A Határon Átnyúló Együttműködési Misszió (MOT) 2024. december 2-án és 3-án rendezte meg a Határok 3. Fórumát Párizsban. A panelek és az előadások egy lehetséges Európai Határon Átnyúló Megállapodásra irányultak, amely a Zöld Megállapodáshoz és az Ipari Megállapodáshoz hasonlóan arra hivatott, hogy a határon átnyúló együttműködéseket az európai szakpolitikák homlokterébe helyezze.

Christian Dupessey, Annemasse polgármestere és a MOT elnöke köszöntötte az egész Európából érkezett résztvevőket. Üdvözlő beszédében arra bátorította az érintett szereplőket, hogy alkossák meg a megállapodás kereteit, amely révén mintegy 140 millió uniós állampolgár életkörülményei javíthatóak. A fő előadó, Maria-Varinia Michalun, az OECD osztályvezetője csatlakozott a kezdeményezéshez, támogatva, hogy a határon átnyúló aspektus horizontálisan épüljön be minden európai szakpolitikába.

Az első kerekasztal-beszélgetés a határon átnyúló démosz kialakulására és az etnikai kisebbségek ebben játszott szerepére fókuszált. A résztvevők (Navracsics Tibor, magyar Közigazgatási és Területfejlesztési Miniszter, Karl-Heinz Lambertz, az Európai Határrégiók Egyesületének elnöke és Elisa Bertò, a Tyrol-Dél-Tyrol-Trentino Eurégió ETT főtitkárságának trentinói tagja) a kérdéskört eltérő szempontokból közelítették meg, Jean Peyrony, a MOT főigazgatójának kérdései alapján. Mindannyian aláhúzták az etnikumközi konfliktusoktól terhelt múltat, amelyet a határokon átnyúló európai integráció révén sikerült meghaladni. Ma akár a határon átnyúló identitás kialakulása is elképzelhető, a folyamatos kapcsolattartás eredményeként.

A második panel a területi szuverenitás kérdése körül forgott, amelyet muszáj megosztani a szomszédokkal egy jól megtervezett európai határon átnyúló megállapodáshoz. Paco Boya, a spanyol Ökológiai Átalakulási és Demográfiai Kihívásokkal Foglalkozó Minisztérium demográfiai kihívásokért felelős főtitkára a Pireneusokra koncentrált, amelynek ökológiai értékei nem őrizhetőek meg egy közös spanyol-francia vízió nélkül. Marie-Antoinette Maupertuis, a Korzikai Nemzetgyűlés elnöke kritizálta a speciális adottságokkal rendelkező tengeri határoknak az uniós szakpolitikákban megfigyelhető negligálását. Cecilia Braun, a Nemzetközi Szövetség a Rajna-Alpok Folyosóért ETT igazgatója azokra a kihívásokra mutatott rá, amelyek egy, hat eltérő műszaki standardokkal és jogi keretekkel rendelkező országot összekötő közlekedési folyosó fejlesztését érintik. Wiktor Szydarowski, az ESPON EGTC igazgatója a legutóbbi globális fejleményekről beszélt, ahol a helyek földrajzát felváltotta a folyamatok földrajza, amely felülírja a területekről szóló hagyományos szuverenista diskurzust. Véleménye szerint a helyi alapú megközelítést a térbeli kísérletezés példájaként értelmezhetjük, amely meghaladja a nemzetállami kereteket. Mindkét kerekasztalt kommentálta Gabrielle Halpern filozófus, a ’hibridizáció’ elméletének megalkotója, amely arra a határjelenségre reflektál, amikor két entitás összeolvadásából egy harmadik entitás születik.

A megállapodás kérdését a második napon tovább részletezték 9 párhuzamos műhelyen, amelyek változatos témákat tárgyaltak, a várositól az ökológiai tervezésig, a közösségi szolgáltatásoktól az állampolgári részvételig; illetve olyanokat, mint a határon átnyúló egészségügy, vízgazdálkodás és közösségi közlekedés. Az egyik műhely a bővítéssel és a keleti határokkal foglalkozott. Ezt a műhelyt az ESPON EGTC (Nicolas Rossignol aligazgató) és a CESCI (Ocskay Gyula főtitkár) képviselői szervezték és moderálták. Előadók voltak: Kirsi Vainio, a finnországi Dél-Karélia Régió elnökhelyettese, Krzysztof Szpakowski, a lengyel Fejlesztési Forrásokért Felelős és Regionális Politikai Minisztérium vezető elemzője és programmenedzsere, Sanda Šimič, a szerbiai Európai Integrációs Minisztérium miniszterhelyettese, és Szabóné Cap Andrea, a magyar-ukrán Tisza ETT igazgatója. A műhelyek következtetéseit azok jelentéstevői mutatták be a záró plenáris ülésen. Az elhangzottakat Juliane Seifert, a német Szövetségi Belügyminisztérium államtitkára, Sandro Gozi, európai parlamenti képviselő és Philippe Voiry, a francia külügyminisztérium kormányközi bizottságokért, együttműködésért és a határokért felelős kormánybiztosa véleményezték.

A határon átnyúló megállapodásról szóló fő téma mellett Ricardo Ferreira, az Európai Bizottság Regionális Politikai Főigazgatóságának Határ Fókuszpont-koordinátora és Matteo Berzi, a Közös Kutatási Központ (JRC) területi és szakpolitikai elemzője bemutatták az ACROSS platformot, amely egy átfogó és gazdagon illusztrált összképet nyújt a határokon átnyúló együttműködésekről az EU-ban. A platform elő fogja segíteni a legjobb gyakorlatok cseréjét, és azon érintett szereplőknek a hálózatosodását, akik leginkább érdekeltek egy Európai Határon Átnyúló Megállapodásban.