5. Szentgotthárdi Fórum

A fórumot a CESCI főtitkárának, Ocskay Gyulának a köszöntője nyitotta meg, aki fölidézte a Szentgotthárdi Fórum történetét, valamint kiemelte a mai rendezvény fontosságát a térség fejlődése szempontjából. A főtitkár szavai után Huszár Gábor, Szentgotthárd város polgármestere is köszöntötte a jelenlevőket. Felszólalásában kiemelte a Közös Alap indításának szükségszerűségét, ami elengedhetetlen fontosságú a teljes térség fejlődése szempontjából. A köszöntőket végül a két ország nagyköveteinek felszólalása zárta. Őexc. dr. Marjan Cencen, a Szlovén Köztársaság magyarországi nagykövete a két ország hagyományosan remek viszonyát emelte ki, míg Őexc. Dávid Andor Ferenc Magyarország szlovéniai nagykövete a fórum jelentőségét méltatta, hiszen a rendezvény lehetőséget teremt az őszinte és helyi érdekközösségen alapuló vitának. Meglátása szerint Magyarország és Szlovénia jó viszonyának alapja a helyi kapcsolatok erején nyugszik, ezért bíztatta a nemzetiségeket a nemzeti sajátosságaik megőrzésére és híd szerepük tudatosítására.

A rendezvény első panelbeszélgetése a szlovén-magyar határon átnyúló együttműködés kilátásairól és a határtérségek fejlesztéséről szólt. Ocskay Gyula bevezető gondolatait követően dr. Aleksander Jevšek, Szlovénia fejlesztési és európai uniós kohéziós politikai minisztere osztotta meg gondolatait. Felidézte a korábbi fórumokon szerzett tapasztalatait, amelyeken még mint polgármester vett részt, és örömét fejezte ki, hogy most már döntéshozóként tudott visszatérni. Korábbi projektek említésével a térség lakosságmegtartó képességének növelését látja a legszükségesebbnek, amelyre a jelenleg tapasztalható centralizációs folyamatok kedvezőtlenül hatnak. Ebből adódóan a kohéziós politikának – a válságkezeléssel szemben – sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie a határtérségek fejlesztésére.

A magyar oldalról, a Területfejlesztési Minisztérium nevében dr. Latorcai Csaba parlamenti államtitkár és miniszterhelyettes vett részt a fórumon, aki a térséget a meghirdetett új magyar területfejlesztési politika szimbólumának nevezte. Felszólalásában támogatandónak ítélte a határon átnyúló térségi identitásokra alapuló fejlesztési logikát. Véleménye szerint mára már az itt élők lehetőségnek tekintik a korábban hátránynak megélt határ menti fekvést, ami jól tükrözi az új kormány fejlesztéspolitikájának a lényegét, hiszen komoly decentralizálás várható a területfejlesztésben. Beszéde végén az államtitkár kiemelte a térség turisztikai potenciálját, amely közös turisztikai fejlesztésekkel tovább növelhető. Erre reflektálva, Ocskay Gyula a területi logika fontosságát hangoztatta, ami a funkcionális vonzáskörzetek figyelembevételét és helyreállítását eredményezné.

A panel további résztvevője volt szlovén részről Vesna Humar államtitkár, a Külhoni Szlovénekért Felelős Kormányhivatal képviselője, aki a térségben lévő kétnyelvűség értékére és potenciáljára hívta fel a figyelmet. Szerinte a térség kulturális összetettsége és változatossága nagy kincs mind a két ország számára, ezért nem szabad hátrányos helyzetű csoportkén tekinteni az ezt birtokló nemzeti kisebbségekre. Nézőpontja szerint szerencsés, ha bizonyos esetekben a lokális szint megelőzi a politikát és a döntéshozatalt. A szlovén-magyar határtérségben ez megfigyelhető, ennek megőrzése érdekében a továbbiakban is ügyelni kell.

