A nagyváradi folyamat harmadik konferenciája
Nagyvárad | 2016. október 06.
A Francia-Magyar Kezdeményezések Egyesülete (INFH), a Nagyváradi Metropoliszrégió (ZMO) és a CESCI együttműködésében harmadik alkalommal rendeztek nemzetközi konferenciát Nagyváradon a magyar-román határ menti partnerség erősítése, fejlesztése érdekében.
A francia tapasztalatok átadása és a magyar és román fél közötti közvetítés céljával indította útjára a Nagyváradi Metropoliszövezet, a CESCI, az INFH és a francia MOT (Mission Opérationnelle Transfrontalière) a nagyváradi kezdeményezést 2012-ben. A partnerek szándékai szerint az első, a határ menti együttműködések intézményesüléséről rendezett konferencia valóban egy folyamat kezdete volt. Ennek megfelelően szervezték meg 2014-ban a második konferenciát a határon átnyúló egészségügyi szolgáltatások témájában, 2016-ban pedig a rövid ellátási láncok és a helyi termékek képezték a rendezvény témáját.
A konferenciára ezúttal a nagyváradi vár felújított épületegyüttesében került sor. Az előadásokat a szervezők három téma köré szervezve csoportosították. Az első panelben a rövid ellátási láncok, mint a vidékfejlesztés új paradigmájának eszközei szerepeltek. A kelet-európai térséget kiválóan ismerő Daniel Wathelet, a Nemzetközi Városi Élelmezési Hálózat (IUFN) elnöke, előadásában az emberiség előtt álló élelmezési kihívásokból kiindulva emelte ki a rövid ellátási láncok jelentőségét. Mint elmondta, ezek révén nemcsak a lakosság minőségi ellátása biztosítható, hanem jelentősen csökkenthető az élelmezés okozta környezetszennyezés is (az élelmiszeripar a szennyező gázok közel feléért felelős). A helyi termelők bevonása ugyanakkor egyben a helyi demokráciát és a tulajdonosi (ownership) megközelítést is erősíti. Az IUFN módszertant is fejlesztett a modell elterjesztése érdekében, és közvetítő felületként működik az érdekelt szereplők között.
Cristian Buzlea a Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség ügyvezető igazgatója, valamint Tószegi Orsolya a Miniszterelnökség EMVA rövid ellátási láncokért felelős referense a román és a magyar szakpolitikai hátteret mutatta be. Mint kiderült, a támogatási rendszer sok hasonlóságot mutat a két országban. A román oldalon ugyanakkor a helyi piac 50 km-es sugarú vonzáskörzetet fed le, a magyar jogszabályok értelmében viszont a helyi termelők az előállítás által érintett megye területén, Budapesten, valamint a termelés helyszínétől számított 40 km-es sugarú körön belül értékesíthetik termékeiket. Hosoff Anita a Nemzeti Élelmiszerbiztonsági Hivatal képviseletében a higiéniai előírásokra vonatkozó információkkal egészítette ki az első blokk előadásait. Ő szólt arról is, hogy milyen rendelkezések akadályozzák a helyi termékek megjelenését a határon túli térségekben.
A második panel előadói modelleket mutattak be a rövid ellátási láncokra vonatkozóan. Mihaela Veţan, a Paraszti Gazdálkodást Támogató Egyesület (Temesvár) igazgatója a francia mintára bevezetett ASAT-modellről beszélt. Itt a családok leszerződnek a termelőkkel az éves kontingensre. Romániában 10 ilyen partnerség működik jelenleg, 6 városban. Szabadkai Andrea a Kislépték Termékelőállítók és Szolgáltatók Országos Érdekképviseleti Egyesülete elnökeként az elmúlt 8 év során a helyi kistermelőkért tett erőfeszítéseiket ismertette. Az egyesületnek meghatározó szerepe van abban, hogy a megfelelő jogszabályok megszülethettek Magyarországon. A magyarországi modellek közül megemlített a szociális farmot, valamint a most francia mintára induló termelői érdekegyesülést.
A panel utolsó előadását Frédéric Perrin, a Tiszta Étkezési Olajak Francia Intézetének igazgatója tartotta. Az általuk kialakított modell három kihívásra válaszol egyszerre: a megtermelt háztartási étolaj élelmezési, energetikai és a térség fejlesztését érintő kihívásaira. A mezőgazdasági alapanyagokból egyaránt készítenek élelmiszert, állati takarmányt és energiaforrást.
A konferencia utolsó paneljében konkrét térségi együttműködések mutatkoztak be. Elsőként a Bihari Magyar Határ Menti Helyi Akciócsoport vezetője, Lupse Gabriella beszélt a 90 ezres lakosságú térséget érintő múltbeli és tervezett fejlesztéseikről. Szabó Tibor a Zala Termálvölgye Egyesület (HACS) munkaszervezet-vezetője a francia partnerséggel rendelkező akciócsoport legújabb eredményeit mutatta be, amelyek a nyitott porta mozgalom keretében valósulnak meg. Batiz Károly a Kamra-Túra Homokháti Gazdák Egyesülete kommunikációs igazgatója a rendkívül mostoha klimatikus feltételek között 2004-ben elindított gazdaudvari programról beszélt, amely mára 120 gazdálkodót egyesít. A konferencia utolsó előadását a Crişana Élelmiszeripari Termékek Kutató és Értékesítő Egyesülete elnöke, Dorin Popa tartotta arról, hogy miként nyújtanak szakmai segítséget a bihari gazdák piacra jutásához.
A konferenciát Kujáni Katalin, a Földművelésügyi Minisztérium agrár-innovációs referense moderálta, és köszöntötte Florica Cherecheş országgyűlési képviselő, a helyi kiskosár bevásárló közösség lelkes tagja, Florin Birta Nagyvárad alpolgármestere, valamint Benoit Bevouset, a kolozsvári Francia Intézet igazgatója.
Az előző konferenciákhoz hasonlóan az idei rendezvény sem pusztán a szakmai tapasztalatok kicserélése szempontjából volt fontos, hanem a személyes kapcsolatok építésében rejlő potenciális együttműködések, projektek szempontjából is. A nagyváradi folyamat célja ugyanis az, hogy minél több szektor minél több szereplője találjon egymásra magyar-román viszonylatban, és kezdjen együttműködést a francia tapasztalatokra építve. Legközelebb a megújuló energetikában érintett szakemberek tehetik ezt meg.
Honlapunk a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával készült.
