Jogi akadálymentesítés
1. Mérföldkő
2015 szeptemberétől 2016 végéig tartott az a konzultációs folyamat, amelyet az Európai Bizottság (EB) regionális politikáért felelős biztosa, Corina Creţu indított, a Cross-Border Review projekt keretében. A konzultációs folyamat célja az volt, hogy minél átfogóbb képet kapjon az EU-s tagállamok belső határai mentén máig is meglévő jogi-adminisztratív akadályokról.
A Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálata (CESCI) fél évvel az uniós projekt indulása előtt nyújtott be pályázatot az EB Jogi Főigazgatóságára a közép-európai jogi akadályok számba vétele céljával, de a pályázat sikertelen volt. Az elutasítás nyomán kereste meg a CESCI az Igazságügyi Minisztériumot a projektötlettel. A párhuzamosan elinduló uniós konzultációval meglévő szinergiák felhasználásával, de saját módszertan és tematika alapján, a CESCI munkatársai az IM támogatásával 2016. február és szeptember között valósították meg a Jogi akadálymentesítés című projektet, amelynek célja a magyar határok mentén a hétköznapi életet és az együttműködést nehezítő jogi-adminisztratív akadályok beazonosítása volt. Ugyanakkor a CESCI projektje annyiban ment tovább az uniós kezdeményezésnél, hogy konkrét, esetenként szövegszerű javaslatokat fogalmazott meg ezeknek az akadályoknak a meghaladása érdekében.
Az első Jogi akadálymentesítés projekt 2016 második felében eredményesen zárult, a CESCI munkatársai 39 jogi-adminisztratív természetű akadály hátterét tárták fel, és fogalmaztak meg a szükséges esetekben javaslatokat, európai jó példák alapján. A közel 600 oldalas dokumentáció négy területet (határ menti mobilitás, egészségügy, munkaerő-mobilitás és rövid ellátási láncok – helyi termékek) kiemelten kezelt, és két horizontális témát is érintett, amelyek az akadályok módszeres (nem alkalomszerű) kezelését segíthetik: az első az akadálymentesítés potenciális intézményi hátterét vázolta fel, a második pedig az információhiányok felszámolását irányozta elő.
Részben a Cross-Border Review-nak köszönhető, hogy a magyar projektnek nagyon pozitív fogadtatása lett uniós és szakmai körökben. Ez a kedvező fogadtatás is jelzi, hogy a téma aktuális, és érdemes vele tovább foglalkozni. Ugyanakkor a határtérségek lakossága, a határ menti települések sorsa szempontjából is fontos lehet, hogy a feltárt problémákra sikerüljön megoldást találni.
A projekt aktivitásai
Az első mérföldkő keretében az alábbi tevékenységek valósultak meg:
- Stakeholder-műhelyek
- Ágazati interjúk
- Kutatások
- Európai kitekintés
- Jogszabályok vizsgálata
- Ajánlásgyűjtemény
- Záró jelentés
A Jogi Akadálymentesítés projekt első tevékenységének a keretében minden magyar határszakasz mentén ún. stakeholder-műhelyeket rendeztünk (összesen 9+1-et), amelyre az adott határtérség határon átnyúló együttműködésekben aktív szereplőit hívtuk meg. A műhelyeken kerekasztal-beszélgetés formájában gyűjtöttünk információt a helyi szereplők által tapasztalt akadályokról. A kerekasztalok elsődleges célja a problémák területi alapon történő beazonosítása volt. A helyi szereplők által felvetett problémákból leltárt készítettünk. A leltárban szereplő akadályok alapján a projekt következő szakaszában ágazati szakértőkkel készítettünk interjúkat, melyek segítségével az adott problémák jogi-adminisztratív vonatkozásait tártuk fel.
Az ágazati interjúkkal párhuzamosan európai jó gyakorlatokat is kerestünk a határon átnyúló együttműködések és a beazonosított problémák tekintetében. Az ágazati interjúkon elhangzott információkat felhasználva, és azokat kiegészítve desk research keretében mélyítettük el a feltárt akadályokra vonatkozó jogszabályi leltárt. Az ágazati interjúk, az európai kitekintés és a jogszabályvizsgálat eredményeinek a felhasználásával jogi és szakpolitikai ajánlásokat fogalmaztunk meg a beazonosított akadályok feloldása érdekében.
Összegző jelentés a stakeholder-műhelybeszélgetésekről (1. mérföldkő – 2016)
A stakeholder-műhelybeszélgetésekről készült összegző jelentést az alábbi képre kattintva töltheti le:
A Jogi Akadálymentesítés projekt keretében 2016. január 27. és február 18. között stakeholder-műhelybeszélgetéseket rendeztünk a magyar határszakaszok mentén (összesen 9-et, a hosszabb határok mentén kettőt-kettőt), amelyre az adott határtérség határon átnyúló együttműködésekben aktív szereplőit hívtuk meg.