A panelbeszélgetést dr. Balozsán Lívia főosztályvezető helyettes felszólalása zárta, aki a Külgazdasági és Külügyminisztérium nevében tolmácsolta Kiss-Parciu Péter helyettes államtitkár üzeneteit és mutatta be a tervezett programot, amelynek technikai megvalósításával a MURABA ETT lett megbízva. Elmondása szerint a nemzetközi szerződés májusban lépett hatályba, amely jogi alapot teremt a Közös Alapnak. Beszédében megerősítette szlovén partnereit abban, hogy magyar oldalról a kedvező kormányzati döntés már megszületett, valamint Magyarország kész a forrás biztosítására és a program indítására.

A második panel a szlovén-magyar határtérség fejlesztési kihívásainak és potenciáljainak a megvitatására adott lehetőséget. A moderálását Jaschitz Mátyás, a CESCI társigazgatója biztosította, aki bevezetőjében kitért a térség táji adottságára, az interetnikus viszonyokra, a helyben tapasztalt társadalmi folyamatokra (öregedés, foglalkoztatás) és a határtérség fontos intézményesülésére, mely remek eszköze lehet a további integrációnak, a MURABA ETT-re. A kerekasztal-beszélgetés meghívott hat résztvevője között szerepelt Balogh Bernadett a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar-Szlovén Tagozat elnöke, Holecz Károly az Országos Szlovén Önkormányzat elnöke, Aleš Mrkela Interreg VI-A Szlovénia-Magyarország Program programmenedzsere, Orban Dušan a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanács tagja, Polgár Tibor a Westpannon Team Nonprofit Kft. ügyvezetője és Tadej Ružič a Muravidéki Regionális Fejlesztési Tanács elnöke.

Elsőként a tapasztalatok megvitatására, valamint az adottságok és fejlődési lehetőségek értékelésére került sor. Tadej Ružič véleménye szerint a legnagyobb kihívás a térségben tapasztalt népességfogyás megállítása és a helyi fiatalok megtartása. Ennek előfeltétele a munkahelyteremtés, amelyre a helyi KKV-k jó például szolgálnak, de emellett a szükséges közszolgáltatások biztosítása is elengedhetetlen. Azonban fontosnak tartotta kihangsúlyozni a térségben tapasztalható jó életminőséget, hiszen a kiváló természeti adottságok és a jó közbiztonság vonzó lakóhellyé teszi a határtérséget.

Polgár Tibor a 90-es évek vége óta foglalkozik térségi projektekkel, amelyek közül a szlovén vasút bekapcsolása az elsők között szerepelt. Azóta további jó projektek valósultak meg a turisztika és a megújuló energia területén, de a biodiverzitás megőrzése és a víz megtartása nagyobb szerephez fog jutni a jövőben. A megye többi részéhez képest a határtérség erős civil társadalommal rendelkezik, a szomszédos országok (AT/SI/HU/HR) városhálózati együttműködése pedig intenzíven zajlik, ami nagy potenciálnak számít a további fejlesztések tekintetében. Elmondása alapján a térség belső erőforrásai jelentősek, ami miatt a régió vonzó turisztikai desztinációvá válhatott. A közfunkciók elérhetősége szempontjából azonban hátrányban van a térség, hiszen a nagyobb funkciósűrűségű városok a térség peremén helyezkednek el.

Aleš Mrkela az Interreg program társadalmi hatásait emelte ki, hiszen a helyi fiataloknak szolgáltatásokra és kulturális rendezvényekre van szükségük. Ezt az igényt az Interreg program igyekszik kielégíteni egyéb tényezők (biodiverzitás, árvízvédelem, energetika, csatornázás stb.) figyelembevétele mellett.

