Határon átívelő mindennapok az Öresund régióban – BorderLabs CE tanulmányút Koppenhágában és Malmöben
BorderLabs + Tudásmegosztás | 2026. május 18.
Határon átívelő mindennapok az Öresund régióban – BorderLabs CE tanulmányút Koppenhágában és Malmöben
BorderLabs + Tudásmegosztás | 2026. május 18.
2026. május 12-13-án a BorderLabs CE projekt partnerei a CESCI szervezésében tanulmányúton vettek részt a dán-svéd határtérségben. A kétnapos program Koppenhágában és Malmőben arra kereste a választ, hogyan működik a gyakorlatban Európa egyik legismertebb határon átnyúló nagyvárosi térsége, és milyen intézményi, infrastrukturális, munkaerőpiaci és lakossági szolgáltatások támogatják az Öresund régió integrációját.
Az Öresund-térségben a határt mint a mindennapi mobilitás, munkavállalás, oktatás, gazdasági kapcsolatok és intézményi együttműködés egyik szervező elemét értelmezik. A régió fejlődésében meghatározó szerepet játszott az Öresund-híd megnyitása, ugyanakkor a program egyik legfontosabb tanulsága az volt, hogy a fizikai kapcsolat önmagában nem elegendő: tartós politikai együttműködésre, bizalomra, jól működő információs szolgáltatásokra és a jogi-adminisztratív akadályok folyamatos kezelésére is szükség van.
A program első napja a koppenhágai Nordic House-ban kezdődött, ahol Ocskay Gyula, a CESCI főtitkára röviden bemutatta a BorderLabs CE projekt célkitűzéseit. Ezt követően Petar Cavala, az Északi Miniszterek Tanácsának szakértője adott áttekintést az északi együttműködés intézményi hátteréről. Előadásából kirajzolódott, hogy az északi országok közötti együttműködés nem szupranacionális modellként, hanem szuverén államok közötti, konszenzusra és erős intézményi bizalomra épülő kormányközi rendszerként működik.
A délelőtt központi témája a szabad mozgás és a határ menti akadályok kezelése volt. Sandra Forsén és Vera Lindström az Északi Szabad Mozgás Tanácsának képviselői elmagyarázták, hogyan azonosítják, elemzik és priorizálják azokat a problémákat, amelyek a másik északi országban élő, dolgozó, tanuló vagy ingázó emberek mindennapjait nehezítik. Az adózás, a társadalombiztosítás, a nyugdíjak, a digitális azonosítás vagy a lakcímnyilvántartás területén jelentkező akadályok jól mutatják, hogy még a magas szintű bizalommal és integrációval rendelkező régiókban is folyamatos szakpolitikai munkára van szükség.
A tanulmányút résztvevői betekintést kaptak az Info Norden és a regionális információs szolgáltatások működésébe is. Louise Fabricius Lindeen bemutatta, hogyan segítik ezek a szolgáltatások a polgárokat és vállalkozásokat abban, hogy eligazodjanak a határon átnyúló élet gyakorlati kérdéseiben, miközben a visszatérő ügyek alapján fontos jelzéseket is adnak a döntéshozók felé. A tanulmányút egyik fontos tanulsága éppen az volt, hogy a lakossági megkeresések nem csupán egyedi ügyek, hanem a rendszerszintű akadályok feltárásának értékes forrásai is lehetnek.
A délelőtti program zárásaként Linus Owman a társadalmi biztonság, felkészültség és reziliencia északi megközelítését mutatta be. Előadása rámutatott arra, hogy a válsághelyzetek, a kritikus infrastruktúrák védelme, az energiaellátás, a digitális biztonság és az egészségügyi rendszerek ellenállóképessége mind olyan kérdések, amelyek nem állnak meg az államhatároknál. A határon átnyúló együttműködés ezért a felkészültség és a hosszú távú társadalmi ellenállóképesség szempontjából is egyre inkább kulcsfontosságúvá válik.
