Jogi akadálymentesítés
3. mérföldkő
A 2018-as évben a munkát három területen folytatjuk tovább:
A Jogi akadálymentesítés kezdeményezés harmadik mérföldkövének megvalósítására 2018-ban kerül sor. A projekt célja, hogy a két korábbi projekt során szerzett ismeretek, valamint az EU-s tapasztalatok alapján továbbvigye az előző kezdeményezések eredményeit.
A tevékenységek három fő témát érintenek. Egyrészt a 2017-ben a mentőautók határon átnyúló mozgására vonatkozó magyarországi vizsgálat eredményeit szeretnénk kiegészíteni a szomszédos országok szakpolitikai környezetének feltárásával. Másrészt egy 2002-2003-ban kidolgozott tanulmány vizsgálatait ismételjük meg az időközben jelentősen átalakult uniós szabályozási környezet fényében. A tanulmány nyugat-európai jó gyakorlatok alapján elemzi a regionális szintű határ menti integrált betegellátás feltételeit a magyar határok mentén.
A projekt harmadik témáját az új uniós költségvetési ciklushoz (2021-2027) kapcsolódó szabályozási folyamat részeként a magyar európai területi társulások tapasztalatainak összefoglalása jelenti. Az ezeket feldolgozó tanulmánnyal a vonatkozó uniós EGTC-rendelet felülvizsgálatához szeretnénk hozzájárulni.
Ugrás az indikátorok teljesülésének ismertetésére.
A harmadik mérföldkő záró jelentése magyarul, illetve angolul letölthető az alábbi címlapokra kattintva:
![]() |
![]() |
1. Határon átnyúló mentés
Az alprojekt keretében folytattuk a korábbi két Jogi akadálymentesítés projekt során megkezdett munkát, tovább segítve a határon átnyúló mentési diskurzus fejlődését Magyarország és a szomszédos EU-tagállamok között. Míg a 2017-es projekt keretében a magyarországi jogszabályi környezetet elemeztük, addig 2018-ban szomszédos országok hatóságainak álláspontját, a témával kapcsolatos meglévő szakpolitikai irányvonalakat igyekeztünk feltárni mely közelebb visz a többoldalú jogszabály-harmonizációra vonatkozó javaslatok megfogalmazásához.
Az alprojekt keretében elkészített összefoglaló jelentés a címlapra kattintva tölthető le.
Az alprojekt keretében felvettük a kapcsolatot az illetékes határon túli intézményekkel, és négy szomszédos ország (Ausztria, Horvátország, Románia, Szlovénia) regionális illetékeseivel (összesen hét fővel) készített interjúk segítségével gyűjtöttünk információt a mentési és sürgősségi ellátó rendszer működésének részleteiről. A személyes interjúkat követően november 13-án Budapesten, a Kossuth Klubban rendeztünk meg egy nemzetközi, interaktív szakmai szemináriumot, melynek az érintettek közötti személyes kapcsolatok megalapozása, valamint a szabályozási harmonizáció lehetséges kereteinek összefoglalása volt a célja. A szemináriumon 28 szakember vett részt.
![]() |
![]() |
| A mentős szeminárium résztvevői a Kossuth Klubban |
Míg az interjúzások alapján a szomszédos országok mentési rendszerének az előző jogi akadálymentesítési projekt tapasztalatai alapján meghatározott szempontok (szervezeti felépítés, finanszírozás, mentőegységek rendszere, helyszínre érkezés időlimitje, határátlépés rendje, működési engedélyek, megkülönböztető jelzések használata, adminisztratív-technikai feltételek, segélyhívó központok, rádiórendszerek, nyelvi tényező, együttműködési nyitottság) szerinti összehasonlítása vált lehetségessé, addig a szemináriumon már az akadályok leküzdéséhez szükséges lépéseket egyeztették a szakemberek.
Az alprojekt eredményeként egyrészt meghatározásra került, hogy az együttműködés folytatásaként mely további szereplők bevonása lenne elengedhetetlen. Másrészt operatív javaslatok is megfogalmazásra kerültek, úgymint: kapcsolattartási mechanizmus kialakítása; nemzetközi minősítő rendszer és közös tanúsítvány kidolgozása; nemzeti koordinációs központok felállítása; tolmácsügyeletek létesítése; TETRA rádiós hálózatok és eszközparkok kialakítása és összehangolása.
A projekt folytatására 3 szinten, de párhuzamosan, a szinergiákat folyamatosan szem előtt tartva lenne lehetőség:
2. Határon átnyúló egészségügyi szolgáltatások megalapozása
Az alprojekt keretében folytattuk az elmúlt évek során megkezdett munkát a határon átnyúló egészségügyi integráció előkészítése területén. Az alprojekt többek között foglalkozott az Európa Unió és a nemzeti jogszabályok által biztosított betegjogokkal és uniós szabályozási keretekkel, valamint a létező nyugat-európai mintákkal. Mindezt azért, hogy feltárjuk, miként és milyen feltételek között lehetne kialakítani határon átnyúló ellátási körzeteket Magyarország, illetve magyarországi kórházak részvételével.
Az alprojekt keretében elkészített tanulmány a címlapra kattintva tölthető le.
A határon átnyúló betegmobilitás fejlesztése érdekében az alábbi tevékenységeket valósítottuk meg:

Az alprojekt eredményei alapján összesen 10 konkrét javaslat került megfogalmazásra, hat az egészségügyi célú határátlépésekre, további négy pedig az egészségturizmusra vonatkozóan. A kezelések finanszírozásához kapcsolódóan négy lehetséges modell került bemutatásra a tanulmányban.

