A Határon Átnyúló Euro-intézeti Hálózat (TEIN) idei éves konferenciáját 2024. szeptember 26-án és 27-én a Borders in Globalization (BIG) című projekt támogatásával az Európai Közigazgatási Intézet (EIPA) maastrichti központjában tartotta. A konferencia témáját Joachim Becknek az európai kohézió megoldásaként felvázolt, a horizontális integrációról szóló koncepciója adta.

A résztvevőket Wim Hillenaar, Maastricht polgármestere, Marco Ongaro, az EIPA igazgatója, Anne Thevenet, a TEIN hálózat koordinátora, Emmanuelle Brunet Jailly, a kanadai Victoria Egyetem professzora (a BIG projekt koordinátora), valamint Anouk Bollen, a rendező intézmény, a Maastrichti Egyetem Transznacionális és Euroregionális Határon Átnyúló Együttműködési és Mobilitási Intézetének (ITEM) igazgatója köszöntötte. A plenáris előadást Ricardo Ferreira, az Európai Bizottság képviselője tartotta, aki összegezte, amit a kohéziós politika jövőjéről a több éves pénzügyi keret tervezésének jelenlegi állása szerint tudni lehet.

A következő panel résztvevői, Karl-Heinz Lambertz, az Európai Határrégiók Egyesületének (AEBR) elnöke, Bram de Kort, a Flandria-Hollandia Interreg program menedzsere, valamint Emmanuel Brunet-Jailly, a Ferreira úr által megrajzolt képet különböző nézőpontokból árnyalták. Karl-Heinz Lambertz a kohéziós politika jövőjének megtervezésére létrehozott magas szintű munkacsoport tevékenységét és eredményeit ismertette, aláhúzva, hogy a Helyreállítási és Rugalmassági Eszköz (RRF) logikáját nem lehet a kohéziós politikára alkalmazni, mert az előbbi egy válságra adott válaszként született. Emmanuel Brunet-Jailly támogatta ezt a nézőpontot, mivel az ő véleménye szerint nem az a fontos, hogy látványos eredményeket kapcsolhassunk a kohéziós politikához: a legfontosabb az, hogy az létezik. Bram de Koort sürgette a határon átnyúló akadályokat megszüntető eljárások és eszközök alkalmazását a kohézió erősítése érdekében.

A következő panel éppen a Bizottság által a határon átnyúló jogi és adminisztratív akadályok megszüntetésére javasolt megoldásról (az ún. FCBS javaslatról) szólt, amely az ITEM idei területi hatáselemzésének témája. A panel résztvevői (Ocskay Gyula, a CESCI főtitkára, Joanna Kurowska-Pysz, a WSB egyetem kutatója és Clarisse Klauber, a kehli Euro-Institut szakértője) a tervezett eszköz lehetséges hozzáadott értékéről beszéltek, eltérő határ menti (a pozsonyi határon átnyúló szuburbán térség, a lengyel-cseh-német és a francia-német határrégiók) kontextusokban. Közös üzenetük volt, hogy a tervezett új intézmények (az úgy nevezett Határmenti Koordinációs Pontok) megfelelő felhatalmazása, valamint a nemzeti hatóságok nyitottsága nélkül nem lehet megszüntetni az akadályokat.

Gennard Stulens, a belgiumi limbourgi Eurorégiós Információs és Szaktanácsadói Központ irodájától és Vincent Pijnenburg a holland Venlói Egyetem részéről gyakorlati szempontokat tárgyaltak a határon átnyúló kohézió szempontjából. Birte Wassenberg (Strasbourgi Egyetem), Bernard Reitel (Artois Egyetem) és Pim Mertens (ITEM) a változó európai diskurzusnak a határon átnyúló integrációra gyakorolt hatásaira fókuszáló B-Shapes című projekt első eredményeit mutatták be.

A második nap Hildegard Schneider professzornak az egykor ketté osztott Maastricht történetéről szóló beszédével kezdődött, majd a Német Szövetségi Külügyminisztérium osztályvezetőjének, Sebastien Gröning-von Thünának a plenáris előadásával folytatódott, aki a határon átnyúló integrációt elősegítő legfrissebb német eredményekről beszélt.

A második napi program 10 különböző országból érkezett előadói négy műhelyen vitattak meg eltérő témákat, mint amilyen a határon átnyúló egészségügy, kultúra, válságmenedzsment, kormányzás, akadálykezelés stb. Az NKE-CESCI Határon Átnyúló Együttműködések Kutatócsoport részéről Fejes Zsuzsanna, a Ludovika Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense és a CESCI elnöke mutatta be a magyarországi határon átnyúló együttműködések jogi kereteit, a kormányzás különböző szintjeihez igazodva. Az előadásokat élénk vita és eszmecsere követte.

A következő TEIN-konferenciára 2025-ben Katalóniában, a Gironai Egyetemen kerül sor, amely biztosan számos kutatót fog vonzani a maastrichti esemény sikere nyomán.