Balogh Bernadett az MKIK tagozatát és céljait mutatta be. 2021-ben a MKIK szlovén tagozata megújult, és a tagság frissítése jelenleg is zajlik. Az iparkamara célja, hogy a határ két oldalán működő vállalkozások összekapcsolódjanak és együtt erősítsék a térség vonzóképességét. Az elnökasszony az adottságokat kiválónak tartja, de ennek megőrzése miatt a tömegturizmus helyett a minőségi turizmust kell előnyben részesíteni, ami a vidéki környezeten és a természetközelségen alapszik. Véleménye szerint a térség vállalkozásai képesek a fejlesztésre, ha a politika megfelelő környezetet biztosít számukra.

Holecz Károly szintén a lakosság elvándorlását jelölte meg a legnagyobb kihívásnak, amely a munkahelyek és szolgáltatások hiányából adódik. Elmondása szerint a Rábavidék térségfejlesztési programja kezdetben a kultúr- és tájházak fejlesztésére koncentrált, de már egyre nagyobb szerepet kap a KKV-k támogatása is. A térség infrastrukturális hálózata (utak állapota, internet kiépítettsége, csatornázás stb.) egyes helyeken még mindig hiányos, ezek orvoslása nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a korszerű életmód feltételeit megteremtsék a térségben. Az infrastruktúra mellett a humán erőforrásra is kiemelt figyelmet kell fordítani, hiszen Ausztria elvonzza a fiatalokat a térségből, valamint bíztatni kell a helyieket a szlovén identitásuk felvállalására.

Orban Dušan a térség mellőzöttségére hívta fel a figyelmet, hiszen a nagypolitika csak az elmúlt 5-10 évben figyelt fel erre a régióra. Az ebből adódó elzártságnak azonban megvoltak a maga előnyei is, hiszen a helyiek meg tudták őrizni identitásukat és hagyományaikat. A továbbiakban azonban szükség van a térség felzárkóztatására, de ez csak a helyiek bevonásával és érdekképviseletével lehetséges.

A panel következő témája a térség potenciáljaival foglalkozott. Orban Dušan a térség termálvizeire és annak távfűtésre való alkalmazására hívta fel a figyelmet, amely az energetikai kihívások kezelésére is megfelelő eszköz lehet. Holecz Károly a mezőgazdaság szerepét emelte ki, amelynek termékeit és a hozzá kötődő kultúrát imázsfilmek és weboldal segítségével lehetne terjeszteni. Balogh Bernadett is egy olyan saját brand kialakítása mellett érvelt, amely képes lenne összefogni a határ menti gazdasági szereplőket. Kapcsolódási pontok az idegenforgalom, a mezőgazdaság és a kereskedelem terén fedezhetőek fel, ezek szolgálhatnak jó kiindulópontnak. Aleš Mrkela a közös márka bevezetését az együttműködési hajlam fokozására használná, mivel jelenleg minden szolgáltató egymaga szeretné a legtöbb vendéget megszólítani. A fórumokon jelenleg a magyar és szlovén partnerek még mindig elszigetelődnek egymástól, azonban akadnak jó példák is (pl.: Kézműves Akadémia). Ennek érdekében további lehetőségeket kell teremteni az együttműködés és a nyílt párbeszéd fokozására. A fejlesztések során azonban külön figyelmet kell fordítani a lakókörnyezet állapotának a megóvására, hogy azok ne essenek áldozatul a turizmusfejlesztési célok érvényre jutása során. Polgár Tibor a már meglévő középszintű (tematikus) fórumok szerepét tartotta említendőnek, amelyek elősegítik egymás megértését. Ilyen példának említette a megyei vezetésű ernyőprojekteket, turisztikai útvonalakat (Vasfüggöny kerékpárút, Európa Amazonasa) vagy a közintézmények energiahatékonyságának növelését (Greenline). Meglátása szerint a jövőben közös tématerület lehet a körkörös gazdaság kiépítése, vagy a biodiverzitás megerősítése. A kérdéskör zárásaként Tadej Ružič a kulturális rendezvényeket emelte ki, hiszen a sport és oktatási programokon keresztül lehetne legjobban együttműködésre nevelni a fiatalokat.