Az Európai Unió által adottak a jogszabályi, szakpolitikai keretek a betegjogok kiterjesztésére, a határon átnyúló betegmobilitás feltételeinek biztosítására, azonban ezek gyakorlati alkalmazásához még további tevékenységek megvalósítása szükséges, amelyeket terveink szerint a 2019-es Jogi akadálymentesítés projekt keretében valósítunk meg:
3. A magyarországi ETT-k működésével kapcsolatos tapasztalatok feltárása
A magyarországi érdekeltségű ETT-k működésével kapcsolatos tapasztalatok és jogi akadályok áttekintését célzó alprojektnek az eredeti célja az volt, hogy a 2018-ban induló uniós költségvetési tervezési folyamathoz kapcsolódóan tervezett ETT-rendelet felülvizsgálatához rendszerezze a magyarországi ETT-k tapasztalatait a rendelet hibás, illetve példaértékű alkalmazásával kapcsolatban, és tegyen javaslatot a rendelet olyan irányú módosítására, ami a helytelen alkalmazásokat ki tudja zárni, valamint a példaértékű modelleket népszerűsítheti az egész EU területén. A 2018. augusztus 17-ei keltezésű Bizottsági Jelentés azonban arra a következtetésre jutott, hogy az ETT-rendelet további módosítása helyett más jellegű tevékenységekre van szükség. Ennek ellenére a magyarországi helyzetkép tisztázását, az észlelhető jogi nehézségek összegyűjtését, valamint a jó gyakorlatok számbavételét nem vetettük el.
Az alprojekt keretében elkészített tanulmány a címlapra kattintva tölthető le.
A magyarországi ETT-k működésével kapcsolatos tapasztalatok begyűjtése érdekében egy 19 kérdésből álló kérdőív került kiküldésre a magyarországi érintettségű ETT-k számára. A kérdőívet 10 ETT töltötte ki.
A kérdőívek alapján 8 ETT képviselőjével személyes interjú is készült. Az interjúk elsődleges célja a kérdőívezés során feltárt problémák részletezése, valamint a személyes kommunikáció révén az ETT-k tapasztalatainak árnyalása volt. Az ETT-k kérdőíves, illetve személyes megkérdezése mellett az alprojekt keretében irodai kutatómunka is megvalósult. Ez a kutatómunka egyrészt az ETT-kre vonatkozó uniós, illetve nemzeti szintű jogszabályi környezet vizsgálatára fókuszált, másrészt az ETT-k tapasztalataihoz kapcsolódó szabályozások áttekintésére szolgált. A projekt eredményeként egy angol nyelvű tanulmány készült, amelyet az ETT-politikában érintett uniós intézményeknek is eljuttattunk.

A kutatás során feltárt akadályok, valamint az elmúlt évek szakmai tapasztalatai alapján három témakörben tettünk megállapításokat és javaslatokat az ETT-k működésével kapcsolatos tapasztalatok és jogi akadályok kezelésére:
Amíg az első két csomag a meglévő tapasztalatokra alapozva fogalmazott meg ajánlásokat, addig a harmadik azokra a lehetőségekre kívánt előremutató módon rávilágítani, amelyeket a jelenlegi SGEI- és ETT-szabályozás biztosít.
Az alprojekt keretében feltárt információk alapján a kutatás hasonló eredményre jutott, mint a 2018-as Bizottsági Jelentés: alapvetően nem a jogszabályi keretekkel van a probléma, hanem a rendelkezésre álló jogszabályok nem egységes és egyértelmű értelmezésével, alkalmazásával, valamint ezzel párhuzamosan az érintettek alulinformáltságával. Éppen ezért az alprojekt folytatásaként leginkább az ETT-k helyzetével kapcsolatos tájékoztató tevékenységek megvalósítása képzelhető el. Ezzel kapcsolatban a CESCI két újabb kezdeményezést indít el:
Az indikátorok teljesülése (Harmadik mérföldkő)
* Az Emberi Erőforrások Minisztériumának EU és Nemzetközi Szervezetek Főosztálya előzetesen egy fejlesztési és egy jogi referenst delegált a rendezvényre, akik azonban nem tudtak megjelenni a találkozón.
** A két tanulmányutat (két céltérségbe) a földrajzi közelség, finanszírozási okok és a szervezés egyszerűsítése (hónapokig tartott a megfelelő szakmai program összeállítása) miatt összevonva rendeztük meg, egy hét leforgása alatt.
A projekt az Igazságügyi Minisztérium támogatásával valósult meg.
A projekt keretében készült dokumentumok, az azokban szereplő következtetések, ajánlások nem feltétlenül esnek egybe a Támogató hivatalos álláspontjával.