A műhelyeken kerekasztal-beszélgetés formájában gyűjtöttünk információt a helyi szereplők által tapasztalt akadályokról. A műhelybeszélgetések lezajlása után összegző jelentést állítottunk össze.
A jelentésben röviden ismertettük Magyarország határszakaszait, elsősorban a határszakaszoknak az európai integráción belül elért státuszukra fókuszálva. Ez ugyanis nagyban meghatározza a határon átnyúló interakciók mértékét és jellegét.
A határszakaszok jellemzése után az egyes műhelyeken elhangzott információkat (jogi akadályokat, jó gyakorlatokat, egyéb nem jogi jellegű akadályokat, megjegyzéseket) ismertettük területi bontásban.
 |
 |
| Nyíregyháza (1) | Nyíregyháza (2) |
 |
 |
| Pécs | Miskolc |
A műhelybeszélgetések ismertetése után ágazati szempontú akadályleltárt állítottunk össze az elhangzottak alapján. Az alábbi ábra azt mutatja, hogy a műhelybeszélgetéseken begyűjtött nyers információkból a problémák csoportosítása után hány önálló jogi akadályt sikerült azonosítanunk.
A leltárban szereplő jogi akadályok legtöbbször a hazai szabályozási környezet módosítását igénylik, azonban néhány esetében a szomszédos ország jogszabályai okozzák az akadályt, illetve egyes esetekben uniós szintű szabályozásra lenne szükség. Ennek meghatározása a projekt következő szakaszának (Jogszabályok vizsgálata) lesz a feladata.
Elképzelhető, hogy a feltárt jogi jellegű problémák egy része a valóságban megfelelő jogi környezettel bír, azonban információhiány miatt az érintettek erről nem tudnak. Éppen ezért az alábbi leltárban szerepel az összes elhangzott jogi probléma, hogy annak a háttere a projekt következő szakaszaiban (Ágazati interjúk, Jogszabályok vizsgálata) tisztázásra kerüljön a résztvevők számára is.
A jelentés végén közzétettük a műhelybeszélgetéseken elhangzott további hasznos információkat. Elsőként a nem jogi jellegű akadályokat, problémákat, majd azokat a megjegyzéseket, melyek rávilágítanak egyes problémásnak gondolt tématerületek helyzetére, esetleg meglévő jó gyakorlataira.
Összegző jelentés az ágazati interjúzásokról (1. mérföldkő – 2016)
Az ágazati szakértőkkel készített interjúk összegzése az alábbi képre kattintva tölthető le:
A Jogi Akadálymentesítés projekt keretében 2016 áprilisa és júniusa között került sor az ágazati szakértőkkel történő interjúk elkészítésére, melynek célja a stakeholder-műhelyeken, kerekasztal-beszélgetés formájában összegyűjtött, a helyi szereplők által tapasztalt akadályok minél körültekintőbb feltárása volt.
Az interjúzás során, a közel 100 megkeresés eredményeként, összesen 24 személyes mélyinterjút készítettünk, valamint 14 írásos választ rögzítettünk. Több esetben is előfordult, hogy a háttérkutatást telefonos egyeztetések segítették elő; összesen 30 telefonos egyeztetést folytattunk le különböző ágazati szereplőkkel.
Az interjúsorozat során olyan szakemberek segítségét kértük a hatályos, mértékadó jogi-szabályozási környezet megismerésében, akik maguk is részt vesznek a szabályok alakításában, vagy betartatásában, a szabályozott rendszer működtetésében, vagy éppen a szabályozásból eredő problémák feloldásában.
Az interjúalanyok kiválasztásánál a jogszabályi illetékesség, illetve az adott kérdés vonatkozásában birtokolt szakmai tapasztalat voltak a mérvadó szempontok. Külön szempontokat kellett érvényesíteni olyan esetekben, amikor speciális, csak adott határszakaszokra (pl. a szerb-magyar határ) releváns szabályozási problémákra vonatkozóan kellett feltárni a jogi hátteret.
Az interjúk tartalmi felépítésére vonatkozóan fontosnak tartottuk, hogy a korábbi stakeholder-műhelyek során feltárt konkrét esetek, problémák mellett törekedjünk az egyes szabályozási rendszerek egészének megértésére is, így interjúinkban a problémákra adott konkrét válaszok mellett az adott területet bemutató általános információk is szerepelnek.
Interjúpartnereinket személyesen igyekeztünk felkeresni, ugyanakkor sajnos potenciális interjúalanyaink egy része hivatali okok miatt nem tudta vállalni a személyes interjút, így tőlük írásbeli válaszokat kértünk és kaptunk. Mindezeken túl az interjúzással párhuzamosan zajló jogszabályvizsgálat során a mélyinterjúk kiegészítésére szükségessé váltak további megkeresések is, ezek telefonos, illetve írásos formában történtek.
