Mi teszi eredményessé a határon átnyúló együttműködést? Tanulságok a BorderLabs CE tanulmányútjáról a három országot érintő bázeli régióban
BorderLabs + Tudásmegosztás | 2026. március 27.
Mi teszi eredményessé a határon átnyúló együttműködést? Tanulságok a BorderLabs CE tanulmányútjáról a három országot érintő bázeli régióban
BorderLabs + Tudásmegosztás | 2026. március 27.
2026. március 17–18-án a BorderLabs CE projekt partnerei ellátogattak a három országot érintő bázeli régióba, amely Európa egyik legfejlettebb határon átnyúló együttműködési kísérleti terepe. A résztvevők német, francia és svájci szakemberekkel találkoztak, és megvizsgálták, hogyan működik a gyakorlatban a határon átnyúló kormányzás egy olyan térségben, ahol a mindennapi élet során rendszeresen átlépik a nemzeti határokat.
A program a Lörrach-i kerületi hivatalban kezdődütt, ahol Ulrich Hoehler üdvözölte a résztvevőket, és bemutatta a tágabb területi összefüggéseket. Már a kezdetektől egy dolog világos volt: a bázeli térségben a határon átnyúló együttműködés nem csupán kiegészítő lehetőség, hanem gyakorlati szükségszerűség. A mobilitást, a munkaerőpiacokat, a közszolgáltatásokat és a területrendezést egyaránt az a tény határozza meg, hogy a régió három ország területén működik.
Az első délelőtt központi részében az együttműködés mögött álló intézményi struktúrára összpontosítottak az előadások. Dr. Frédéric Duvinage bemutatta a Trinational Eurodistrict of Basel munkáját, amely kulcsszerepet játszik az önkormányzatok összekapcsolásában és a partnerek határokon átnyúló projektjeinek koordinálásában. Előadása rámutatott arra, hogy az Eurodsitrict sokkal több, mint egy szimbolikus platform: segít összehangolni a tervezést, a politikai párbeszédet és a projektfejlesztést. A példák a határon átnyúló mobilitási kezdeményezésektől a közterületi és tájépítészeti projektekig terjedtek, bemutatva, hogyan alakulhat az együttműködés fokozatosan a közös víziótól a látható eredményekig.
Ezt kiegészítette Dr. Manuel Friesecke előadása a Regio Basiliensisről, amely fontos svájci perspektívát nyújtott. Hozzászólása rávilágított arra, hogy a bázeli térségben az együttműködés nem csupán az országok közötti kapcsolatoktól függ, hanem az országokon belüli koordinációtól is. Svájc esetében a kantonális szintű struktúrák, az ágazati kompetenciák és a finanszírozási logika egyaránt meghatározzák, hogyan szervezhető a határon átnyúló tevékenység. Az előadás világossá tette, hogy a tartós együttműködéshez olyan intézményekre van szükség, amelyek képesek a különböző közigazgatási kultúrák közötti tolmácsolásra, miközben konkrét előnyöket is biztosítanak a részt vevő területek számára.
A francia perspektívát Elise Lachat mutatta be a Collectivité européenne d’Alsace példáján keresztül, valamint az elzászi határon átnyúló együttműködési stratégián keresztül. Ez az előadás bemutatta, hogyan adhat egy mainstream területi hatóság stabil politikai és adminisztratív hátteret a határon átnyúló együttműködésnek. Ahelyett, hogy elszigetelt projektek sorozataként kezelné, a francia megközelítés ötvözi a stratégiát, a finanszírozást, a tematikus partnerségeket és a digitális eszközöket. Ez segít az együttműködést folyamatosabb és strukturáltabb folyamattá alakítani, miközben olyan témák felé is megnyitja, mint a kétnyelvűség, a kultúra, az idegenforgalom és az örökség.
