Beszámoló a határ menti együttműködések és fejlesztések konferenciáról
Tudásmegosztás | 2021. szeptember 14.
Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának magyar elnöksége keretében a határon átnyúló együttműködésről szóló konferenciára került sor Budapesten, a Külügyi és Külgazdasági Intézetben 2021. szeptember 9-10-én.
Az esemény első napja köszöntőbeszédekkel kezdődött. Elsőként Kiss-Parciu Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium helyettes államtitkára köszöntötte a hallgatóságot, aki beszédében hangsúlyozta a határon átnyúló összefogás fontosságát, hiszen Magyarország területének nagy része határtérség, ami miatt a határon átnyúló együttműködési programok nem csak európai értéket képviselnek, de gazdasági és társadalmi hatásuk is jelentős.
Uzsák Katalin, területi közigazgatás működtetéséért felelős helyettes államtitkár (Miniszterelnökség), köszöntőjében azt emelte ki, hogy az egészségügyi és gazdasági válság a határtérséget különösen érzékenyen érintette, ami rámutatott arra, hogy a határon átnyúló együttműködéseknek mennyire fontos szerepük van az országok közötti különbségek csökkentésében, amire a jövőben az EU 8 milliárd eurót fog fordítani. Beszédében kiemelte, hogy a kormányhivatalok elhivatottak a határon átnyúló együttműködés elmélyítésében, és az adminisztratív akadályok enyhítésében.
Zöld-Nagy Viktória, munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkár (Innovációs és Technológiai Minisztérium), köszöntőjében kiemelte, hogy az ETT-k működtetésében Magyarország élen jár és a határon átnyúló együttműködések által olyan célok is elérhetők, mint a minőségi munkaerő teremtése, a határtérség gazdasági fellendítése, a helyi erőforrásokon alapuló fejlesztés, amelyek mind azt szolgálják, hogy a helyi lakosoknak ne kelljen elhagyniuk a határ menti településeket.
Claudia Luciani, az Európa Tanács Emberi Méltóság, Egyenlőség és Jó Kormányzás Igazgatóságának igazgatója köszöntőjében arra fektette a hangsúlyt, hogy a határon átnyúló együttműködés a demokráciát is fejleszti, hiszen már az 1975-ös Madridi Egyezmény az alulról jövő kezdeményezéseket volt hivatott támogatni, annak érdekében hogy több autonómiát kapjon a helyi-regionális szint, a lokális hatóság.
Martín Guillermo Ramírez, az Európai Határrégiók Szövetségének főtitkára köszöntőjében kiemelte, hogy a járvány következtében az EU paradox módon meg is erősödött, mert olyan döntéseket is meg lehetett hozni, ami korábban nehezen volt elképzelhető, ráadásul az emberek is támogatóbbak lettek a határon átnyúló együttműködések irányába, mivel nagyon egyértelművé vált, hogy bizonyos kihívásokat a nemzetállamok önállóan nem tudnak kezelni.
Jean Peyrony, a Mission Opérationnelle Transfrontalière főigazgatója, köszöntőjében azt emelte ki, hogy a II. világháború utáni német-francia kiegyezést követően két évvel ezelőtt új német-francia egyezmény született, amelybe külön fejezetként került be a határon átnyúló együttműködés támogatása, aminek következtében több szintű határon átnyúló bizottságokat hoztak létre. Azaz a kihívások ellenére sem állt le a határtérségek érdekében végzett munka.
A köszöntőbeszédek után a Pálfi István-díjátadóra került sor, melyet dr. Fekete Katalin, a Külgazdasági és Külügyminisztérium vezető kormányfőtanácsosa vezetett le. A díjakat Sőber Márton, a Külgazdasági és Külügyminisztérium helyettes államtitkára adta át, aki kiemelte hogy bár a pandémia miatt bevezetett intézkedések rövid idő alatt bénították meg a határ menti térségek közös kohézió építését, de a szolidaritás számos módon megmutatkozott, többek között a most díjazottak tevékenységén keresztül is. A Pálfi István-díjat a határtérségek élhetőbbé tétele érdekében kifejtett munkájáért idén dr. Szűcs Bálint Márton, az Interreg V-A Magyarország-Horvátország Együttműködési Program Közös Titkárságának vezetője és Martín Guillermo Ramírez, az Európai Határrégiók Szövetségének (AEBR) főtitkára kapták.