Az összegző jelentés keretében az interjúk, illetve írásbeli és szóbeli válaszok révén szerzett ágazati reakciókat ágazatonként, azon belül pedig akadályonként ismertetjük. Néhány, eredetileg önálló akadályként azonosított problémának közösek a gyökerei, így a rájuk adható válaszok, megoldások is közel azonosak, ezért ezeket összevontuk, és továbbiakban együtt kezeljük.
Bár az interjúzások – és összességében a teljes projekt – kimeneti célja konkrét jogszabályi javaslatok megtétele, az elkészített interjújelentést önmagában is értékes eredménynek tartjuk, mely hozzájárul a politikai határok komplex természetének mélyebb megértéséhez is.
Európai kitekintés / Jó gyakorlatok gyűjteménye (1. mérföldkő – 2016)
A projekt keretében elkészült jó gyakorlatok gyűjteménye letölthető az alábbi képre kattintva:
A Jogi Akadálymentesítés projekt keretében megvizsgáltuk, hogy Európában az egyes határok mentén hogyan kezelik a határtérségek interakciói során tapasztalható problémákat, hol és hogyan sikerült rájuk megoldást találni. A kutatás során főleg azokra az európai térségekre koncentráltunk, amelyek már elegendő tapasztalattal rendelkeznek a határon átívelő együttműködés terén.
A tanulmány elkészítése és az ehhez szükséges kutatás megvalósítása során elsősorban kvalitatív módszertant használtunk. Ennek értelmében a kutatás az ún. ‘desk research’ módszertanra alapult, amelyben az európai határon átívelő együttműködésekre vonatkozó jó példák rendszerezett gyűjtésére, tanulmányozására, kategorizálására, az akadályok meghatározására és kiértékelésére, valamint a lehetséges, illetve megvalósított megoldások feltérképezésére került sor. Az intézményesült együttműködésekre vonatkozó releváns információk felkutatásában nagy segítséget jelentett az ISIG által az Európa Tanács megbízásából fejlesztett EDEN-portál határon átívelő együttműködés adatbázisa és eszközkészlete, valamint a francia Mission Opérationnelle Transfrontalière (MOT) egyesület honlapján található, széles körű információbázis.
A tanulmány készítése során esetenként felvettük a kapcsolatot az egyes határon átívelő együttműködéseket koordináló menedzsmentszervezetekkel és az együttműködő felekkel is, annak érdekében, hogy további részletes információk birtokába jussunk, s így tisztább képet alkothassunk, mind az akadályokról, amelyekkel szembesültek, mind pedig a megoldásokról, amelyekkel az akadályokat áthidalni próbálták.
A dokumentumban összességében 52 jó gyakorlattal foglalkoztunk részletesebben, és több tucatnyi további modellt említettünk meg, amelyek a magyarországi akadályok megszüntetésében is segítségünkre lehetnek. Az egyes jó példák az alábbi tematikus bontásban kerültek bemutatásra:
| Topic of good examples | Number of good examples with detailed exploration | |
 |
Határon átnyúló egészségügyi és szociális együttműködések | 11 |
 |
Határon átívelő mobilitási és közösségi közlekedési együttműködések | 9 |
 |
Határon átívelő oktatási és munkaerőpiaci együttműködések | 15 |
 |
Határon átívelő környezetvédelmi együttműködések | 4 |
 |
Határon átívelő válságkezelési együttműködések | 4 |
 |
Egyéb határon átívelő nem specifikus együttműködések | 9 |
Az utolsó csoportban több, a határ menti problémák megoldásának állami szintű koordinációjára vonatkozó intézményi modellt is bemutattunk, amelyek a jelen projekt továbbvitele szempontjából is tanulságosak lehetnek.
Az elkészült jó gyakorlatok gyűjteménye ezenkívül gazdag, több mint 140 tételből álló szakirodalmi hivatkozást is tartalmaz, amely a téma iránt részletesebben is érdeklődő szakemberek számára biztosít tájékozódási lehetőséget.
Jogszabályi leltár (1. mérföldkő – 2016)
A projekt keretében elkészült jogszabályi leltár letölthető az alábbi képre kattintva:
A projekt jogszabályvizsgálati fázisában áttekintettük a műhelybeszélgetéseken azonosított akadályok jogi környezetét. A jogi keretek bemutatása során elsősorban a magyarországi jogszabályokra koncentráltunk, de amikor arra szükség volt, kitértünk az Európai Unió által megalkotott jogforrásokra is.
