Cross-Border Review 2017

A ‘Cross-Border Review 2017’ a CESCI Európa Intézetének negyedik évkönyve. Az évkönyv alapvető kutatási témája a határok jelensége és kérdésköre, valamint és a határok változásának folyamat. Az Évkönyvben megjelent tanulmányok értő és kritikus vitát biztosítanak a a határ menti kérdésekkel kapcsolatos különböző regionális és helyi viszonyrendszerekben.

Évkönyvünk olyan kérdéseket vizsgál meg, mint az európaizálódás; a globalizáció hatásai a határtudomány területén; menekültválság és a határok etikai dimenziója; új határ narratívák kialakítása és formálódása; határon átnyúló bevásárló-turizmus a szocialista Jugoszláviában; Lengyelország nyugati és keleti határainak esettanulmánya; kapcsolódás és diszkonnekció, avagy az EU határpolitikájának hatása a régiókra; migráció és állami politika a háború utáni Mozambikban és az apartheid rendszer utáni Dél-afrikai Köztársaságban; szomszédság kérdése és politikája a határtanulmányokban; uniós makroregionális stratégia és európai területi társulások kérdésköre. A kiadvány ezenkívül tartalmaz egy kommentárt az egymásrautaltságról, valamint két szemlét a határokkal kapcsolatos témákban a közelmúltban megjelent tanulmányokról.

Az Évkönyvet elsősorban a tudományos közösségnek, a földrajz- és a politikatudomány területén tanuló diákoknak és azoknak az olvasóknak ajánljuk, akik érdeklődnek olyan kérdések iránt, mint a regionális politika, a határok, a kerítésekkel megerősített határvonalak, a határok újratermelése, a mentális térképezés, a határok átjárhatósága, valamint a határokon átnyúló együttműködések és interakciók.

A 2017-es Cross-Border Review főszerkesztője James W. Scott (a Regionális és határtudományok professzora, University of Eastern Finland). A kötet angol nyelven jelent meg.

Tartalomjegyzék

• James W. Scott: Introductory Note from the Editor

ARTICLES

• James W. Scott: Globalisation and the Study of Borders
• Jussi P. Laine: The Ethics of Bordering: A Critical Reading of the Refugee ‘Crisis’
• Teodor Gyelnik: Double-Speed Europe: A New Round of Border Frames within European Integration
• Polona Sitar: Cross-Border Shopping Tourism in Socialist Yugoslavia: Gender, Socialist Economy and Reconfiguration of Borders
• Martin Barthel: Connectivity vs. Disconnectivity – the Influence of EU Border policies on Regions. A Case Study of Poland’s Western and Eastern Borders
• Fulgêncio Lucas Seda: Migration Perspectives within Southern Africa: Challenges for State Policies on Migration Management in Post-war Mozambique and Post-apartheid South Africa
• Virpi Kaisto: From European Union to everyday neighborhood in border studies? A conceptual analysis
• Hiroshi Tanaka: EU Architectures of Cross-Border Regions: EU Macro Regional Strategy and European Grouping of Territorial Cooperation

COMMENTARY

• James W. Scott: Interdependence – an Obsolete Concept?

REVIEWS

• Hynek Böhm and Emil Drápela – Cross-border cooperation as a reconciliation tool: Example from the East Czech-Polish borders. Regional & Federal Studies, Vol. 27. Issue 3, pp. 305-319. (Teodor Gyelnik)
• Jarosław Jańczak (2017): Town Twinning in Europe. Understanding Manifestations and Strategies. Journal of Borderlands Studies, Vol. 32. Issue 4, pp. 477-495. (Teodor Gyelnik)

Szerkesztői üzenet

A 2017-es év ismét egy eseménydús év volt Európában és a Világon egyaránt. A kedvező gazdasági mutatók és a széleskörű növekedés ellenére a politikai vitákat továbbra is a destabilizáció, a bizonytalanság és a félelem dominálja. Környezeti szempontból a szélsőségek, a környezeti csapások és az időjárás okozta károk rekord éve volt. 2017-re visszatekintve csak megerősíteni lehet, hogy a humán biztonsági kihívások hálózatos jellege több határon átnyúló együttműködést és dialógust, valamint a globális kormányzási mechanizmusok irányába tett erősebb elköteleződést igényel.

