Az Interreg Közép-Európa program által társfinanszírozott BorderLabs CE projekt partnerei 2025. május 7-én Drezdában rendezték meg az első tematikus műhelytalálkozót, amelynek témái a határon átnyúló tervezés módszerei és tapasztalatai voltak. Az előadók elméleti előadások és gyakorlati példák segítségével elemezték a témát.

A BorderLabs CE projekt a közép-európai határokra és azok megosztó erőire irányul. A partnerek fő célja olyan eszközök és eljárások kidolgozása, tesztelése és ismertetése, amelyekkel csökkenthetők az államhatárok elválasztó hatásai, és elősegíthető a vasfüggöny által egykor megosztott régió integrációja. A tesztelésre kerülő eszközök és módszerek három fő témakörhöz kapcsolódnak, nevezetesen a határon átnyúló tervezéshez, a határon átnyúló részvételi kormányzáshoz és a határon átnyúló akadályok kezeléséhez, amelyek szinergikus kapcsolatban állnak egymással. A határon átnyúló tervek megvalósításához olyan irányító szervekre van szükség, amelyek rendelkeznek a nemzeti kereteken túlmutató kompetenciákkal. Ugyanakkor a különböző jogi és közigazgatási rendszerek akadályokat gördítenek a tervek megvalósítása elé, ezért először azok kezelése szükséges a kitűzött célok eléréséhez.

Ennek megfelelően az öt pilotpartner olyan tevékenységeket valósít meg, amelyek megoldások kifejlesztését szolgálják: a háromoldalú Neisse-Nisa-Nysa Eurorégió (DE-CZ-PL) partnerei integrált stratégiai keretet dolgoznak ki a határvidék fejlesztésére; Odera-Frankfurt és Słubice (DE-PL) testvérvárosok két párbeszédfórumot szerveznek, és eredményeiket más testvérvárosokkal is megosztják, hogy elősegítsék a polgárok részvételét a közös jövő alakításában; az EGTC GO (IT-SI) a lassú turizmus határon átnyúló integrációjának feltételeit alakítja ki; az Ister-Granum EGTC (HU-SK) célja egy integrált, rövid ellátási láncokat biztosító, határon átnyúló helyitermék-hálózat létrehozása; Felső-Ausztria tartománya pedig a bajor–osztrák és az osztrák–cseh határon az integrációt gátló határon átnyúló jogi akadályok felszámolására törekszik.

A pilot tevékenységek mellett a partnerek három tematikus műhelytalálkozót is szerveznek. Az első, határon átnyúló tervezésről szóló műhelytalálkozóra 2025. május 7-én került sor Drezdában. A Szászországi Régiófejlesztési Minisztérium által szervezett rendezvényen Ocskay Gyula, a CESCI főtitkára tartott nyitóelőadást, amelyben a legújabb európai uniós kihívásokra reagáló új európai területfejlesztési perspektíva (European Spatial Development Perspective) időszerűségét taglalta. Ebben az összefüggésben a projekt végén benyújtásra kerülő, integráltabb Közép-Európáról egyfajta közép-európai területi agendaként szóló Charta, valamint a határon átnyúló tervezés kezdeményező szerepet kaphat.

Roland Gaugitsch (ÖIR) bemutatta az ESPON CROSSGOV projekt beavatkozási logikáját és várható eredményeit, amelynek célja áttekintést adni az EU-n belüli határon átnyúló funkcionális térségekről és azok kormányzási megoldásairól. Rámutatott az elemzési munkához szükséges megbízható határon átnyúló adatok gyűjtésének nehézségeire. Claire Duvernet (BBSR) szintén a területi monitoringra és az adatokkal kapcsolatos kérdésekre összpontosított, bemutatva a BBSR által koordinált és végrehajtott kezdeményezéseket és projekteket ezen a területen.

Az ESPON CPS projekt eredményeit felhasználva Sabine Zillmer (Spatial Foresight) elemezte Közép-Európa sajátosságait a határon átnyúló közszolgáltatások kontextusában. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a területi politikák átalakításához nem elegendő egy területi vízió, ha nincs egyértelmű végrehajtási keret. Peter Ulrich (Potsdami Egyetem) összefoglalta a határon átnyúló részvételi kormányzásról, különösen annak tervezési aspektusairól végzett kutatásait, és népszerűsítette Frankfurt és Słubice bevált gyakorlatait (Jövő Konferenciák és a határon átnyúló polgári költségvetés). Martin Reents (Infrastruktur & Umwelt) kitért a Német-Lengyel Tervezési Bizottság munkájára, és népszerűsítette a tervezés szelektív megközelítését, amely figyelembe veszi a tervek kedvezményezettjeit is. Ocskay Gyula (CESCI) vázlatosan bemutatta az egyesület által kidolgozott és alkalmazott kohézióalapú határon átnyúló tervezési módszertant.

Négy pilotpartner mutatta be a határon átnyúló tervezéssel kapcsolatos eredményeit. Micaela Passon (EGTC GO) a társulás által az előző és a jelenlegi költségvetési időszakban megvalósított, határon átnyúló integrált területi beruházásokról (ITI) beszélt. Az utóbbi különösen egyedülálló, mivel egy olasz-szlovén több alapot bevonó területi beruházás volt, amelynek a két város (Gorizia és Nova Gorica) közös főterének felújítását célozta. Nagy Péter (Ister-Granum EGTC) bemutatta a 2020 és 2024 között megvalósított területi foglalkoztatási akciótervet (TAPE), és megemlítette a határon átnyúló idegenforgalom fejlesztését célzó új akciótervet, amely jelenleg kiértékelés alatt áll. Marcin Krzymuski (Frankfurt és Słubice Együttműködési Központ) a két város polgárainak bevonásával zajló jövőképalkotási folyamatokról beszélt. A jelenlegi Vision 2030 dokumentum az oktatás, az életminőség, az üzleti együttműködés és a kommunikáció területén meghozandó intézkedéseket tartalmazza, egy integráltabb ikervárosi térség kialakításának érdekében.

Maciej Zathey (Alsó-Sziléziai Vajdaság Területfejlesztési Intézete) nemcsak a német-lengyel határon átnyúló tervezés fejlődését foglalta össze, hanem a műhelymunka fő üzeneteit is. Eszerint a határon átnyúló tervezés olyan folyamat, melyben az embereknek döntő szerepük van, és amelynek előmozdítása érdekében olyan célzott tervezési megközelítést kell alkalmazni, amely megragadja a problémák lényegét, és arra építi a stratégiát. Sürgette továbbá egy európai területfejlesztési perspektíva (European Spatial Development Perspective) projektjének megismétlését.

A határon átnyúló, emberközpontú tervezés összetettségének illusztrálása kapcsán a műhely résztvevői meglátogatták a Turów-ban, Lengyelország, Csehország és Németország hármas határán található lignitbányát, amely konfliktusokat váltott ki a három ország különböző érdekei okán. Ez az a régió, ahol az első pilot tevékenység partnerei integrált fejlesztési stratégiát kívánnak kidolgozni, melynek középpontjában a zöld átállás áll. Ez értékes hozzájárulás lesz a közép-európai és uniós szintű területfejlesztési perspektívák kialakításához.