A trianoni békéről rendeztek konferenciát a budapesti Francia Intézetben

A budapesti Francia Nagykövetség és a Francia Intézet, a CESCI-vel és a Francia – Közép- és Kelet-európai Kezdeményezések Egyesületével (IFECO) közösen október 27-én konferenciát rendezett a trianoni békekötés 100. évfordulójára emlékezve, a határon átnyúló együttműködések perspektívájából tekintve a történelmi eseményre.

Őexcellenciája, Pascale Andréani, Franciaország budapesti nagykövetének hívására francia, magyar, román és szlovák szakemberek gyűltek össze október 27-én a budapesti Francia Intézetben. A téma igen érzékeny volt: a trianoni békeszerződés, amely olyan, máig vitatott határokat eredményezett, amelyek a közép-európai nemzetiségi konfliktusok alapját képezik. Alexander Duleba, az Eperjesi Egyetem professzora ki is emelte, hogy Szlovákiában ez a béke nem igazán népszerű téma.

A szeminárium előadói különféle perspektívákból közelítették meg a kérdést. Alain Delcamp, az Európa Tanács korábbi szakértője a határok elkerülhetetlenségére koncentrált, amely az önazonosság megalkotását biztosítja. Ocskay Gyula, a CESCI főtitkára egy nagyon hasonló értelmezést választott, amikor a határon átnyúló együttműködések dialektikus természetére hívta fel a figyelmet, mivel ezek megőrzik, de egyben meg is haladják a határokat.

Ludovic Mendes, a Francia Nemzetgyűlés képviselője inkább egy integrációpárti megközelítést alkalmazott, az Európai Uniónak és a schengeni szerződésnek a nemzetközi megbékélésben játszott szerepére fókuszálva. Hozzá hasonlóan Adrian-Gabriel Corpădean, a Babeş-Bolyai Egyetem dékánja az uniós alapok (elsősorban az Interreg programok) jelentőségét emelte ki, amelyek a határon átnyúló együttműködés és egy multikulturális környezet kialakulását segítik elő.

Alexander Duleba és José Osete, az IFECO igazgatója a regionális kezdeményezések jelentőségére hívták fel a figyelmet. Duleba professzor a visegrádi országok regionális szereplőinek, mint a határon átnyúló együttműködés motorjainak paradiplomáciai tevékenységét lehetővé tévő kereteket elemezte. José Osete pedig a „Nagyváradi folyamat”-ot mutatta be, a CESCI, a Nagyváradi Metropoliszrégió és az IFECO közös kezdeményezését, amely helyi és regionális szereplőket von be egy az együttműködéshez kedvezőbb klíma kialakításába a magyar-román határ mentén.

A fenti nézőpontokat Jean Peyrony, a MOT főigazgatója foglalta össze, aki az Európai Unió többszintű kormányzási modelljét elemezte, amely az együttműködésbe egyaránt bevonja a közösségi, a nemzeti és a helyi/regionális szintet is.

Bencsik Péter, a Szegedi Tudományegyetem docense a programot az első világháború előtti és utáni közép-európai határ- és vízumrendszerek bemutatásával színesítette. Ezeket az időszakokat a fokozatos territorializáció jellemezte, ahol a határok elválasztó hatása folyamatosan erősödött. Záró gondolataival Ocskay Gyula üdvözölte az Európai Unió vívmányait ezeknek a hatásoknak a csökkentése terén, amelyek révén az Unió hatékonyan járul hozzá a régió nemzetiségi konfliktusainak megszüntetéséhez.