Információk

  • Főszerkesztő: James W. Scott
  • Szerkesztő: Pete Márton
  • Kiadó: CESCI Európa Intézet
  • Területiség: Európa
  • Évszám: 2015
  • Típus: Önálló kiadvány
  • Publikáció nyelve: Angol
  • Oldalak száma: 144
  • ISSN 2064-6704

A tudományos élet területén a legjelentősebb kiadványunk a Cross-Border Review című évkönyvünk, amelyet 2014 óta jelentetünk meg angol nyelven. Főszerkesztője James W. Scott, a határtan (Border Studies) világhírű professzora, aki a szerkesztőségbe a tudományterület legjelentősebb európai kutatóit nyerte meg.

Cross-Border Review 2015

A Cross-Border Review 2015 immár a második kiadás a CESCI Európa Intézetének évkönyveinek sorában. Az Évkönyv fő célja ezúttal is a határok, a határokon átívelő együttműködések és a szomszédok közötti interakciók tudományos feltérképezése és kutatása volt.

Az első fejezet három elméleti megközelítésű tanulmányt tartalmaz, melyek kialakítják az Évkönyv teoretikai keretét. Ezek a következő kérdéseket vizsgálják: a szuverenitás és annak metamorfózisa az 1989 utáni világpolitikában; az „elfelejtett határ” Lengyelország és a Kalinyingrádi terület között, mint ez EU-Oroszország szomszédság határtalanítása (de-boundarization) és újrahatárosítása (re-boundarization); valamint a határon átívelő együttműködés az EU külső határain. A folytatásban ezt négy gyakorlati tanulmány követi, melyek a határon átívelő együttműködések különböző formáit elemzik. A gyakorlati tanulmányok a következő témákat dolgozzák fel: az iskolák határon átívelő együttműködésére fordított uniós források összehasonlítása a cseh-lengyel határtérségben; a határon átnyúló együttműködési projektek térbeli hatása a bolgár gazdaságra a 2007 és 2013 közötti időszakban; a nagy metropolisz és kis szomszédai – határon átívelő együttműködés a finn-orosz határon; valamint mentális térképezés, nyelvi képességek és pozíciógenerálás, mint a határon átívelő hatás mutatói. Ezen túlmenően, a Cross-Border Review 2015 tartalmaz két műhelybemutatást, két konferencia-beszámolót és négy könyvajánló szemlét.

Az Évkönyvet elsősorban a tudományos közösségnek, a földrajz és politikatudomány területén tanuló diákoknak, és azoknak az olvasóknak ajánljuk, akik érdeklődnek olyan kérdések iránt, mint a regionális politika, a határok, a kerítésekkel megerősített határvonalak, a határok újratermelése, a mentális térképezés, a határok átjárhatósága, valamint a határokon átnyúló együttműködések és interakciók.

A 2015-ös Cross-Border Review főszerkesztője James W. Scott (Regionális és határtudományok professzora, University of Eastern Finland), szerkesztője pedig Pete Márton (kutató, Európa Intézet).

Contents

Introduction

  • James Scott: Editor’s Note

Theory

  • Teodor Gyelnik: Metamorphosis of sovereignty and bareness in the post-1989 world politics
  • Jarosław Jańczak: The “Forgotten Border” between Poland and Kaliningrad Oblast. De- and Re-Boundarization of the Russian-EU Neighborhood
  • Sarolta Németh, James W. Scott: EUBORDERREGIONS and the analysis of Cross-Border Cooperation at the EU’s external frontiers

Practice

  • Hynek Böhm: Czech-Polish Borders: Comparison of the EU Funds for Cross-Border Co-operation of Schools in Selected Euroregions
  • Kosyo Stoychev: Spatial impact of CBC projects 2007-2013 on the Bulgarian economy: realities and alternatives
  • Sarolta Németh, Matti Fritsch and Heikki Eskelinen: A Large Metropolis and its Small Neighbours: Co-operation and Interaction Across the Southern Section of the Finnish-Russian Border
  • László Letenyei, András Morauszki: Indicators of Cross-Border Impact: Mental mapping, position-generator, and language skills. A methodological recommendation

Workshops

  • Márton Pete: Cross-border territorial monitoring
  • Martin Barthel: The 1st Berlin Border Seminar