A közös ebédet követően a résztvevők a Greater Copenhagen Titkárságán folytatták a programot, ahol Jan Juul Christensen ügyvezető igazgató és Eva Englund főtanácsadó mutatták be a szervezet munkáját. A Greater Copenhagen Dél-Svédország és Kelet-Dánia regionális és helyi szereplőit fogja össze, fő céljai pedig a növekedés, a munkaerőpiaci integráció, az infrastruktúra-fejlesztés és a zöld átmenet előmozdítása. A bemutatott példák jól érzékeltették, hogy a határon átnyúló együttműködést gyakran nagyon konkrét gazdasági aszimmetriák mozgatják: miközben a dán oldalon jelentős a munkaerőhiány, Dél-Svédország egyes térségeiben magasabb a munkanélküliség.
A délutáni programban Magnus Schönning az Interreg Öresund-Kattegat-Skagerrak programot mutatta be, majd Christian Hald Mortensen az Oslótól Hamburgig húzódó STRING Megaregion munkájáról tartott előadást. Az előadások rávilágítottak arra, hogy az Interreg nemcsak projektek finanszírozására szolgál, hanem a határon átnyúló együttműködés szakpolitikai laboratóriumaként is működhet. A STRING példája pedig azt mutatta meg, hogy a határon átnyúló együttműködés nagyobb léptékben, megaregionális fejlesztési tengelyként is értelmezhető, ahol az infrastruktúra, az innováció, a zöld ipari technológiák és a versenyképesség egymást erősítő tényezőkké válnak.
A második nap a svéd nagykövet koppenhágai rezidenciáján kezdődött, ahol Hans Wallmark, Svédország dániai nagykövete fogadta a résztvevőket, és diplomáciai, illetve államközi perspektívából mutatta be a dán-svéd együttműködés jelentőségét. Ezt követően a csoport vonattal kelt át az Öresund-hídon. A közös utazás önmagában is érzékletesen mutatta be, hogyan válik a határátlépés a térségben mindennapi gyakorlattá, és hogyan kapcsolja össze a híd a két ország munkaerőpiacát, intézményeit és városi tereit.
Malmőben az Øresunddirektnél folytatódott a program, ahol Johan Wessman, az Øresundsinstituttet ügyvezető igazgatója mutatta be az Öresund régió fejlődését, az integráció történeti hátterét és aktuális kihívásait. Előadása rámutatott, hogy a híd megnyitását követően gyorsan erősödtek az ingázási, lakóhelyválasztási, vállalati és kutatási kapcsolatok, ugyanakkor az integráció nem lineáris folyamat. A COVID-időszak határlezárásai, a határellenőrzések, a vasúti kapacitáskorlátok és a digitális ügyintézés nehézségei mind azt mutatják, hogy még a legsikeresebb határtérségekben is folyamatos figyelmet igényel az akadályok kezelése.
A tanulmányút utolsó szakmai állomásaként Malin Dahl, az Øresunddirekt svéd oldali irodavezetője mutatta be a dán-svéd határon átnyúló információs szolgáltatás működését. Az Øresunddirekt több mint két évtizede segíti a polgárokat és vállalkozásokat a munkavállalás, adózás, társadalombiztosítás, digitális azonosítás és egyéb gyakorlati kérdések terén. A szolgáltatás egyszerre működik ügyféltámogatási pontként és a rendszerszintű problémák érzékelőjeként.
Összességében a koppenhágai és malmői tanulmányút azt mutatta meg, hogy az Öresund régió sikere nem egyetlen beruházásnak vagy intézménynek köszönhető. A híd, a politikai együttműködési platformok, az információs szolgáltatások, a munkaerőpiaci kezdeményezések, az Interreg-projektek és a megaregionális stratégiák együtt alkotják azt az ökoszisztémát, amelyben a határon átnyúló mindennapok működőképessé válhatnak. A BorderLabs CE számára mindez fontos inspirációt jelent a közép-európai határtérségek fejlesztéséhez és a mindennapi életet érintő akadályok hatékonyabb kezeléséhez.