Délután a csoport Saint-Louis-ba utazott, ahol a hangsúly az intézményekről a helyszíni szolgáltatásokra és projektekre helyeződött át. Marc Borer bemutatta az INFOBEST PALMRAIN munkáját, egy olyan egyablakos tanácsadó szolgáltatást, amely támogatja a polgárokat és az ingázókat a szomszédos országok közötti jogi és adminisztratív különbségek kezelésében. Ez az előadás különösen tanulságos volt, mert a határon átnyúló integrációt a mindennapi valóságba ültette át. A régióban élő sok ember számára a határon átnyúló élet gyakorlati kérdéseket jelent: adózás, egészségbiztosítás, társadalombiztosítás, nyugdíj, családi ellátások vagy munkajogok. Az INFOBEST értéke abban rejlik, hogy segít az embereknek eligazodni ebben a komplexitásban, és csökkenti a határok által okozott súrlódásokat, amelyek jogilag továbbra is jelentősek maradnak, még akkor is, ha a funkcionális integráció erős.
A látogatás következő állomása a Saint-Louis térségében megvalósuló Parc des Carrières volt, amely a térség egyik kiemelkedő tájépítészeti projektje. Marion Préfol prezentációját helyszínbejárás követte, és a program ezen része jól bemutatta, miként alakítható át egy egykori bányászati-kitermelési terület kiterjedt közparkká és ökológiai folyosóvá egy sűrűn lakott határ menti térség szolgálatában. A projekt szemléletes példát adott arra, hogyan kapcsolható össze a tájrehabilitáció, a hozzáférhetőség, a rekreáció és az ökológiai helyreállítás hosszú távú tervezéssel és széles körű partnerséggel.
A második napra Bázelben került sor, és ekkor a hangsúly még inkább a területi tervezésre helyeződött. Dr. Sebastian Wilske a tágabb Felső-Rajna térségben és a bázeli nagyvárosi övezetben alkalmazott különböző tervezési léptékeket és eszközöket mutatta be. Előadása világossá tette, hogy a határon átnyúló együttműködés nem épülhet egyetlen módszerre: az eltérő kihívások eltérő eszközöket igényelnek. A lakosságközpontú szolgáltatások, a mobilitási folyosók, a nagy léptékű városfejlesztés és a tágabb regionális tervezés egyaránt sajátos kormányzási megközelítéseket kívánnak. Ugyanakkor ezek csak akkor működhetnek hatékonyan, ha egy közös területi szemlélet kapcsolja össze őket.
A tanulmányút utolsó nagy tematikus egysége a 3Land projektre összpontosult, amely a térség egyik legambiciózusabb, hosszú távú, határon átnyúló fejlesztési kezdeményezése. A Basel, Weil am Rhein, Huningue és Saint-Louis találkozási térségét felölelő 3Land célja, hogy a korábbi ipari és kikötői övezeteket élénk városi negyeddé alakítsa át. A megbeszélések egyaránt rávilágítottak a projektben rejlő lehetőségekre és a megvalósítás nehézségeire. A tájhasználatot, a mobilitást és a településfejlesztést összehangoltan kell tervezni, miközben a partnereknek különböző jogi rendszereken, finanszírozási kereteken és intézményi hagyományokon átívelve kell együttműködniük. Miután a résztvevők megtekintették a határ menti térség nagyméretű makettjét, ellátogattak a hármashatár térségébe is, ahol a rehabilitáció már megkezdődött.
Összességében a tanulmányút több fontos tanulsággal szolgált a BorderLabs CE számára. Először is, a sikeres határon átnyúló együttműködés nem egyetlen szereplőn múlik, hanem egy többszintű intézményi ökoszisztémán. Másodszor, a különböző problémák eltérő eszközöket igényelnek: ami jól működik a lakossági szolgáltatások terén, nem feltétlenül alkalmazható ugyanúgy a területi tervezésben vagy a nagyvárosi közlekedés szervezésében. Harmadszor, a hosszú távú folytonosság kulcsfontosságú. A bázeli térség legfigyelemreméltóbb kezdeményezései közül sok több évnyi, olykor több évtizedes, kitartó együttműködés eredménye. Végül a látogatás azt is megmutatta, hogy a határon átnyúló kormányzás nem csupán formális megállapodásokról vagy jogi megoldásokról szól. Ugyanennyire fontos benne a „fordítás” is: a nyelvek, a tervezési kultúrák, a közigazgatási rendszerek és a társadalmi elvárások között.
Honlapunk a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával készült.