A délután folyamán egy szakpolitikai blokkra került sor, amelynek fókuszában az Európa Tanács azon eszközei voltak, amelyek a határon átnyúló együttműködéseket hivatottak elősegíteni, valamint az EU külső határain működő együttműködések bemutatása. A panelt Ocskay Gyula, a CESCI főtitkára moderálta. Az első előadó, Zöld-Nagy Viktória a határon átnyúló együttműködések történeti áttekintésével kezdte előadását, amelyben kiemelte, hogy 1960-ban már informális szerveződések alakultak a határ mentén, majd az 1974-ben bevezetett pénzügyi ösztönző alap támogatta a helyi szerveződéseket. Az 1980-ban megalkotott Madridi keretegyezmény fő mozgatórugói a lakosok elvárásai és a tartós béke, a lakosság életszínvonalának növelése voltak. A keretegyezmény és kiegészítő jegyzőkönyvei általános kereteket adnak a határon átnyúló együttműködésekhez, hiszen az aláírók vállalják, hogy támogatják az ilyen jellegű kezdeményezéseket. Mára már olyan önkormányzat is csatlakozhat, amely állam nem részese az adott jegyzőkönyvnek.
A második előadó Alina Tatarenko, a Jó kormányzás Kiválósági Központ vezetője, az Európa Tanács szerepéről beszélt a határon átnyúló kapacitásfejlesztésben. Előadásában kiemelte, hogy a helyi szintű beavatkozásokra nagyobb hangsúlyt kell fektetni, mivel a helyi szinten megvalósuló, településközi együttműködéseknek azonnal érzékelhető hatásai és eredményei vannak, ráadásul a jó határon átnyúló együttműködések nem pusztán a határtérséggel foglalkoznak, hanem az egész országra kihatnak.
Daniele del Bianco, a Goriziai Nemzetközi Szociológiai Intézet igazgatója előadásában az Európa Tanács jogi, adminisztratív és kormányzási eszközeit tekintette át. Kiemelte, hogy tapasztalata szerint az emberek, illetve a különböző helyi aktorok nem tudnak eleget a lakó- vagy munkahelyüket érintő ETT-kről, ezért fontos lenne a fokozottabb tudásközvetítés, a láthatóság növelése. Ugyanakkor elmondta, hogy ha kellőképp integrált egy határrégió, akkor nem várt kihívásokra is képes lehet határon átnyúló, közös választ adni.
Erős Ervin, a CESCI Balkans igazgatója a Leadership Academy Programme nyugat-balkáni tapasztalatairól beszélt, amely fontos eszköz a határon átnyúló kapcsolatok elmélyítésében, ugyanakkor a szakmai kapcsolatok és a bizalom növelésére is alkalmas, amely elengedhetetlen a hatékony helyi szintű beavatkozáshoz. Ehhez kapcsolódott Ihor Korkhovyi, Települési és Területi Fejlesztésekért felelős miniszterhelyettes előadása, aki az ukrán kormányzati tapasztalatokról beszélt előadásában kiemelve, hogy a magyar-ukrán együttműködés egyre sikeresebb, mivel helyi szinten nincs feszültség az ukrán és a magyar emberek között.
Pallai Katalin, az Európa Tanács szakértője a határon átnyúló vezetői akadémia tapasztalatait mutatta be. Az akadémia átfogó tájékoztatást nyújt a sikeres határon átnyúló együttműködés adminisztratív, jogi, pénzügyi és vezetői módszereiről, valamint jól működő modelleket mutat be. A szakértő szerint az általános visszajelzés pozitív a programról, ami főként annak köszönhető, hogy a modulok a helyi igényeknek megfelelően kerülnek kialakításra.
