A határtérségek hétköznapjait segítő jogi információs háttér megteremtésének támogatása (Jogi akadálymentesítés: Második mérföldkő)

A második mérföldkőhöz tartozó szakpolitikai dokumentum alapját a 2016. évi Jogi akadálymentesítés projekt első mérföldkövének egyik fő konklúziója képezte, mely szerint a legtöbb esetben a határtérségekben élők alulinformáltsága jelenti a legnagyobb akadályát az együttműködésnek. Ezért a projekt első horizontális javaslata az volt, hogy az információs mechanizmusokat javítani kell.

A 2017-es akadálymentesítési projekten belül „a határtérségek hétköznapjait segítő jogi információs háttér megteremtésének támogatása” alprojektnek a célja éppen ezért az volt, hogy a határon átnyúló élethelyzetekhez kapcsolódó elektronikus tájékoztatási rendszereket áttekintse, elemezze, és értékelje a jelenlegi megoldásokat; a feltárt információk alapján pedig fogalmazzon meg javaslatot az információs hiányok megszüntetésére.

A CESCI munkatársai által összeállított anyag azt célozta, hogy beazonosításra kerüljenek a határon átnyúló mobilitásban résztvevők legfőbb hivatalos informálódási lehetőségei; rendszer szinten látszódjon a tájékoztatási rendszerek helyzete; azonosításra kerüljenek azon élethelyzetek, melyeknél jelentősek a tájékoztatási hiányok; elkezdődhessen a határon átnyúló mobilitásban résztvevők információszerzési lehetőségeinek fejlesztést célzó munka.

Az alprojekt keretében elkészített tanulmányt három nagyobb részre lehet osztani. Az első részben az internetes tájékoztatás helyzetképét tárták fel a CESCI munkatársai.  A helyzetértékelés részét képezte a magyar és uniós szintű szabályozási háttér áttekintése. A vizsgálat a meglévő értékelési valamint tájékoztatási rendszerek áttekintésével folytatódott. A második részben a meglévő elektronikus tájékoztatási rendszerek próbavásárlásos (külső) értékelése, illetve az üzemeltetők által végrehajtott (belső) értékelése történt meg. A harmadik részben az információhiányok felszámolása érdekében a tanulmány az alábbi témákban tartalmazott javaslatokat:

• az ideális határon átnyúló tájékoztatási platform meghatározása;
• a meglévő tájékoztatási szolgáltatások jobb kommunikációja;
• a megfelelő tartalomszolgáltatás támogatása;
• az értékelések alapján kimutatható tájékoztatási hiányok pótlása;
• együttműködés a Magyarországgal szomszédos országok nagykövetségeivel;
• a Személyre Szabott Ügyintézési Felület fejlesztése.