Cross-Border Review 2015

Szerkesztői üzenet

Összhangban azzal a lendülettel, melyet megalapozott az esztergomi Európa Intézet a 2014-es Cross-Border Review megjelentetésével, a mostani kiadás számos a határhoz és a határon átívelő együttműködéshez kapcsolódó kérdésre és aspektusra világít rá, melyek felhívják a figyelmet Európa belső ellentmondásaira és feszültségeire. Az elmúlt két év, de kifejezetten a 2015-ös, a határok megerősítése és az újra-határosodás az időszaka volt. Mindazonáltal, a geopolitikai feszültségek ellenére, a határon átívelő együttműködés számos térségi szereplő számára fennmaradt az EU külső határain. A kohéziós politika új programozási időszakának 2014-es kezdetétől a határon átívelő együttműködésre fordított EU-s támogatások Közép- és Kelet-Európában vegyes képet mutatnak. A térségi szereplők meggyőződése és elkötelezettsége, mint a cseh, magyar és lengyel határon átívelő együttműködések esetében, továbbra is töretlen, ugyanakkor olyan szervezeti, strukturális és gyakran hozzáállásbeli akadályok továbbra is fennállnak, melyeket az EU szakpolitikai eszköztára nem képes kezelni.

Az idei évkönyv egyik fő vonulata az EU-orosz együttműködés kontextusának közelebbi vizsgálata, Jarosław Jańczak szavait használva, ezek a határokvonalak „elfelejtett határok”-nak tűnnek az EU külső szomszédságában. Az Európai Unió és a posztszovjet államok közötti kapcsolatok gyorsan fejlődtek az utóbbi két évtizedben, ahogy a határon átívelő városi, regionális, állami és civil társadalmi szereplők új kommunikációs csatornákat alakítottak ki szomszédjaikkal. Ezen együttműködés egyik alapvető kondicionáló tényezője az EU azon szándéka, hogy stabilizáló és transzformáló szerepet töltsön be a posztszovjet kontextusban. Az Európai Szomszédsági Politika (ENP) képviseli az EU Közös Kül- és Biztonságpolitikájának egyik fő eszközét, amelynek alapvető célja, hogy tágabb regionális kontextust biztosítson a gazdasági növekedés és a szabadkereskedelem, a társadalmi modernizáció, a politikai stabilitás és a biztonság számára. Ezt a projektet, amely magában foglalja a Keleti Partnerség (EaP) gondolatát Fehéroroszország, Grúzia, Moldova, Ukrajna és más államok bevonásával, nagy feszültséggel nyomasztja az ambiciózus, de terhelt EU-Oroszország partnerség. A Szomszédsági Politikát, a Keleti Partnerséget, illetve az EU-Oroszország közös térségek létrehozását olyan a közös fejlődésről és a kölcsönös függőségről szóló diskurzusok alakítják, melyek részét képezik az EU politikai közösség eszmei és elképzelt alapjainak. Mindazonáltal a menekültválság és az EU-Oroszország feszültség körülményei között úgy tűnik, hogy az EU és szomszédai kapcsolatát egyre inkább a „kemény területiség” jellemzi, ami előtérbe helyezi a biztonságpolitikai kérdéseket, a határ felügyeletét és a szuverenitást. A dokumentálatlan migráció, a határon átnyúló bűnözés és terrorizmus problémái, valamint a továbbra is fennálló vízumkorlátozások az EU-n kívüli állampolgárokkal szemben megerősíthetik az együttműködés akadályait és félelmeket idézhetnek elő egy „Európa erőd” kialakulásával kapcsolatban, mely erőteljesen megoszthatja a kontinenst.

Az EU-Oroszország határon átnyúló együttműködés tehát egy lakmusz tesztje a helyi és regionális kezdeményezések lehetőségeinek és korlátainak az EU külső határain létrejövő kapcsolatok vonatkozásában. A helyi szereplők figyelemreméltó képessége a közös stratégiák kidolgozására a kedvezőtlen geopolitikai helyzet és a korlátozott közösségi források ellenére jól mutatja, hogy az igény a határon átnyúló együttműködésre messze túlmutat a szimbolikus politizáláson. Hasonlóképpen a politikai, kulturális és kognitív határokat is széles körben úgy értelmezik, mint erőforrásokat a mindennapok társadalmi kapcsolatainak szervezése számára. Egy további világos üzenet, hogy a Cross-Border Review 2015 maga is igazolja, a határok különböző hatásokat fejthetnek ki. A határok ambivalens természete többek között a közösségi élet és a privát szféra összeegyeztetésének nehézségeiből, valamint zártság, a nyitottság és az összekötöttség iránti egyidejű igényekből ered.

A nyitott határokat hirdető európai víziók ellenére Európa határai ma többféleképpen is az egyenlőtlenség, a kirekesztés jelölői és így a méltánytalanság szimbólumai. Ez nem csupán a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenség kérdése, hanem az elismerésé, az elfogadásé, a láthatóságé és az elköteleződésé. Eredeti felfogásában, mint fejlődési platform, ha nem is jutott el a konkrét megvalósulásig, a regionális és helyi határon átnyúló együttműködés egy politikai innováció volt, azzal a céllal, hogy új érdekközösségeket hozzon létre a tradicionális nemzeti érdekeken túl. Mindez magában foglalta a meggyökeresedett sztereotípiákkal és ellenérzésekkel való leszámolást a párbeszéd elősegítése révén.

Nézetünk szerint a méltányosság a határon átnyúló együttműködésekben nagyobb társadalmi megértést és elköteleződést igényel és konkrét fejlesztési programok elemeit tartalmazza. A sikeres jövőbeli megvalósítás részeként például fontos a társadalmi és kulturális együttműködés területeinek beazonosítása, amelyek: 1) egybecsengenek a hely törekvésekkel és a szakpolitikai prioritások helyi konceptualizációival (pl. az oktatás, kutatás, vállalkozás, nemi kérdések, egészségügy, nyelvi jogok, regionális fejlődés területén); 2) elősegítik a partnerséget a társadalmi szervezetek, a nyilvános és a privát szféra, az EU és más nemzetközi szervezetek között; 3) elősegítik a mindennapokat (pl. oktatási, kulturális, gazdasági mobilitás) az EU-n belül, valamint az EU és szomszédjai között; és 4) szolgálják az EU saját elsődleges céljait a stabilitás elősegítése, a törvény uralma és a gazdasági fejlődés terén. Összességében, a méltányosság az EU oldaláról azt várja el, hogy kiegyenlítsen egy olyan játékteret, amely történelmi, gazdasági, földrajzi és egyéb okokból nem egyenlő és nem is válik azzá az eljövendő generációk számára. Az EU és az általa kínált lehetőségek elérhetősége, mind az unió és a szomszédos államok számára, ösztönzőnek kellene lennie, egy mélyrehatóbb és jelentőségteljesebb regionális együttműködés iránti elköteleződés érdekében.

James W. Scott