A komplementer adottságokkal kapcsolatban Tadej Ružič a kulturális gazdaságot és a hasonló adottságokat hangsúlyozta. Ehhez kapcsolódóan Polgár Tibor a közös kapacitásfejlesztést emelte ki, hiszen az önkormányzatok egyre kisebb létszámmal dolgoznak, ami nagy kihívást fog jelenteni az elkövetkezendő évek során. A kisüzemi helyi termelés tekintetében a szlovén oldalt – a történelmi adottságok miatt – erősebbnek ítéli, amihez a magyar oldalnak fel kell tudnia zárkózni. Ezen kapacitáshiányok kezelésében az ETT megfelelő segítséget nyújthat. Aleš Mrkela a geotermikus energiaforrások nagyobb mértékű hasznosítását és az agrárium területén való együttműködést javasolta, szem előtt tartva a kétnyelvűség terjesztését. Ezt kiegészítve Orban Dušan a térségben tapasztalt vendégszeretetet és az egyedi kulináris hagyományokat említette, míg Holecz Károly a MURABA ETT-n keresztül a közös adottságok (pl.: malmok, nyelv, kultúrtáj) kiaknázására hívta fel a figyelmet.

A panel konkrét projektek ismertetésével zárult. Orban Dušan a Domonkosfán megvalósuló zöld projektet mutatta be, amely egyszerre szolgálja a klímavédelmet és a helyi turizmus fejlesztését. Holecz Károly az Őrségi Nemzeti Park szerepét emelte ki, hiszen a nemzeti park hozzájárulása szükségszerű minden beruházás esetében. Akadályként merült fel azonban a kooperáció hiánya a térség három nemzeti parkja között. Balogh Bernadett a lassú turizmust szolgáló projektre hozott példát Lenti és Gosztola térségéből, míg Polgár Tibor a Szent Márton zarándokutat említette, ami alkalmas a térség összefogására. Ennek példáján a spirituális örökségeket is lehetne bakancsos és kerékpáros infrastruktúrával elérhetővé tenni és összekötni.

A harmadik panel a demográfiai kihívásokra helyezte a hangsúlyt, kiemelt szerepet szánva az idős- és fiatalbarát régió megteremtésére. A kerekasztal-beszélgetést Dušan Mukics, a Slovenski utrinki című szlovén nyelvű magazin főszerkesztője moderálta. Elsőként dr. Jože Gričar professzor emeritus, a Global Network of Associations and Networks: Retirees Developing Silver Economy koordinátora szólalt fel, felhívva a figyelmet az idősgazdaságban rejlő potenciálokra. Véleménye szerint az emberiség nagyon sokat nyerhetne az ezüstgazdaság ügyes használatával, azonban a társadalom jelenleg nem készült fel arra, hogy mihez kezdjen a sokáig élő szépkorúakkal. Kiemelte, hogy a harmadik életszakaszba érve sem mellőzhető a tanulás, hiszen alkalmazkodni kell a változó világhoz. Ehhez azonban a fiatal generációk bevonása is szükséges. Ahhoz, hogy az idősek érvényesülni tudjanak, szükségszerű olyan kiadványok publikálása, mint a Seniors Guide, amely katalógusként listába foglalja az időseket érintő szolgálatások elérhetőségét. Lehetővé kell tenni, hogy minden idős, aki tud és szeretne dolgozni, az visszaintegrálódhasson a munkaerőpiacra. Mindebben a digitalizáció sokat segíthet, de ennek használatához tudásra is van szükség. Ezt követően az intergenerációs együttműködésre és párbeszédre Kovács István, a Hegypásztor Kör közösségfejlesztési egyesület elnöke hozott példát. Az Oszkón működő kezdeményezés présházak megmentésével indult még a 80-as években, de mára már a hagyományok ápolását és a népi értékek megőrzését szolgáló közös rendezvényeken túl a közösségépítést, a településhez és térséghez való kötődést erősítő egyesületté vált, amely az idősek által birtokolt tudás átadására és átörökítésére összpontosít.