A jogi leltár keretében, a részletesen tárgyalt 39 akadály, akadálycsoport tekintetében közel 250 jogszabályt tekintettünk át. Ezek között vegyesen voltak uniós, valamint magyarországi jogszabályok, néhány esetben pedig a szomszédos országok vonatkozó jogszabályait is megvizsgáltuk. Az irodai kutatómunka mellett bizonyos esetekben szükségessé vált az illetékes szervekkel történő egyeztetés a jogalkotói, illetve jogalkalmazói jogértelmezés tisztázása végett.
A jogi leltár összeállítása során a magyar jogszabályok áttekintéséhez a „Nemzeti Jogszabálytár”, az uniós jogszabályokhoz az „EUR-Lex”, a szomszédos államok jogszabályaihoz az „N-Lex” adatbázisát használtuk.
A jogszabályok vizsgálatának eredményeként vegyes képet mutatnak a műhelybeszélgetéseken azonosított akadályokhoz tartozó jogszabályi keretek.
Több nevesített akadály esetében nem lehet azt megállapítani, hogy egyértelműen és tisztán jogi akadállyal állunk szemben. A területük jogilag, a hosszú távú szakpolitikai elveknek és érdekeknek megfelelően szabályozott, amiben láthatóan nincsen olyan mozgástér, ami lehetővé tenné a vonatkozó szabályozás módosítását (pl. közbiztonsági, állategészségügyi kérdések).
Bizonyos akadályok tekintetében csak akkor képzelhető el valós előrelépés, ha az egyes államok szakpolitikai hozzáállása is az együttműködés felé mozdul el. Ilyen például a helyi termékek esete. A vonatkozó jogszabályok területi hatálya, valamint a hatóságok illetékességi területének korlátossága jelenleg megakadályozza azt, hogy a határ menti térségekben élő polgárok ugyanolyan széles körből juthassanak hozzá a kistermelői termékekhez, mint például az adott ország belsőbb területein élő társaik.
Néhány esetben a meglévő szabályozás érthető, szakpolitikai elvek mentén könnyen alátámasztható, azonban a határon átnyúló együttműködéseket nehezen elfogadható módon akadályozzák. Ilyen például a vámmentes áruk harmadik országba történő szállításának az esete, ahol annak ellenére, hogy nem kell az adott termékek, tárgyak után vámot fizetni, a vámeljárás kikerülhetetlen.
Jó pár akadály tekintetében a jogszabályi környezet vizsgálata során bebizonyosodott, hogy az akadályfelvetés mögött nem jogi akadály áll, hanem csak az érintettek rendelkeznek hiányos vagy pontatlan információkkal.
A jogszabályvizsgálat során több olyan eset is beazonosításra került, ahol a határon átnyúló interakciókat elősegítő szabályozás kialakítása megkezdődött, vagy már hosszabb ideje folyamatban van. Jó néhány ezek közül már kézzelfogható eredménnyel bír, és megkönnyíti a határon átnyúló kapcsolatokban érintettek mindennapjait. Ezen kezdeményezések azonban jellemzően még további javításra, kiegészítésre szorulnak.
Vizsgálataink eredményeképpen 2 olyan akadályt találtunk, amelyek nemzetközi jogharmonizációt igényelnek, 12 olyat, amelyek jogi és szakpolitikai beavatkozást egyaránt szükségessé tennének, egy-egy gyakorlati és szakpolitikai problémát azonosítottunk be, valamint 3 olyan akadályt, amelyek a jogi szabályozás mellett egyéb szempontokat is tartalmaznak.
Ajánlások gyűjteménye (1. mérföldkő – 2016)
A projekt keretében elkészült ajánlások gyűjteménye letölthető az alábbi képre kattintva:
A Jogi akadálymentesítés projekt korábbi fázisaiban elvégzett kutatómunka alapján a következő fázisban ajánlásokat fogalmaztunk meg a műhelybeszélgetéseken azonosított akadályok tekintetében. Ennek során kiemelt kérdésként kezeltünk négy ágazatot: a határon átnyúló mobilitás és közösségi közlekedés, a határon átnyúló munkaerő-piaci együttműködés, az egészségügyi szolgáltatások, valamint a helyi termékek ügyét. Ezeket összefoglaló, integrált módon tárgyaltuk (tehát számos akadály egy-egy nagyobb téma alá összevonásra került), és így fogalmaztunk meg konkrét szakpolitikai és jogszabályi javaslatokat.
Az alábbi ábra összefoglalóan szemlélteti az egyes ajánlástípusok megoszlását. A négy kiemelten kezelt ágazat összesen 14 előzetesen azonosított akadályt érint. Rájuk vonatkozóan az előbb említett módon komplex ajánlásokat fogalmaztunk meg, amelyek között a jogi ajánlások mellett szakpolitikai javaslatok és az Európai Unió számára megfogalmazott ajánlások is szerepelnek. Mint ahogyan azt az ábra is szemlélteti, az akadályok azonosítását követő kutatómunka tapasztalatai alapján megfogalmazott horizontális jellegű ajánlások a határtérségeket érintő valamennyi akadály feloldása tekintetében relevánsak.