Proceedings

  • Association for Borderland Studies 1st World Conference – 9-13 June 2014, Joensuu, Finland – Petersburg, Russia ( J. Laine)
  • The Second EUBORDERSCAPES Conference: “Borders at the Interface” – December 8-11, 2014, Beer-Sheva, Israel (R. Yezersky, W. Scott)

Book Reviews

  • Filippo Celata and Raffaella Coletti (eds.) (2015): Neighbourhood Policy and the Construction of the European External Borders, Springer, Cham, 201 p. (J. Hámory)
  • Péter Balogh (2014): Perpetual borders: German-Polish cross-border contacts in the Szczecin area. Stockholm: Stockholm University, Department of Human Geography, 2014. (Södertörn doctoral dissertations; 92.) (M. Pete)
  • Alfred J. Rieber (2014): The Struggle for the Eurasian Borderlands: From the Rise of Early Modern Empires to the end of the First World War, Cambridge, Cambridge University Press, 640 p. (T. Gyelnik)
  • von Hirschhausen, B.; Grandits, H.; Kraft, C.; Müller, D.; Serrier, T. (2015): Phantomgrenzen. Räume und Akteure in der Zeit neu denken, Wallstein Verlag GmbH, Göttingen, 224 p. (M. Pete)

Szerkesztői üzenet

Összhangban azzal a lendülettel, melyet megalapozott az esztergomi Európa Intézet a 2014-es Cross-Border Review megjelentetésével, a mostani kiadás számos a határhoz és a határon átívelő együttműködéshez kapcsolódó kérdésre és aspektusra világít rá, melyek felhívják a figyelmet Európa belső ellentmondásaira és feszültségeire. Az elmúlt két év, de kifejezetten a 2015-ös, a határok megerősítése és az újra-határosodás az időszaka volt. Mindazonáltal, a geopolitikai feszültségek ellenére, a határon átívelő együttműködés számos térségi szereplő számára fennmaradt az EU külső határain. A kohéziós politika új programozási időszakának 2014-es kezdetétől a határon átívelő együttműködésre fordított EU-s támogatások Közép- és Kelet-Európában vegyes képet mutatnak. A térségi szereplők meggyőződése és elkötelezettsége, mint a cseh, magyar és lengyel határon átívelő együttműködések esetében, továbbra is töretlen, ugyanakkor olyan szervezeti, strukturális és gyakran hozzáállásbeli akadályok továbbra is fennállnak, melyeket az EU szakpolitikai eszköztára nem képes kezelni.

Az idei évkönyv egyik fő vonulata az EU-orosz együttműködés kontextusának közelebbi vizsgálata, Jarosław Jańczak szavait használva, ezek a határokvonalak „elfelejtett határok”-nak tűnnek az EU külső szomszédságában. Az Európai Unió és a posztszovjet államok közötti kapcsolatok gyorsan fejlődtek az utóbbi két évtizedben, ahogy a határon átívelő városi, regionális, állami és civil társadalmi szereplők új kommunikációs csatornákat alakítottak ki szomszédjaikkal. Ezen együttműködés egyik alapvető kondicionáló tényezője az EU azon szándéka, hogy stabilizáló és transzformáló szerepet töltsön be a posztszovjet kontextusban. Az Európai Szomszédsági Politika (ENP) képviseli az EU Közös Kül- és Biztonságpolitikájának egyik fő eszközét, amelynek alapvető célja, hogy tágabb regionális kontextust biztosítson a gazdasági növekedés és a szabadkereskedelem, a társadalmi modernizáció, a politikai stabilitás és a biztonság számára. Ezt a projektet, amely magában foglalja a Keleti Partnerség (EaP) gondolatát Fehéroroszország, Grúzia, Moldova, Ukrajna és más államok bevonásával, nagy feszültséggel nyomasztja az ambiciózus, de terhelt EU-Oroszország partnerség. A Szomszédsági Politikát, a Keleti Partnerséget, illetve az EU-Oroszország közös térségek létrehozását olyan a közös fejlődésről és a kölcsönös függőségről szóló diskurzusok alakítják, melyek részét képezik az EU politikai közösség eszmei és elképzelt alapjainak. Mindazonáltal a menekültválság és az EU-Oroszország feszültség körülményei között úgy tűnik, hogy az EU és szomszédai kapcsolatát egyre inkább a „kemény területiség” jellemzi, ami előtérbe helyezi a biztonságpolitikai kérdéseket, a határ felügyeletét és a szuverenitást. A dokumentálatlan migráció, a határon átnyúló bűnözés és terrorizmus problémái, valamint a továbbra is fennálló vízumkorlátozások az EU-n kívüli állampolgárokkal szemben megerősíthetik az együttműködés akadályait és félelmeket idézhetnek elő egy „Európa erőd” kialakulásával kapcsolatban, mely erőteljesen megoszthatja a kontinenst.

