Jogi akadálymentesítés
5. mérföldkő
A Jogi akadálymentesítés kezdeményezés ötödik, 2020-as mérföldkövét két témakörnek terveztük szentelni:
- az európai területi társulás (ETT) mint uniós jogi eszköz;
- mentőszolgálatok határon átnyúló együttműködése.
A két témakörhöz kapcsolódóan terveink szerint összesen három tevékenységet valósítottunk volna meg 2020 során:
- Az európai területi társulások 15 éve (tanulmánykötet)
- Az Európai Területi Társulás: az uniós jog és a területi integráció innovációja (szakmai rendezvény)
- A közép-európai mentőszolgálatok harmadik szemináriuma
A koronavírus-járvány az eredeti terveinket felülírta, a brüsszeli bemutatót személyesen, a mentős szermináriumot online formában sem lehetett megtartani, az egészségügyi kapacitások túlterheltsége miatt. A pályázatot módosítani kényszerültünk: ki kellett tolni a befejezés határidejét, és tartalmi átalakításokat is kellett végeznünk.
Új tevékenységként a koronavírusnak a határrezsimre gyakorolt hatását elemezzük.
Az egyes tevékenységek részletesebb bemutatása az alábbi linkek alatt érhető el:
Az európai területi társulás (ETT) mint uniós jogi eszköz
Az ETT-kre vonatkozó rendelettervezet 2004-ben született meg, maga a rendelet 2006-ban került elfogadásra, és ebben meghatározó szerepe volt az Európai Parlament magyar tagjának, a 2006-ban tragikusan fiatalon elhunyt Pálfi Istvánnak. Ő nemcsak a jogszabály előkészítésében vett részt aktívan, hanem a magyarországi határ menti önkormányzatokat is tájékoztatta a készülő rendeletről, így tevőlegesen járult hozzá ahhoz, hogy ma Magyarországon található a legtöbb ETT, illetve hogy az összes ilyen eddig bejegyzett társulás közel 1/3-ának van magyar tagja. A jogi eszköz alkalmazásával kapcsolatos hazai tapasztalatok ezért az egész EU számára hasznosak.
Az 1082/2006/EK-rendelet által létrehozott új intézményi megoldás abban jelentett radikális újdonságot minden korábbi együttműködési formához képest, hogy az ETT teljes jogképességgel rendelkezik minden tagja által érintett országban, az adott alapító tagok kompetenciakörén belül. Ez a tény korábban ismeretlen lehetőségeket nyitott az integrált határon átnyúló együttműködések, fejlesztések megvalósítása szempontjából: az ETT-k alkalmazottakat foglalkoztathatnak, intézményeket és közcélú vállalkozásokat hozhatnak létre a határ mindkét oldalán, és ezek szolgáltatásaihoz kapcsolódóan önállóan határozhatják meg a díjtételeket. Magyarország az elsők között fogadta el a hazai ETT-jogszabályt, és szintén az elsők között vezette át jogrendjébe a 2013-ban módosított uniós rendeletet. A Külgazdasági és Külügyminisztérium által koordinált ETT-program az egész Unióban példaértékű, mely magába foglalja a hazai társulások átfogó szakmai és pénzügyi támogatását. Nagyrészt ennek köszönhető, hogy a 24 magyar részvételű ETT 2008 óta közel 100 millió euró értékű projektet valósított meg, ezek a társulások 60-nál több alkalmazottat foglalkoztatnak, és 426 helyi és megyei önkormányzatot egyesítenek tagként.
Az európai területi társulások 15 éve (tanulmánykötet)
Jogi akadálymentesítés kezdeményezés keretében a 2021-ben 15 éves uniós eszköznek egyfajta összegzését kívántuk adni egy tanulmánykötet segítségével. A tanulmánykötet átfogó képet ad az ETT-eszközről és alkalmazásáról.
Ocskay, Gy (ed) (2020):
15 years of the EGTCs. Lessons learnt and future perspectives.
Central European Service for Cross-border Initiatives (CESCI), Budapest.