Az egyes akadályok megoldására vonatkozóan háromféle ajánlást tettünk: ha lehetett, konkrét jogszabályi szövegjavaslatot készítettünk; más esetekben a szakpolitikai beavatkozásokra tettünk javaslatot; ahol pedig a nemzeti szintű beavatkozásra szűknek láttuk a mozgásteret, ott uniós szintű megoldást kezdeményeztünk.
A jogi ajánlásokat szintén három csoportba sorolhatjuk:
- bilaterális megállapodásokra tett javaslatok, a megállapodások szövegezésére vonatkozó javaslattal együtt;
- konkrét jogszabályi helyek módosítására tett javaslatok;
- iránymutatások a jogszabályi környezet szükséges módosítására.
A tanulmány tartalmaz egy horizontálisnak vagy metaszintűnek nevezhető fejezetet is, amelyben a konkrét ágazati szemléletű megközelítést meghaladva javaslatot tettünk egyrészt az állampolgárok tájékoztatásával kapcsolatos uniós és nemzeti szintű megoldások alkalmazására, másrészt az Északi Tanács példájából kiindulva olyan intézményesített szintű mechanizmusok elindítására, amelyek a szomszédos országokkal közösen teszik menedzselhetővé a nemzetállami határok által emelt akadályok okozta problémákat.
Záró jelentés (1. mérföldkő – 2016)
A projekt eredményeiről (magyar nyelven) készült záró jelentés, valamint a határon átnyúló akadályok felszámolását célul kitűző európai nyilvános konzultációhoz (angol nyelven) készült összegző tanulmányunk letölthető az alábbi képekre kattintva:
 |
 |
| Záró jelentés | Contribution paper of CESCI to the public consultation on cross-border obstacles: 2. Report on Legal Accessibility project (2017) |
A 2016-ben készült záró jelentés keretében igyekeztünk bemutatni nyolc hónapos projektünk főbb lépcsőit, valamint a gondosan felépített munkafolyamat révén elért, szakmai szempontból megítélésünk szerint értékkel bíró eredményeket. Bár projektünk e jelentés elkészültével hivatalosan is lezárult, munkánkat abban a szellemben végeztük, hogy a határon átnyúló interakciók előtt álló akadályok leküzdésének folyamatában újabb feladatokat, teendőket és lehetőségeket fogalmaztunk meg. Ezt tükrözi záró jelentésünk felépítése is.
A záró jelentés a bevezetést és a projekt módszertanának rövid ismertetőjét tartalmazó 1. fejezettel kezdőik, amit a 2. fejezetben az akadályok beazonosításának munkafázisáról szóló beszámoló követ. Részletesen bemutatjuk az interakciókat gátló szabályozási háttér feltárását megalapozó stakeholder-műhelyeket, valamint az ezek során beazonosított akadályokat, azok területi és ágazati vonatkozásaival együtt. Az e fázis során összegyűjtött információk voltak azok, melyek vizsgálódásunk tematikai körét kijelölték.
A záró jelentés 3. fejezetében az akadályok hátterének feltárása érdekében végzett kutatásainkat, valamint az ajánlások gyűjteményét mutatjuk be. Az akadályok hátterének feltárása párhuzamosan jelentette egy európai kitekintés összeállítását a releváns témákban már megvalósult jó gyakorlatok megismerése érdekében; a meglévő szabályozási környezet és szakpolitikák feltárását ágazati szakértőkkel készített interjúink segítségével; valamint a szabályozás egyes elemeinek részletes kielemzését a releváns hazai és uniós jogszabályok vizsgálatán keresztül. Ezen kutatómunka alapján került összeállításra az ajánlások gyűjteménye.
A záró jelentés 4. fejezetében, a stakeholder-műhelybeszélgetéseken beazonosított minden egyes akadályra vonatkozóan ismertetjük a projekt eredményeit. Az egyes akadályokhoz kapcsolódóan minden esetben megadtuk a probléma rövid bemutatását, a példaként idézhető európai jó gyakorlatot (ha van ilyen), az interjúalanyok, valamint a kapcsolódó jogszabályok listáját. Ezt követően néhány mondatban összefoglaljuk az akadály meghaladása érdekében megfogalmazott javaslatainkat. A fejezet végén rövid áttekintést adunk a horizontális ajánlásainkról.
Végül a záró jelentés 5. fejezetében összegzést nyújtunk a projekt fő tapasztalatairól, értékelve a fő célkitűzések teljesülését a meghatározott indikátorokon, valamint egy összefoglaló táblázaton keresztül. A jelentés zárásaként összevetjük a projekt eredményeit az európai uniós trendekkel.