A közelmúlt eseményei Európában és másutt a határral foglalkozó tudományok kutatási és szakpolitikai céljainak újragondolásának szükségességére mutatnak rá. Szükség lenne arra, hogy a jelenlegi tudományos munkákat összekapcsolják a határokkal kapcsolatos új perspektívákkal az interdiszciplináris és kultúrák közötti együttműködések előmozdítása érdekében. Ezen kihívásokra reagálva a 2017-es Cross-Border Review a határok és a határon átnyúló kapcsolatok szerepét a globális kihívások és átalakulási folyamatok keretébe foglalva mutatja be.

A tudományterületeken átívelő gondolkodás új koncepciókat, elméleteket és módszereket követel, amelyek segíthetik a kutatókat abban, hogy a régi problémákról (mint például a kirekesztés, egyenlőtlenség és a hatalom aszimmetriája) új perspektívákban gondolkodjanak. Azáltal, hogy a határokkal úgy foglalkozunk, mint a találkozások, a megbékélések, a változások, valamint a kulturális párbeszéd és a társadalmi fejlődés helyszínei, az interdiszciplináris gondolkodásnak nyitunk teret. Míg a hétköznapi helyzetekben a határok elválasztó természete gyakori jelenség, addig a határtani kutatás felfedheti a határokon átívelő kapcsolatokat, kölcsönhatásokat és az egymást átfedő társadalmi tereket is.

A CESCI Évkönyvének ez évi kiadása különböző szemszögekből nyújt átfogó képet a határokat létrehozó folyamatokról és a határpolitikáról. Az Évkönyv alapvetően három részre osztható: 1) határokról és határalkotásról szóló elméletalkotás, 2) kultúrák közötti nézőpontok a határokon átnyúló együttműködésekről, és 3) az Európai Uniós szakpolitikák megfogalmazásai a területi viszonyrendszerekhez kapcsolódóan. Mindezek alapján az idei kiadvány talán elméletibb és filozófikusabb, mint az elmúlt évkönyveink, de biztosak vagyunk benne, hogy az itt tárgyalt különféle témák általános érdeklődésre tesznek szert a határtani kutatók körében.

Miközben a 2017-es Évkönyvben szereplő különféle esszék és írások eltérő perspektívákat kínálnak Európa különböző területeiről, valamint egy kiváló cikket a dél-afrikai határpolitikáról és migrációról, van egy közös téma mindvégig; ez a határlétrehozás és a globalizáció közötti kapcsolat. A globalizáció hatalmas hatást gyakorolt a határtudományokra. Az egyik legfontosabb hatása az volt, hogy a kutatások eltolódtak a formális államhatárok és etnokulturális térségekkel való foglalkozás felől a sokszínű társadalmi-területi kontextusokban és különböző földrajzi léptékekben zajló határalkotási folyamatok vizsgálata irányába. Ez egyben ösztönözte a kutatók a határalkotás sokoldalú folyamatainak és azok társadalmi következményei felé történő elmozdulását.

A globalizáció is hozzájárult az egyes különálló tudományterületi megközelítések közötti választóvonalak lebontásához a határtani kutatásokban.. A határtan, mint kutatási terület, a társadalomföldrajz mellett magában foglalja a tudományágak széles körét: politikatudomány, szociológia, antropológia, történelem, nemzetközi jog, valamint humán tudományok- nevezetesen művészet, média tanulmányok és filozófia. Kizárólag államközpontú és területi paradigmákon túlmenően, a jelenlegi vita hangsúlyozza, hogy a határok nem eleve adottak, hanem inkább társadalmi-politikai és kulturális határalkotáson keresztül, vagy a társadalmon belül végbemenő határalkotás során jelennek meg. A globalizációhoz való kötődés indukálta a határtani kutatásokat, hogy Komolyan vegyék minden korábbi, határok vizsgálatáról és értelmezéséről szóló gondolkodás kölcsönkapcsolatát. Napjaink határtani gyakorlatában a (szak)irodalom és a művészet vizsgálata ugyanolyan sokat mond el a határokról, határtérségekről és határátlépésekről, mint a néprajzi vagy történeti vizsgálatok. Pontosan a globalizáció – akár valódi, akár elképzelt – zavaró ereje az, ami támogatja a határtan fő érvét: a határok az állandó megerősödés, megkérdőjeleződés, átalakulás és újbóli megerősödés folyamatában vannak.

James W. Scott