Szabóné Cap Andrea, a Tisza ETT igazgatója előadásában a társulás szerepét elemezte a határ menti együttműködés feltételeinek javításában. Hozzászólásában elmondta, hogy
Ukrajna Transzkárpáti integrációjára számos konferenciát szerveztek az elmúlt években, valamint ajánlásokat tettek az együttműködésre vonatkozóan partnerségben a különböző szervekkel. A Tisza ETT fő célja a gazdasági és társadalmi kohézió előmozdítása, a Tisza és mellékfolyóinak védelme, az energetika, a logisztika, a turizmus és a kultúra területének erősítse. Az ETT legnagyobb előnye, hogy helyi szinten oldja meg a felmerülő problémákat.
A blokkot Sanda Šimić Stambolić, a Határ Menti és Transznacionális Programok Főosztályának (Európai Integrációs Minisztérium, Szerbia) igazgatóhelyettese zárta, aki előadásában az európai uniós források hatását vizsgálta a határon átnyúló önkormányzatok közötti és emberek közötti együttműködésre. Az előadás során számos pozitív hatását emelte ki ezeknek az eszközöknek, mint például közelebb hozza az embereket, csökkenti az előítéleteket és a határ negatív hatásait, hiánypótló pénzügyi forrásokat biztosít, támogatja az európai uniós értékek adaptációját.
A konferencia 2021. szeptember 10-én folytatódott egy újabb szakpolitikai blokkal, amelynek fő témája a helyi fejlesztések, szakhatósági együttműködések voltak. Az első előadó, Gaál Gergely, miniszteri biztos (Miniszterelnökség) előadásában áttekintette azon kormányforrásokat és Magyar falu program kiírásokat, amelyek határon átnyúló viszonylatban erősítik a helyi fejlesztéseket. A Magyar falu program kizárólag hazai forrásokból valósul meg 100%-os támogatási intenzitással, amelyben a helyi igényekre reagálnak. Az eddigi kifizetések alapján a támogatott települések közel 11%-a határ menti, melyek 26,1 milliárd Ft támogatást kaptak eddig. Az előadásban a Falusi civil alapról, a falusi CSOK-ról, a falusi útalapról is szó esett.
Takács Árpád, Békés megyei kormánymegbízott előadásában a fenntartható hivatali környezetről beszélt a hazai operatív programok és közvetlen uniós források tükrében. Kiemelte, hogy fontos az egyablakos ügyintézés megvalósítása, az ügyintézés integrálása, aminek érdekében hozták létre a kormányablakokat. A cél egy versenyképes és fenntartható közigazgatás létrehozása, a hatáskörök lehatárolása, a bürokrácia csökkentése, a hatósági eljárások egységesítése, és a statisztikai információk gyűjtésének fejlesztése.
Pilz Tamás, a Területi Stratégiai Főosztály (Miniszterelnökség) főosztályvezetője a határon átnyúló szakhatósági együttműködésekről beszélt. Előadásában kiemelte, hogy a gazdasági és egészségügyi hatások nem állnak meg az országhatárnál, ezért kell hangsúlyt fektetni a határon átnyúló együttműködésekre.
Gyergyák Ferenc, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára pedig a TÖOSZ szerepéről beszélt a határon átnyúló együttműködésben. A TÖOSZ, mint a legnagyobb hazai magyar települési érdekképviseleti szerv, számos feladatot lát el, úgymint a testvértelepülési adatbázis kezelését, az Európai Kiváló Kormányzás Védjegy kezdeményezés menedzselését vagy önkormányzati tanácsadó szolgáltatás biztosítását.
A kétnapos rendezvény állófogadással zárult.
Honlapunk a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával készült.