A projekt eredményei európai kontextusban
Az Európai Unió történetének legkomolyabb válságidőszakát éli át, amely ráadásul alapjaiban kapcsolódik össze a határokon át történő szabad mozgás problematikájával. Nem mindegy, hogy ez a válság milyen megoldásokat fog felszínre hozni, s hogy ezek a megoldások inkább akadályozzák majd a szabad mozgást vagy segítik azt.
A válsággal párhuzamosan folyamatban van több olyan uniós szakpolitikai vita, amelyek szintén szorosan kapcsolódnak a jelen projekt tematikájához. Egyesületünk 2015 februárjában nyújtotta be a jelen projekt előzményének tekinthető pályázatát a DG Justice felhívására. A pályázat célja a közép-európai térségben egy átfogó vizsgálat elvégzése lett volna, a jogi-adminisztratív akadályok feltárásával és a nyugati jó gyakorlatok alapján megoldási javaslatok megfogalmazásával. A pályázati partnerségben a szomszédos országok kutató intézetein kívül a goriziai ISIG és a párizsi MOT is részt vett volna. A pályázat sikertelensége miatt fordultunk végül az Igazságügyi Minisztériumhoz egy hasonló javaslattal, ugyanis az akadálymentesítés (talán nem váratlanul) az uniós diskurzus központi témájává vált.
Egyrészt a Cross-border Review elnevezésű, Corina Creţu biztos asszony által elindított projekt irányította rá a figyelmet a jogi és adminisztratív problémák kezelésének szükségességére. A projekt 2015 nyarán indult. Első körben egy on-line kutatást végeztek el a megbízott szakértők, amelyen keresztül a helyi szereplők véleményét kérték az akadályokkal kapcsolatban. Több mint 600 válasz érkezett szerte az Unióból (Magyarországról 12). Ezek, valamint a 11 tanácsosi szeminárium inputjai alapján, illetve a szintén nyáron létrehozott szakértői munkacsoportban résztvevők visszajelzéseire alapozva kezdődött meg az esettanulmányokból építkező tanulmány összeállítása. Egyesületünk szakértőt is delegált a munkacsoportba, és területi adatok feldolgozásával kapcsolatban külön hozzászólást is készített. A Jogi akadálymentesítés című projekt eredményeit is meg szeretnénk osztani az uniós szakértőkkel. Ugyanakkor a Cross-border Review megvalósítása során mi is hozzájutottunk olyan információkhoz, amelyek a magyar Jogi akadálymentesítést segítették.
A két projekt összevetésekor érdemes megemlíteni, hogy az uniós projekt esetében eleve kijelölésre került nyolc ágazat, amelyekkel kapcsolatban az akadályok vizsgálata releváns lehet: ipar, munkaerőpiac, egészségügy, közlekedés, ICT, környezet és klímaváltozás, területi tervezés. A második szakértői workshopon, 2016 januárjában e nyolc téma közül választották ki a szakértők azt az ötöt, amelyekre a projekt hátralévő részében koncentráltak a megbízott szakemberek. A mi projektünk indításakor ilyen prekoncepcióval nem éltünk: mindenre kíváncsiak voltunk, ami a helyi szereplők számára problémát jelenthet. Ez egyrészt azzal is járt, hogy számos, más országok számára irreleváns akadállyal szembesültünk; másrészt az akadályok nem valamiféle világos rendezési elv szerint merültek fel, logikus rendben, hanem véletlenszerűen. Az interjúk és a jogszabályi vizsgálatok során ezért bizonyulhatott több felvetés is „fölöslegesnek”. Néhány probléma ettől függetlenül uniós érdeklődésre is számot tarthat, egyes esetekben erre javaslatot is tettünk.
Ezek:
- uniós szintű diákigazolvány bevezetése,
- uniós szintű betegség-nyilvántartó rendszer kialakítása,
- EU-s működési engedélyek kiadása a mentőautókra,
- uniós szabályozás a határon átnyúló rövid ellátási láncok kialakítása érdekében,
- EU-s jogszabály a határ menti lovas turizmus élénkítése érdekében,
- uniós megoldás kialakítása a harmadik országokból származó vámmentes termékek vámoltatási kötelezettségének eltörlésére,
- a KEEP adatbázis továbbfejlesztése, valós idejű információk biztosítása érdekében.
