Jogi akadálymentesítés

6. mérföldkő

Jogi akadálymentesítés hatodik mérföldköve (2021) két témához kapcsolódóan három aktivitást tartalmaz:

Az első témának a vizsgálatát az indokolja, hogy az európai uniós integrációval párhuzamosan a határok egyre inkább átjárhatóvá válnak, és a magyar határok két oldalán található közel 100 városi rangú település szolgáltatásait egyre többen veszik igénybe a határ másik oldaláról. Ez a folyamat nemcsak a szolgáltatásokat nyújtó intézményeket érinti, hanem az adott határtérség kormányzási és finanszírozási kereteit is.

A Visegrádi Négyek közötti akadálymentesítési mechanizmusra a négy ország szakértőinek bevonásával 2019-ben tettünk javaslatot. A kezdeményezéssel kapcsolatban diplomáciai szinten 2020 elején indultak meg a tárgyalások, de a koronavírus-járvány ezeket a tárgyalásokat félbeszakította. 2021 második felében Magyarország veszi át a V4-ek soros elnökségét, és ezt szeretnénk felhasználni a mechanizmus népszerűsítésére, kialakításának előkészítésére.

A projekt kimeneti mutatói

  • A meglévő francia önkormányzati megoldásokat bemutató elemzés (francia és magyar nyelven): 1 db
  • A francia megoldások magyarországi adaptálhatóságának jogi vizsgálata: 1 db
  • Javaslatok megfogalmazása a határon átnyúló agglomerációk jogi szabályozására: 1 db
  • Javaslat kétoldalú megállapodásokra határon átnyúló agglomerációkra vonatkozóan: 1 db
  • Az önkormányzati vizsgálatok teljes terjedelme: 100 oldal
  • Megrendezett jogi akadálymentesítési konferencia: 1 db
  • A jogi akadálymentesítési konferencia résztvevőinek száma: 60 fő
  • A fórum és konferencia szakmai összefoglalója (angol): 1 db
  • A projekt magyar nyelvű záró tanulmánya: 1 db
  • A projekt angol nyelvű záró tanulmánya: 1 db

Az egyes tevékenységek részletesebb bemutatása az alábbi linkek alatt érhető el:

A Jogi akadálymentesítési projekt 6. mérföldkövének keretében francia szakértők bevonásával készült egy tanulmány annak érdekében, hogy számba vegye a határon átnyúló franciaországi agglomerációk helyzetét és kormányzási modelljeit, bemutatva azok módozatait és jogi kereteit, és az ezeket megalapozó területi dinamikákat. Ez a tanulmány azért jelentős – mert bár a franciaországi határmenti települési szerkezet eltér a magyarországitól – az ott már a ‘90-es évektől felgyűlt tapasztalatok rendkívül hasznosak lehetnek azon közel 40 magyarországi nagyobb, közepes és kisváros fejlesztése tekintetében, amelyek Trianon következtében a határra kerültek, amely érzékelhetően negatívan befolyásolja ezeknek a településeknek és vonzáskörzetünknek a fejlődését. A tanulmány továbbá olyan összehasonlítási szempontokkal szolgál, amelyek elősegíthetik a magyar hatóságokkal együttműködve a helyi aktorok szerepének megerősítését a határon átnyúló agglomerációk kormányzási modelljében, hogy ezek nagyobb hatással lehessenek vonzáskörzetük és a környező térségek fejlesztésére.

A tanulmány magyar és francia nyelven tölthető le az alábbi borítókra kattintva:

Szintén a projekt részeként, a francia tapasztalatokra épülve, készült egy három fejezetből álló elemzés is. A tanulmányok célja, hogy muníciót adjanak a magyar valósághoz igazodó, francia jellegű városi együttműködések intézményesítéséhez a magyar határok mentén. A határ menti városok túlnyomó többsége az EU nyitott belső határai ellenére periférikus helyzetben van, mivel szerves vonzáskörzetük és a nemzeti szintű közigazgatási rendszer által biztosított közigazgatási háló nem esik egybe. Mivel területfejlesztési feladataikat nem tudják akadálytalanul ellátni 360°-os körben, a helyi intézmények működése gazdaságosan nem, vagy csak az adott ország közigazgatási rendszerén belül biztosítható, ami előreláthatóan fokozatos hanyatlást okoz.

A tanulmány a borítóra kattintva tölthető le.

2020-ban Csehország budapesti nagykövetét, Tibor Bial urat tájékoztattuk elsőként a V4-es országokat célzó akadálymentesítési mechanizmusra vonatkozó javaslatunkról, amelyet ő örömmel fogadott, és azonnal meg is szervezte a három budapesti nagykövet és a Külgazdasági és Külügyminisztérium képviselőinek első találkozóját az ügyben. Magára a találkozóra a koronavírus második hulláma miatt nem kerülhetett sor, azt el kellett halasztani.

A jelen projekt keretében szeretnénk a folyamatot megtámogatni egy fórum és konferencia megrendezésével, amelynek további aktualitást biztosíthat az ECBM-rendelet 2021 második felére (a szlovén elnökség idejére) tervezett uniós elfogadása, valamint a B-Solutions kezdeményezés zárása. Ez utóbbi lehetőséget ad egyfajta egyenleg megvonására, de egyben fontos tanulságokkal is szolgálhat a visegrádi országok között kialakítandó mechanizmus működésére vonatkozóan.

A fórumot, amelynek formája kerekasztal-beszélgetés lenne, a három érintett nagykövet, valamint az Igazságügyi Minisztérium és a Külgazdasági és Külügyminisztérium képviselőinek részvételével rendeznénk meg. A kapcsolódó konferencián pedig az Európai Bizottság (ECBM-rendelet), az AEBR (B-Solutions) képviselői, valamint azok a regionális szereplők tartanának előadást, akik B Solutions projektet hajtottak végre. A rendezvénnyel az a célunk, hogy muníciót szolgáltassunk a V4-es szintű akadálymentesítési mechanizmus kialakításához. A rendezvényről szakmai összefoglaló készül, amelyet eljuttatunk a visegrádi országok kül- és igazságügyi minisztériumai, valamint az illetékes parlamenti bizottságok számára.

Tovább a fórum és konferencia honlapjára
Az esemény beszámolója innen tölthető le

Az Európai Bizottság számára összeállított angol nyelvű jelentés a dokumentum borítójára kattintva tölthető le:

Jogi akadálymentesítés projekt hatodik mérföldkövéhez tartozó tevékenységek összegző tanulmányát az alábbi fedőlapra kattintva lehet áttekinteni:


A projekt az Igazságügyi Minisztérium támogatásával valósult meg.

A projekt keretében készült dokumentumok, az azokban szereplő következtetések, ajánlások nem feltétlenül esnek egybe a Támogató hivatalos álláspontjával.

Honlapunk a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával készült.

Külgazdasági és Külügyminisztérium