A kerekasztal-beszélgetés lehetőséget teremtett a fiatal generációk képviseletére is. Ines Ftičar, a Muravidéki Magyar Ifjúsági Egyesület elnöke az öt magyarlakta község fiataljainak ernyőszervezetét mutatta be. Az egyesület hét tematikus területtel foglalkozik, amelyek között a kulturális, oktatási és jótékonysági programok is szerepelnek. A magyar kormány támogatásának köszönhetően egy közösségi térrel rendelkeznek, amely helyszínt tud biztosítani a muravidéki magyar fiatalok rendezvényeinek. Ines Ftičar szerint a fiatalok elvándorlását nem a munkalehetőségek alacsony száma okozza, hanem a nem megfelelő ágazatválasztás. Véleménye szerint a térség fiataljai főleg a fővárosokat, valamint Pécset és Maribort választják új lakhelyül, ahol könnyebben találnak a képesítésüknek megfelelő állást. Az egyesület intergenerációs projektet is megvalósít, amelyre jó példa a Pálinka Egyesület közös kirándulásai.

A beszélgetés másik fiatal tagja Kovács Tamás volt, aki a Szlovén Vidék Közhasznú Nonprofit Kft. igazgatója és a Rábavidéki Ifjúsági Egyesület képviselője is egyben. Szlovén partneregyesülethez hasonlóan a kirándulási projektek, valamint a sportolási lehetőségek itt is népszerűek, de Ausztria közelsége és elszívó ereje miatt, valamint a COVID-19 hatására a meglévő kapcsolatok gyengültek. Fejlesztési lehetőségként tekint a közlekedési infrastruktúra javítására, valamint a kulturális programkínálat bővítésére, továbbá szorosabbra szeretné fűzni a két nemzetiségi fiatal egyesület kapcsolatát az összehangolt tevékenység érdekében.

A panel lehetőséget adott a MURABA ETT igazgatójának, Papp Bálintnak a felszólalására is. Ő a térségben tapasztalt népességfogyást emelte ki, amelynek a nemzetiségek még jobban kitettek, mindez pedig kihat a gazdaságfejlődési lehetőségekre is. Munkaerőhiány és minőségi munkahelyhiány egyszerre van jelen a térségben. A helyben foglalkoztatás növelését szolgálta a „Helyben a jövőd” projekt, amely a fiatalságra az oktatásra és a gazdaságra épít. Azonban a helybenmaradás elősegítése mellett szükséges a közösségszervezés is, amelyben az ETT összekötő szerepével megfelelő eszköz tud lenni. A gondoskodó térség, illetve a fiatal- és idősbarát régió megteremtése fontos a MURABA ETT számára, azonban ehhez elengedhetetlen az alulról jövő kezdeményezések támogatása. Ilyen intergenerációs programok voltak a városi séták és a nyugdíjas egyetem, amelyek mindegyike tudásátadáson alapszik. Az idősbarát régió kialakítását szolgálja a MURABA ETT „MotivAge” projektje, amelyet Mateja Kučan projektmenedzser mutatott be. A projekt keretében egy okosóra rendszer került kialakításra, ami mellett három felmérést is végeztek az idősek körében. A felmérés során többek között összegyűjtésre kerültek az idősek által is könnyen elvégezhető munkalehetőségek, de mindemellett szem előtt tartották az önkéntességen alapuló munkavégzést is.

A panel végére egyértelműen kirajzolódott, hogy az idősek és a fiatalok igényeinek kiszolgálását egyaránt szolgálja a digitalizáció, azonban a személyes találkozók nélkülözhetetlenek a bizalom és az együttműködés kiépítése érdekében. Ennek érdekében a résztvevők egyetértettek abban, hogy a Szentgotthárdi Fórum eredményesen hozzájárult a térség szereplőinek az összekovácsolásához, ezért szükségesnek tartják a fórumsorozat folytatását.