és Ana Nikolov (AEBR Balkans) moderálta. A résztvevők (Pavel Branda, Olivier Baudelet – DG REGIO, David Swentek – Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, Andrew Boff – Európa Tanács Kongresszusa) egyetértettek abban, hogy a legnagyobb kihívás a nemzeti hatóságok meggyőzése és bevonása. A közönség hozzászólásai is ezt támasztották alá. Ricardo Ferreira (DG REGIO) arra figyelmeztetett, hogy a határon átnyúló szereplők és a nemzeti kormányok érdekeit nem szabad szembeállítani, mivel kölcsönösen szükségük van egymásra. További tanulság volt, hogy ahogy a határ menti régiók sokfélék, úgy az együttműködési modellek is. Ugyanakkor az Európai Unió átfogó eszköztárat biztosít, amely univerzálisan alkalmazható a különféle igényekre.
A második panel az AEBR és a MOT által kezelt „Resilient Borders” felhívás összefoglalására szolgált. Jean Peyrony, a MOT igazgatója és Martín Guillermo-Ramírez, az AEBR főtitkára adtak róla áttekintést. Ezután Federica Gallus, a GO ETT képviselője ismertette a felhívás segítségével megvalósított válságkezelési projektet. Monica Colucci és François Lefebvre a francia–olasz határtérségből egy területrendezési projektet mutattak be.
Az első nap záró szekciója az EU–Nyugat-Balkán bővítés szakértőit fogadta: Barbara Zilli (Friuli–Venezia Giulia), Tomislav Žigmanov (Vajdaság Autonóm Tartomány, Szerbia) és Kerim Medjedovič (Helyi Demokrácia Ügynökség, Montenegró). A panelt Caitriona Mullan, az AEBR szakértője moderálta.
A második nap paneljei az ETT-eszköz hozzáadott értékére és jövőbeni lehetőségeire összpontosítottak. Az első panel – amelyet Anne Thevenet, a kehli Euro-Institut igazgatója moderált – több nézőpontból mutatta be az eszköz előnyeit. A Kvarken Council (igazgatója: Mathias Lindström) az ETT mellett döntött, hogy megerősítse szervezetét és biztosítsa stabilitását. Chaves és Verín ikervárosok számára (Pablo Rivera) a társulás létrehozása saját személyzetet, saját költségvetést és stratégiai perspektívát jelent. A NAEN ETT-nek (Leyre Azcona) közvetítő szerepe van Franciaország és Spanyolország közigazgatásai között, és erősíti a határon átnyúló tevékenységek hatását. A Pannon ETT-nek (Füzér Judit) lehetősége nyílik Bosznia-Hercegovina tagjainak bevonására, elősegítve a tagjelölt országok európaiasodását. Romina Cocina (GO ETT) hangsúlyozta, hogy a társulás képes határon átnyúló integrált területi beruházásokat (ITI) és kisprojekt-alapot kezelni, támogatva a határon átnyúló Európai Kulturális Fővárosok-projektet. A Deggendorfi Műszaki Egyetem (Stefan Sunzenauer) számára az ETT megalakulása lehetővé tette a szorosabb együttműködést az osztrák Alkalmazott Tudományok Egyetemével, valamint közös kurzusok kidolgozását. A Saar–Moselle ETT (Christine Steck) egy kétnyelvű gyermekgondozási intézményt hozott létre, amelyhez fontos volt az interkulturális csere és a határon átnyúló projektmenedzsment ismerete.
A záró kerekasztal elején a moderátor, Ocskay Gyula (a CESCI főtitkára) összefoglalta az eszköz hozzáadott értékével kapcsolatos tanulságokat:
- stabilitás: időbeli (folytonosság), jogi (stabil intézmény, amely csökkenti a kilépési stratégiák vonzóerejét), kapacitásbeli (dedikált és állandó személyzet, saját költségvetés);
- a stratégiai együttműködés lehetővé tétele az intézményi stabilitásra építve;
- katalizátor szerep határon átnyúló projektekben, speciális szakértelemmel és a források kombinálásának képességével, a közös terület stratégiai céljaival összhangban;
- közös megoldások laboratóriuma, koordináló és közvetítő szerepek ellátásával a különböző nemzeti hatóságok és érintettek között; határon átnyúló szolgáltatások fejlesztője és működtetője;
- jobb láthatóság, amely elősegíti a hálózatépítést (regionális és nemzetközi szinten) és az érdekképviseleti tevékenységet;
- valamint a határon átnyúló térséghez és az európai értékekhez való kötődés eszköze.
A panel résztvevői további szempontokat is hozzáfűztek. Máté Julianna (Via Carpatia ETT) szerint a társulások „határon átnyúló nagykövetekként” működnek a polgárok és intézmények között. Sandra Sodini (Senza Confini ETT) kiemelte az ETT innovatív jellegét a közös beruházások, közös szolgáltatások és a többszintű kormányzási megoldások tesztelése terén. Frédéric Siebenhaar (PAMINA ETT) a közösségorientált feladatokra hívta fel a figyelmet. Elisa Bertò (Tirol–Dél-Tirol–Trentino ETT) az Eurórégió szerepét hangsúlyozta abban, hogy a politikai viták közös jövőképpé formálódjanak.
A résztvevők a társulások igényeiről is beszéltek. Xavier Bernard Sans (Pireneusok–Mediterráneum ETT) szerint sok tagállam még mindig kísérleti eszközként tekint az ETT-re, és habozik jelentős feladatokat vagy forrásokat bízni rá. Az adminisztratív kapacitások továbbra is szűkösek, és a határ menti régiók sok problémával még mindig küzdenek, amelyek mát két évtizede is fennálltak. Véleménye szerint közös munkacsoportot kell létrehozni az ETT-k, az Európai Bizottság, az Európai Parlament és a tagállamok részvételével, amely növelhetné az ETT-k láthatóságát és szakpolitikai szerepét. A panel tagjai egyetértettek abban, hogy a legnagyobb kihívás az eszköz politikai ismertségének növelése. Brüsszelben például a különböző főigazgatóságok nem ismerik az ETT-ket, függetlenül a DG REGIO eddigi erőfeszítéseitől. Emellett az ETT-k alkalmasak lennének Interreg-programok kezelésére, de a nemzeti hatóságok ezt nem támogatják. Bár a társulások határon átnyúló elismerést kérnek, gyakran még a saját országuk operatív programjai sem veszik figyelembe őket, nemhogy a határ túloldalán kiírt pályázatok. Az ETT-k érdekképviseletének erősítése csökkentheti a tartós jogi és adminisztratív akadályok hatását is.
Ahogy Pavel Branda összefoglalta, az ECBP segíthet az európai szintű láthatóság növelésében különböző főigazgatóságok bevonásával, előmozdíthatja a hálózatépítést (erők egyesítése) és a tudásmegosztást (jó gyakorlatok cseréje), támogathatja az ETT-k szakpolitikai szerepét (például CoR-vélemények kialakításába való bevonásukkal), valamint elősegítheti az összehangolt kommunikációt. Végül – Xavier Connil, a Cerdanya ETT igazgatójának javaslata alapján – az ECBP támogatja a határon átnyúló munkavállalók speciális EU-státuszára vonatkozó javaslatot, amelyet három ETT fog tesztelni a francia–spanyol határon. Ricardo Ferreira megerősítette, hogy a DG REGIO Border Focal Point készen áll ezen fejlesztések támogatására.
Az ECBP következő éves találkozója 2026. június 10–11-én lesz, a CoR és a CESCI szervezésében.
