BorderLabs CE projekt partneri találkozó és tematikus workshop Wrocławban
BorderLabs + Tudásmegosztás | 2026. március 17.
BorderLabs CE projekt partneri találkozó és tematikus workshop Wrocławban
BorderLabs + Tudásmegosztás | 2026. március 17.
Március 2-án és 3-án a lengyelországi Wrocławban találkoztak a BorderLabs CE projekt partnerei, hogy megvitassák a projekt hátralévő lépéseit, és tapasztalatot cseréljenek a határon átnyúló jogi akadályok kezeléséről. A vendéglátó az IRT (Területfejlesztési Intézet) volt. A CESCI-t Ocskay Gyula főtitkár képviselte.
A partneri találkozón a résztvevő intézmények képviselői megvitatták a PILOT-szintű feladatokat (zárójelentések összeállítása, záróesemények szervezése és adminisztratív kérdések), valamint a projektszintű teendőket. Utóbbiak keretében szó esett a június 10-én, Brüsszelben megrendezésre kerülő zárókonferencia szervezési kérdéseiről – amely az Európai Határmenti Platform égisze alatt valósul meg –, továbbá az integráltabb Közép-Európáért kiálló chartáról és a fejlesztés alatt álló multimédiás oktatási platformról is.
A tematikus workshop a projekt három fő témáját (határon átnyúló stratégiai tervezés, részvételi kormányzás és akadálymentesítés) elemző eseménysorozatba illeszkedett. A rendezvényt Martin Reents moderálta a vezető partner (Szászország kormánya) nevében, és két átfogó prezentációval kezdődött. Először Dirk Peters, a DG REGIO (Regionális és Várospolitikai Főigazgatóság) korábbi tisztviselője, az AEBR jelenlegi szakértője mutatta be a határon átnyúló integrációt támogató uniós eszköztár fejlődését: a pénzügyi ösztönzőktől (Interreg) a kormányzási keretrendszeren (EGTC-rendelet) át az akadálykezelő eszközig (BRIDGEforEU rendelet). Ez utóbbi kapcsán hangsúlyozta, hogy önkéntes megoldásról van szó; a tagállamok nem kötelesek alkalmazni, de ha egy akadályról bejelentés érkezik, a hatóságoknak szigorú határidőket kell betartaniuk az intézkedések során. Martin Unfried (ITEM, Maastrichti Egyetem) a Schakelpunt-projekt és az ITEM Intézet területi hatásvizsgálati tanulmányai révén szemléltette a határon átnyúló jogi akadályok összetettségét és megoldási lehetőségeit. Mint fogalmazott: az akadályok kezelése elősegíti a közszolgáltatások 360 fokban érvényesülő fejlesztését.
A második panelben releváns projektek szakértői osztották meg tapasztalataikat. Dirk Gebhardt (BBSR, Németország) a MORO-kezdeményezés keretében társfinanszírozott német-lengyel kisléptékű projektekről beszélt. Carsten Jacob és Joanna Czasnojć (Spree-Neiße-Bober Eurorégió) egy olyan Interreg-projektet mutattak be, amelynek keretében két határmenti információs pontot nyitottak a polgárok mindennapi, határon átnyúló problémáinak kezelése érdekében. A 2025. júniusi indulás óta több mint 750 ember vette igénybe a tanácsadást. Martin Hanf (Pomerania Eurorégió) egy hasonló, 2009-ig visszanyúló kezdeményezést ismertetett, amely a Szczecin környéki német-lengyel határvidéken működtet irodahálózatot, erős vállalkozói fókusszal.
Az utolsó panelben a projektpartnerek beszámolói hangzottak el. Felső-Ausztria PILOT-projektje közvetlenül több határmenti akadályt céloz meg. Katja Rosner projektmenedzser elmondta, hogy a bajor és cseh határ mentén 20 konkrét akadályt azonosítottak, és a projekt kiemelten sikeres volt a munkaerő-mobilitás terén. Említést tett arról is, hogy Felső-Ausztria kormánya pályázott az Európai Bizottságnál egy, a BRIDGEforEU rendelet szerinti határon átnyúló koordinációs pont (CBCP) létrehozására. Ondřej Havlíček (Cseh Eurorégiók Szövetsége) a szövetség által kidolgozott akadálykezelő rendszert mutatta be, amely már az uniós rendelet előtt is létezett. Az egyesület által létrehozott nemzeti kontaktpont az akadályokkal kapcsolatos bejelentéseket fogadja, maga az egyesület felhívásokat jelentet meg a megoldandó akadályok beazonosítása végett. A nemzeti jogszabályok miatt az egyesület nem tud CBCP-vé válni.
Marcin Krzymusky, a Frankfurt–Słubice Együttműködési Központ jogi szakértője nem beszélt részletesen azokról az akadályokról, amelyekkel a két szomszédos város integrációs folyamatai során találkoznak, beleértve a részvételi kormányzás több formáját. Ezzel szemben Micaela Passon az EGTC GO projektjei során tapasztalt jogi nehézségeket foglalta össze. Többek között ilyenek a közbeszerzési szabályok, a határon átnyúló egészségügyi ellátásokhoz kapcsolódó költségtérítés, az eltérő olasz és szlovén építkezési áfaszabályok (pl. a határon átnyúló kerékpárút építésénél), de még az Európa Kulturális Fővárosa programok során kulcsszerepet játszó, határ által kettévágott téren szervezett kulturális rendezvényeken alkalmazandó szabályok is. Végezetül Nagy Péter (Ister-Granum EGTC) az egységes piac hiányosságaira hozott példákat a helyi termékek határon átnyúló kereskedelme kapcsán (eltérő igazolások, áfa, számlázási és élelmiszer-higiéniai szabályok), ami miatt a határon átnyúló árusítás nagyon bonyolult. A BorderLabs CE projekt keretében az Ister-Granum EGTC egy online útmutatót ad ki a termelők és áruk szabadabb mozgásának elősegítésére.
Záró gondolataiban Ocskay Gyula összefoglalta a workshop tanulságait a jogi akadályok osztályozása és hatása tekintetében, a határ menti jogi akadályok lehetséges megoldásairól, valamint a határmenti integráció szempontjából játszott szerepükről. A záró tematikus műhelyt követően a tanulságokat hamarosan közzéteszik a projekt weboldalán.
Honlapunk a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával készült.
