A „Határon átnyúló együttműködés Ukrajnában és a V4-ekben: a legjobb gyakorlatok keresése” projekt első módszertani szemináriumára 2024. október 25–26. között került sor Ungváron Ocskay Gyula, a CESCI főtitkára és Istenes-Benczi Melinda, a CESCI nemzetközi kapcsolatokért felelős koordinátora részvételével. A rendezvény a regionális kohézió fokozására és Ukrajna uniós csatlakozási folyamatának támogatására irányuló kezdeményezés első lépését jelentette. A Visegrádi Alap által finanszírozott, 2024 és 2026 között futó projekt öt szlovákiai, lengyelországi, csehországi, magyarországi és ukrajnai kutatóintézetet fog össze, hogy azonosítsa, rendszerezze és előmozdítsa azokat a hatékony, határon átnyúló modelleket, amelyek már sikeresnek bizonyultak a V4-országokban, és hasznos példát mutatnak Ukrajna határ menti régióinak. Az orosz invázió és a közelgő uniós tagság fényében a projekt az ukrán intézmények és közösségek sürgető problémáival és potenciális lehetőségeivel foglalkozik.

Az Ungvári Nemzeti Egyetem (UzhNU) Közép-Európai Kutatóintézete által szervezett ungvári szemináriumot Myroslava Lendel, az intézet igazgatójának köszöntője nyitotta meg, aki áttekintést nyújtott a rendezvény elsődleges céljáról: a projekt szilárd módszertani alapjainak megteremtése. Ez a kutatási módszertan alátámasztaná a projekt azon célját, hogy példaértékű határon átnyúló együttműködési modelleket állítson össze Ukrajna számára. Lendel bevezetőjét követően Nadiia Kichera ismertette a projekt átfogó céljait és feladatait, beleértve a szemináriumok ütemtervét és az elérendő eredményeket, úgymint szakpolitikai dokumentumokat, kiadványokat, egy weboldalt és hallgatói előadásokat. Hangsúlyozta továbbá a projekt egyedi szempontjait, például a közös kutatási módszerek alkalmazását, a fókuszcsoportos interjúkat és a Delphi-módszert a szakértői vélemények összegyűjtésére, amelyek mindegyike a határon átnyúló gyakorlatok sokrétű megértését célozza.

A szeminárium napirendjén szerepeltek a CBC területén dolgozó kutatók és szakértők előadásai, akik felvázolták azokat a konkrét módszereket, amelyek a kutatást segíthetik. Myroslava Lendel a határon átnyúló együttműködési intézmények V4 határon átnyúló feltérképezésére szolgáló módszertan kidolgozásáról beszélt, amely a határon átnyúló együttműködés különböző formáira terjed ki. Kifejtette, hogy be kell vonni mind az informális, mind a hivatalos kapcsolatokat, a közös tevékenységeket, a két- vagy többoldalú megállapodásokat, valamint az intézményesített formákat, valamint az olyan intézményesített formákat, mint az eurorégiók, az európai területi társulások a határon átnyúló európai csoportosulások. Egy, az eurorégiókról szóló 2018-as tanulmány megállapításait felhasználva, amely olyan kritériumokat határozott meg, mint a területi joghatóság és a jogi forma, Lendel megközelítésének célja a határon átnyúló együttműködéssel foglalkozó intézmények szisztematikus kategorizálása.

Martin Lačný, az Eperjesi Egyetem munkatársa azzal járult hozzá a módszertani diskurzushoz, hogy bemutatta, hogyan lehetne a CBCED módszertanát ehhez a kutatáshoz igazítani. Lačný korábbi munkája az EU hatodik keretprogramján belül az irányítási struktúrák és a helyi szereplők határon átnyúló kezdeményezésekben való részvételének értékelésére összpontosított. Megvitatta egy olyan irányítási keret fontosságát, amely magában foglalja a különböző szakpolitikai szereplőket, ugyanakkor előmozdítja a közösségi szintű részvételt. Ami a gyakorlati módszertant illeti, kvalitatív elemzést, a kulcsfontosságú informátorokkal folytatott szemi-strukturált interjúkat és szakértői találkozókat szorgalmazott a sikeres CBC-t elősegítő kezdeményezések típusainak felmérése érdekében.

A Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálatától Ocskay Gyula ismertette a CESCI módszertani eszköztárát, megvitatva annak a határon átnyúló tanulmányokra való alkalmazását, és hangsúlyozva a CBC egyik, Medeiros Eduardótól kölcsönzött alapelvét: a határon átnyúló együttműködés a határ menti akadályok csökkentésében és a területi potenciál maximalizálásában gyökerezik. Előadásában megjegyezte, hogy a normatív megközelítés, bár hasznos, veszélyeztetheti a kevésbé megalapozott határon átnyúló együttműködési struktúrákat, hangsúlyozva, hogy kiegyensúlyozott, kontextusérzékeny keretre van szükség.

Yulia Fetko az Ungvári Egyetemről megvizsgálta a CBC jogi formáit mind a V4 országokban, mind Ukrajnában. Előadása a CBC jogi környezetének összetettségére mutatott rá, áttekintve a keretét formáló nemzeti és nemzetközi megállapodásokat. Az olyan szervezetekre összpontosítva, mint az EGTC-k és az eurorégiók, Fetko felvázolta az egyes jogi formák értékeléséhez használt kritériumokat, az alapító dokumentumaiktól a jóváhagyási folyamataikig és szervezeti struktúráikig.

Egy másik fontos szempontot Joanna Kurowska-Pysz, a WSB Egyetem munkatársa szolgáltatott, aki a lengyel-litván tapasztalatok alapján bemutatott egy esettanulmányt a határon átnyúló funkcionális területekről. Ez az eset illusztrálta, hogy az Európai Bizottság által támogatott alulról szerveződő kezdeményezések hogyan mozdíthatják elő a turizmusra összpontosító határon átnyúló együttműködési projekteket, és hogyan építhetnek ki határon átnyúló kapcsolatokat az alapoktól kezdve. Előadásában továbbá elmondta, hogy a különböző részvételi módszerek, többek között munkaértekezletek és „séta-beszélgetés” rendezvények segítettek mindkét ország érdekelt feleinek a bizalomépítésben és a közös célkitűzések azonosításában.

Artur Bohac, a Libereci Műszaki Egyetem munkatársa egy esettanulmányt osztott meg a turówi lignitbányával kapcsolatosan, amely egy összetett, határon átnyúló környezetvédelmi kérdés Lengyelország és Csehország között. Előadásában rámutatott, hogyan használják fel a határon átnyúló együttműködési eszközöket a konfliktusban való közvetítésre, ami 2022-ben hivatalos megállapodáshoz vezetett. Továbbá kiemelte, hogy a határon átnyúló együttműködés hogyan alakulhat át alulteljesítésből érdemi fellépéssé, ha azt a nemzeti kormányok is támogatják.

A szeminárium a Michal Cirner által vezetett megbeszéléssel zárult, aki hangsúlyozta az ukrán kutatók határon átnyúló együttműködéssel kapcsolatos szakértelmének fontosságát. Cirner dicsérte az ötletbörzét, mint értékes lehetőséget a résztvevők számára a gondolatok cseréjére és megközelítéseik finomítására. Ez az interaktív szegmens lehetővé tette a projektcsapat számára, hogy összehangolják célkitűzéseiket és módszertanaikat, biztosítva a koherens kutatási tervet.

Összességében ez az első szeminárium jelentős mérföldkövet jelentett a V4 projektben, megteremtve a terepet egy olyan kutatási menetrendhez, amelynek célja az Ukrajna számára adaptálható legjobb gyakorlatok azonosítása. Az esemény lehetővé tette a kutatók számára, hogy közös módszertani alapot hozzanak létre, összehangolva az adatgyűjtéssel, az érdekelt felek elemzésével és az esettanulmányok kiválasztásával kapcsolatos megközelítésüket. Mivel a projekt négy szeminárium, egy zárókonferencia és számos kutatási tevékenység révén bontakozik ki, várhatóan jelentős megállapításokat és szakpolitikai ajánlásokat fog eredményezni, végső soron erősítve az Ukrajna és a V4-partnerek közötti határon átnyúló együttműködést.

A projekttel kapcsolatos további részletek itt olvashatók.