A DG Regio által koordinált Cross-border Review mellett meg kell említeni a 2015-ös luxemburgi elnökség által kezdeményezett új jogi megoldással kapcsolatos fejleményeket. A luxemburgi elnökség javaslata egy olyan jogi eszköz (European Cross-Border Convention: ECBC) önkéntes alapú bevezetését célozza, amely egy adott határtérség ágazati problémájának megoldására területi kivételt hozna létre. Az adott szolgáltatás határon átnyúló biztosításához a két ország jogrendjétől független jogi keretrendszert hozna létre ideiglenes és területileg korlátozott jelleggel, ami lehetővé tenné, hogy a nemzeti jogszabályok által generált akadályokat meghaladó modellek szülessenek. Ilyen kivételes példaként tekintenek a Cerdanya kórházra, de egy határon át járó villamos esetében is számos olyan műszaki, pénzügyi és adminisztratív előírást kell figyelembe venni, amelyek visszatartják a kezdeményezőket a villamosvonal létrehozásától. Hiába volna meg tehát a szándék és az igény, hiába lehetne biztosítani a villamos rentábilis működését, a két szomszédos ország eltérő szabályozási környezetét olyan sok ponton kellene módosítani, ráadásul általános, nemzeti szinten, hogy a projekt nem fog megvalósulni. Az ECBC lehetővé tenné olyan kivételes jogi megoldások bevezetését, amelyek kizárólag az adott problémára adnának választ, az adott határtérségben.
Egyesületünk a kezdetektől részt vesz az ECBC előkészítését segítő munkacsoport munkájában.
A francia Mission Opérationnelle Transfrontalière (MOT) az elmúlt években számos szakmai rendezvényen hívta fel a figyelmet a határ menti együttműködéseket és fejlesztéseket negatívan befolyásoló hiányosságokra a területi statisztikák terén. Az Eurostat csak a NUTS III. (esetenként csak a NUST II.) szintről gyűjt adatot, amelyek nem relevánsak a (főként a helyi és térségi szereplőket érintő) közvetlen határ menti beavatkozások szempontjából. Egyesületünk is csatlakozott ehhez a konzultációs folyamathoz, egy 2014. szeptemberi szeminárium megrendezésével. Várható, hogy az Európai Bizottság a témában kezdeményezni fogja a nemzeti statisztikai hivatalok együttműködését a kérdés rendezése érdekében.
Nem kizárólag az Európai Unió foglalkozik az akadályok témájával. Az Európa Tanács 2014-ben bízta meg a goriziai Nemzetközi Szociológia Intézete (ISIG) elnevezésű non-profit szervezetet, hogy tárja fel a leggyakoribb határ menti jogi-adminisztratív akadályokat Európában, keresse meg az akadályokra megoldást nyújtó legjobb gyakorlatokat, és egy folyamatosan fejleszthető portál segítségével tegye ezeket elérhetővé. A portál 2015-ben indult el, és adatbázisa folyamatosan bővül a felhasználók növekvő számának köszönhetően. A jelen projekt megvalósítása során az ISIG EDEN-portálja felbecsülhetetlen segítséget jelentett. Ezen kívül a MOT és az AEBR (Határrégiók Európai Egyesülete) szakmai dokumentumai voltak a segítségünkre. Az AEBR a projekt partnereként szakmai tanácsaival is támogatta a megvalósítást.
Ami az akadályokra adott válaszokat jelenti, esetről esetre más út lehet a járható. Az uniós jogharmonizációs folyamat néha meglepő eredményekre vezet, ugyanakkor a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlása előtti akadályok felszámolása szempontjából látványos sikereket ért el a Közösség. A jelen projekt megvalósításakor is az egyik legfontosabb tanulság az volt, hogy számos esetben létezik megfelelő közösségi joganyag, csak annak alkalmazásával vannak problémák.
Ugyanakkor vannak olyan esetek is, amikor célravezetőbb térségi szintű megoldást alkalmazni, amelyhez bilaterális megállapodásra lehet szükség. Ez akár kétoldalú intézményes együttműködéseket is napvilágra segíthet. A Jogi akadálymentesítés című projekt mindkét modellre szolgál példával.
A célunk az volt, hogy megindítsuk azt a folyamatot, amelynek során a természeténél fogva nemzetállami keretek között gondolkodó állami adminisztráció felismeri a határmentiséget mint kezelendő problémát, és kellő nyitottsággal közelít hozzá. Mivel akár uniós, akár bilaterális megoldást keresünk, az állami hatóságok pozitív hozzáállása nélkül nem lehetünk sikeresek.
Médiamegjelenések
A Gotthárd TV híradása a projekt szentgotthárdi műhelybeszélgetéséről
A Jogi Akadálymentesítés projekt nyolcadik stakeholder-műhelyére Szentgotthárdon, a Közös Önkormányzati Hivatal Refektóriumában került sor 2016. február 16-án. A műhelybeszélgetésen az osztrák–szlovén–magyar határon átnyúló együttműködésekben, kapcsolatokban érdekelt szereplők vettek részt. A CESCI munkatársai a műhelyen kerekasztal-beszélgetés formájában gyűjtöttek információt a helyi szereplők által tapasztalt jogi akadályokról, hiányosságokról, jó gyakorlatokról.
