Az ezt követő kerekasztal-beszélgetésen, amelyet Martin Reents, a Cottbus-Senftenbergi Brandenburgi Műszaki Egyetem munkatársa moderált, a résztvevők különböző nézőpontokból közelítették meg Közép- és Délkelet-Európa új területi jövőképének kérdését. Erich Dallhammer, az osztrák ÖIR ügyvezető igazgatója időszerűnek és fontosnak nevezte a kezdeményezést. Hangsúlyozta, hogy jelenleg nemcsak egy közös, iránymutatást adó jövőkép hiányzik, hanem annak kidolgozása önmagában is lehetőséget teremtene egy értékes, a térség egészére kiterjedő szakértői hálózat kialakítására. Andrzej Jakubowski, a lengyelországi Maria Curie-Skłodowska Egyetem adjunktusa, aki részt vett a lengyel uniós elnökség területi napirendjének előkészítésében, arra hívta fel a figyelmet, hogy a területi szempontok figyelembevétele nélkül nem készíthető megalapozott fejlesztési stratégia. Véleménye szerint a jövőkép mint tervezési műfaj különösen alkalmas a bizonytalanságok kezelésére, hiszen nem a jövő előrejelzésére, hanem a lehetséges fejlődési irányok felvázolására törekszik. Egy új Vision Planet kidolgozásába a tagjelölt országokat is be kell vonni, ahogyan az eredeti dokumentum 1999-es előkészítése során is történt. Kiemelte továbbá, hogy az államhatárok szerepe Közép-Európában jelentősen eltér a nyugat-európai modelltől, ezért a térség sajátosságaihoz igazodó megközelítésre van szükség.

Marek Dinka, a Szlovák Köztársaság Területi Tervezési és Építésügyi Hivatalának munkatársa, a készülő szlovák országos területfejlesztési koncepció projektmenedzsere a nemzeti tervezési folyamat szempontjából értékelte a kezdeményezést. A közép-európai jövőkép olyan iránymutató keretet jelenthetne, amelyhez az egyes országok területi tervezési folyamatai is kapcsolódhatnak. Romina Kocina, az olasz-szlovén határon működő GO ETT igazgatója a jövőkép gyakorlati megvalósításának fontosságát hangsúlyozta. Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt évtizedekben számos tanulmány, koncepció és stratégia készült, amelyek végül nem jutottak el a megvalósításig. Az új jövőképnek ezért konkrét eszközök kidolgozását kellene ösztönöznie, amelyek elősegítik a határok elválasztó hatásainak felszámolását és az integrált, határon átnyúló várostérségek fejlődését. Külön kiemelte a lakosság bevonásának jelentőségét. Martin Reents ehhez kapcsolódva megjegyezte, hogy a társadalmi részvétel szempontja még nem kapott kellő hangsúlyt az Európai Unió 2004-es bővítését megelőzően elfogadott Európai Területfejlesztési Perspektívában (ESDP).

Alexandra Pintilie, a Bécsi Műszaki Egyetem doktorandusza a „közép-európai térség” sokszínűségére hívta fel a figyelmet. A kiterjedt földrajzi térségen belül jelentős fejlettségi különbségek tapasztalhatók, amelyeket egy új területi jövőképnek is tükröznie kell. Emellett figyelembe kell vennie a jelenlegi időszak gyors és gyakran kiszámíthatatlan változásait is. Nicolas Rossignol a jövőképalkotást az európai integráció soha teljesen be nem váltott ígéretével hozta összefüggésbe. Meglátása szerint az eltérő elképzelések ütköztetése mindig hasznos, egy jövőképnek pedig nem kell minden kérdésre kiterjednie: elegendő, ha a legfontosabb kihívásokat és fejlődési irányokat ragadja meg.

A délelőtti program zárásaként Dubniczki Kitti, a CESCI igazgatója bemutatta a projekt keretében létrehozott BorderLabs CE online platformot. A felület célja a tudásmegosztás, a szakmai tapasztalatcsere és a tanulás támogatása, ugyanakkor egy olyan élő szakmai közösség kialakulásának is lendületet kíván adni, amely összekapcsolja a tervezőket, a fejlesztési szakembereket, valamint a helyi és regionális szereplőket.