Az EU-Oroszország határon átnyúló együttműködés tehát egy lakmusz tesztje a helyi és regionális kezdeményezések lehetőségeinek és korlátainak az EU külső határain létrejövő kapcsolatok vonatkozásában. A helyi szereplők figyelemreméltó képessége a közös stratégiák kidolgozására a kedvezőtlen geopolitikai helyzet és a korlátozott közösségi források ellenére jól mutatja, hogy az igény a határon átnyúló együttműködésre messze túlmutat a szimbolikus politizáláson. Hasonlóképpen a politikai, kulturális és kognitív határokat is széles körben úgy értelmezik, mint erőforrásokat a mindennapok társadalmi kapcsolatainak szervezése számára. Egy további világos üzenet, hogy a Cross-Border Review 2015 maga is igazolja, a határok különböző hatásokat fejthetnek ki. A határok ambivalens természete többek között a közösségi élet és a privát szféra összeegyeztetésének nehézségeiből, valamint zártság, a nyitottság és az összekötöttség iránti egyidejű igényekből ered.

A nyitott határokat hirdető európai víziók ellenére Európa határai ma többféleképpen is az egyenlőtlenség, a kirekesztés jelölői és így a méltánytalanság szimbólumai. Ez nem csupán a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenség kérdése, hanem az elismerésé, az elfogadásé, a láthatóságé és az elköteleződésé. Eredeti felfogásában, mint fejlődési platform, ha nem is jutott el a konkrét megvalósulásig, a regionális és helyi határon átnyúló együttműködés egy politikai innováció volt, azzal a céllal, hogy új érdekközösségeket hozzon létre a tradicionális nemzeti érdekeken túl. Mindez magában foglalta a meggyökeresedett sztereotípiákkal és ellenérzésekkel való leszámolást a párbeszéd elősegítése révén.

Nézetünk szerint a méltányosság a határon átnyúló együttműködésekben nagyobb társadalmi megértést és elköteleződést igényel és konkrét fejlesztési programok elemeit tartalmazza. A sikeres jövőbeli megvalósítás részeként például fontos a társadalmi és kulturális együttműködés területeinek beazonosítása, amelyek: 1) egybecsengenek a hely törekvésekkel és a szakpolitikai prioritások helyi konceptualizációival (pl. az oktatás, kutatás, vállalkozás, nemi kérdések, egészségügy, nyelvi jogok, regionális fejlődés területén); 2) elősegítik a partnerséget a társadalmi szervezetek, a nyilvános és a privát szféra, az EU és más nemzetközi szervezetek között; 3) elősegítik a mindennapokat (pl. oktatási, kulturális, gazdasági mobilitás) az EU-n belül, valamint az EU és szomszédjai között; és 4) szolgálják az EU saját elsődleges céljait a stabilitás elősegítése, a törvény uralma és a gazdasági fejlődés terén. Összességében, a méltányosság az EU oldaláról azt várja el, hogy kiegyenlítsen egy olyan játékteret, amely történelmi, gazdasági, földrajzi és egyéb okokból nem egyenlő és nem is válik azzá az eljövendő generációk számára. Az EU és az általa kínált lehetőségek elérhetősége, mind az unió és a szomszédos államok számára, ösztönzőnek kellene lennie, egy mélyrehatóbb és jelentőségteljesebb regionális együttműködés iránti elköteleződés érdekében.

James W. Scott

Honlapunk a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával készült.

Külgazdasági és Külügyminisztérium