A szentgotthárdi telephelyű Gotthárd TV már a műhely napján több mint 10 percben tudósított az eseményről Híradójában, a város immár 10 éve leggyorsabb és leghatékonyabb tájékoztatási, hírközlési fórumában. A műsort egy héten át ismétlésekkel vetítették minden nap 6:30-kor és 23:00-kor valamint szerdán, pénteken 19:00-kor és vasárnap 12:00-kor. A képanyagban először a CESCI tervező-elemző kollégája vázolja fel a projekt egyes elemeit, majd a mentőszolgálat, a vidékfejlesztés (MNVH) és a rendőrség képviselője beszél a munkájuk során jelentkező határon átnyúló akadályokról és a jó gyakorlatokról.
A Gotthárd TV jóvoltából az alább elérhető videóban betekintést nyerhetnek a műhelybeszélgetésbe.
A videó a Gotthárd TV szellemi tulajdona!
A műhelybeszélgetésről szöveges beszámolónk is elérhető a honlapon!
Az indikátorok teljesülései
Stakeholder-műhelybeszélgetések:
- Megtartott műhelyek száma: 9 db / 10 db
- A műhelyek résztvevőinek száma: 90 fő / 104 fő
- Elkészített összegző jelentés száma: 1 db / 1 db
Ágazati interjúk:
- Interjúk száma: 24 db / 24 + 30 + 14 db
- Az interjúk által érintett ágazatok száma: 8 db / 8 + 4 db
- Elkészített összegző jelentés száma: 1 db / 1 db
Európai kitekintés:
- Best practice gyűjtemény: 1 db / 1 db
Jogszabályok vizsgálata:
- Jogi leltár: 1 db / 1 db
Ajánlásgyűjtemény:
- Ajánlások gyűjteménye: 1 db / 1 db
Záró jelentés:
- Záró jelentés: 1 db / 1 db
- Záró jelentés angolul: 1 db / 1 db
Formai szempontból a projekt maximálisan sikeres volt: a szerződésben vállalt indikátorainkat teljesítettük, erről tanúskodnak a fent látható értékek is. Ugyanakkor tartalmi szempontból el kell mondani, hogy a projekttől az induláskor többet vártunk. Azt gondoltuk, hogy a határ menti akadályok garmadájával fognak minket szembesíteni a helyi szereplők, és ezek nagy részére megoldást is fogunk találni a már meglévő nyugati jó példák alapján. Végül jóval kevesebb akadály került a műhelyeken megemlítésre, és ezek jelentős részéről később bebizonyosodott, hogy nem is akadályok. Más problémák esetében a hazai jogszabályok mögötti szakpolitikai háttér alapelveinek megváltoztatására lenne szükség ahhoz, hogy érdemi változások legyenek elérhetőek. Ezért a projekt fókusza a megvalósítás közben kicsit módosult. Míg eredetileg egyfajta jogszabálygyűjteményként képzeltük el az ajánlásainkat, végül erősen szakpolitikai hangsúlyt kapott ez a dokumentum.
Ugyanakkor a jelenleg összegyűlt anyag se tekintendő lényegtelennek, számos, a határtérségekben élő magyar állampolgár életét megnehezítő problémára sikerült rámutatni és (reményeink szerint) megoldást ajánlani. Meggyőződésünk szerint a munka sikerrel zárult, uniós szinten is kommunikálható eredményekkel, ami lehetővé teszi a szomszédos országokkal közös folytatást is.
Ami pedig a projekt szakmai szempontból értékelhető eredményeit illeti, elmondható, hogy az elkészített dokumentumok egy folyamat kezdetét jelölik ki; a határ menti akadályok szisztematikus monitorozása, elemzése és a megoldások intézményesített kidolgozása számára teremtik meg a lehetőséget.
Ezúton szeretnénk megköszönni az Igazságügyi Minisztérium támogatását, amellyel a projekt megvalósítását lehetővé tette.
Elkészült dokumentumok
A projekt keretében az alábbi jelentések, gyűjtemények készültek el. További információkat az elkészült dokumentumokról a róluk szóló önálló bejegyzéseinkben olvashat. Ugyanott egyenként le is töltheti az egyes dokumentumokat.
Összegző jelentés a stakeholder-műhelybeszélgetésekről
Összegző jelentés az ágazati interjúzásokról
Záró jelentés (2016)
A projekt keretében elkészült dokumentumokat egyben (28,8 MB)
az alábbi képre kattintva töltheti le:
A projekt az Igazságügyi Minisztérium támogatásával valósult meg.
A projekt keretében készült dokumentumok, az azokban szereplő következtetések, ajánlások nem feltétlenül esnek egybe a Támogató hivatalos álláspontjával.
Honlapunk a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával készült.