ISBN 978-615-81265-1-9.
 |
A kötet szerzőinek a téma európai szakértőit hívtuk meg, akik az alábbi tanulmányokkal járulnak hozzá a kiadványhoz:
- Varga Judit igazságügyi miniszter (Magyarország): Előszó
- Marcin Krzymuski Odera-Frankfurt városvezetésének munkatársa (Németország): Az ETT mint a határon átnyúló együttműködés intézményesítésének jogi eszköze
- Ocskay Gyula főtitkár, CESCI (Magyarország): Az ETT eszköz változó értelmezési keretei és perspektívái
- James W. Scott tudományos kutató, Karélia Intézet (Finnország): Az európai területi társulás, a határtérségek európaizálásának eszköze
- Sara Svensson docens, Halmstadi Egyetem (Svédország): Az ETT továbbfejlesztésének kihívásai
- Frédéric Durand és Antoine Decoville kutatók, Luxembourg Institute of Socio-Economic Research (Luxemburg): Az ETT mint a területi integráció eszköze
- Jaschitz Mátyás tervezési igazgató, CESCI (Magyarország): Az ETT szerepe a határon átnyúló integrált tervezésben
- Eduardo Medeiros tudományos főmunkatárs, Lisszaboni Egyetem (Portugália): Az ETT mint a határon átnyúló többszintű kormányzás eszköze
- Peter Ulrich tudományos munkatárs, Viadrina Egyetem (Lengyelország-Németország): Az ETT, transzformatív és innovatív kormányzás és a nemzetállami határok
- Alice Engl tudományos főmunkatárs, Európai Akadémia, Bolzano (Olaszország): Európa kulturálisan sokszínű határtájképei. Az ETT a kisebbségi tanulmányok felől nézve
- Jean Peyrony főigazgató, Mission Opérationnelle Transfrontalière (Franciaország): Legyenek-e az ETT-knek kompetenciái is, ne csak feladatai?
- Estelle Evrard kutató, Luxemburgi Egyetem (Luxemburg): Az ETT az EUrópai határtérségek területi igazságosságát erősítő eszköz
A kötet angol nyelven, 250 példányban jelent meg. A szerkesztési munkálatokat a CESCI végezte. A kötetet online formátumban is elérhetővé tettük.
Mentőszolgálatok határon átnyúló együttműködése
A határon átnyúló mentés 2017 óta a Jogi akadálymentesítés kezdeményezés kiemelt témái közé tartozik, ennek megfelelően 2019-ben már másodszor rendeztük meg a magyar és a szomszédos országok mentőszolgálatainak találkozóját. Kezdeményezésünknek köszönhetően élénkült meg a szakmai tapasztalatcsere az érintettek között, és további együttműködési lépések körvonalazódtak a szlovák és az osztrák társszervezetekkel. Annak érdekében, hogy a folyamat ne szakadjon meg, az érintett felek bevonásával kétoldalú műhelyek szervezését tervezzük.
A COVID-19 hatásai a határrezsimre Magyarországon
A koronavírus-járvány első hulláma általános határzárat eredményezett az egész világon, a legtöbb esetben az érintett szomszédos országok előzetes tájékoztatása nélkül. Ezek a lépések komoly gondokat okoztak egyes országok egészségügyi ellátásában, gazdaságának működésében. A második hullám idején a teljes lezárásra elvétve akadt példa, de a kormányok különféle szabályozókkal továbbra is nehezítették a szabad mozgást. Ez különösen az Európai Unión belül okozott problémákat, ahol a négy szabadság elvének megfelelően már jelentősen előrehaladt a határon átnyúló integráció. Vizsgálatunk célja az egyes magyar határok mentén a járvány idején történt változások dokumentálása és elemzése – különös tekintettel az esetleges hosszú távú hatásokra.
A tanulmány az alábbi borítóra kattintva olvasható:
A Mission Opérationnelle Transfrontalière (MOT) a Regionális Főigazgatóság megbízásából és a CESCI, illetve az AEBR együttműködésével empirikus elemzést végzett a kormányok által a világjárvány első hullámában (2020 március-júniusában) a határ menti régiók lakóira bevezetett korlátozások hatásairól.
A tanulmány két dokumentumból áll, az első a nemzeti határokon tett intézkedések feltérképezésére összpontosít mind a lezárás szakaszában, mind a lezárások enyhítése után; elemzi ezen intézkedések konkrét hatásait a határ menti régiók lakosainak mindennapi életére; áttekinti a határon átnyúló struktúrák és megállapodások szerepét a járvány idején; és levonja a határterületeket érintő tanulságokat, valamint a jövőre vonatkozó ajánlásokat tesz. A második kötet 20 esettanulmány gyűjteményéből áll.
 |
 |
A projekt az Igazságügyi Minisztérium támogatásával valósult meg.
A projekt keretében készült dokumentumok, az azokban szereplő következtetések, ajánlások nem feltétlenül esnek egybe a Támogató hivatalos álláspontjával.
