Elfogadás előtt a BRIDGEforEU rendelet
Szakpolitika | 2025. január 21.
A magyar elnökség átütő sikert ért el az évekkel ezelőtt holtpontra jutó újabb, a határtérségek életét könnyítő uniós jogi mechanizmus elfogadtatásában. A BRIDGEforEU rendelet a jövőben lehetővé teszi, hogy a tagállamok felállítsanak egy vagy több olyan intézményt, amelynek a feladata a határ mentén élők mindennapjait megnehezítő akadályok felszámolásának elősegítése lesz. Egyesületünk a javaslat 2015-ös, a luxemburgi EU-elnökség által történt megfogalmazása óta aktívan vett részt az új eszköz tárgyalási folyamatában, amelynek végső neve a BRIDGEforEU lett, utalva a határok elválasztó hatásának csökkentésében betölteni hivatott szerepére. A CESCI és a CESCI Carpathia által jelenleg megvalósítás alatt lévő #ACCESS projekt tapasztalatai pedig segíthetik a koordinációs pontok elindítását és az akadályok szisztematikus felszámolását.
2015
A soros luxemburgi elnökség kezdeményezte egy új jogi megoldás inkorporálását az uniós joganyagba.
A soros luxemburgi elnökség 2015-ben kezdeményezte egy olyan jogi megoldás inkorporálását az uniós joganyagba, amely kivételes, és jól lehatárolt esetekben lehetővé tenné egy szomszédos ország jogszabályainak alkalmazását egy másik ország területén.
A legtöbbet említett példa e tekintetben a franciaországi Strasbourgot a németországi Kehllel összekapcsoló villamosjárat volt, amelynek megvalósítását az eltérő szabályozások egy évtizedig hátráltatták. Ilyenkor a francia villamosokra vonatkozó szabályokat az ECBM alkalmazhatóvá tette volna a német oldali szakaszon is ahelyett, hogy a kibővített szakaszt és a járműveket mindkét ország jogszabályaihoz hozzá kellett igazítani.
A mechanizmus kidolgozása érdekében a luxemburgi elnökség egy munkacsoportot is felállított, amelyet a francia MOT koordinált, és amelynek kezdettől fogva tagja volt a CESCI is.
A 2021-2027-es időszakra vonatkozó kohéziós politikai jogszabálycsomag részeként az Európai Bizottság 2018. május 29-én új jogi mechanizmust (European Cross-Border Mechanism – ECBM) javasolt a határon átnyúló együttműködést hátráltató közigazgatási és jogi akadályok felszámolására. A szomszédos országok, régiók együttműködését, fejlesztéseit és a határtérségben élők életét ugyanis gyakran hátráltatják olyan eltérő szabályozások vagy adminisztratív gyakorlatok, melyek idő- és költségnövelő hatásúak.
A Bizottság álláspontja szerint a rendelet elfogadásával a jelenlegi jogi és közigazgatási akadályok 20%-ának felszámolása 2%-kal növelné a GDP-t a határmenti régiókban és egymillió új munkahelyet teremtene.
A javaslat tárgyalásai a Tanácsban nem vezettek eredményre, a tagállamok egy része a szubszidiaritás elvének sérelmét látta a kezdeményezésben, illetve annak kötelező alkalmazását is kifogásolták azon tagállamok, ahol már létezik hasonló módszer. A legfőbb ellenérv azonban az volt, hogy az új rendelet lehetővé tette volna a szomszédos ország jogszabályainak területen kívüli alkalmazását, amit a szuverenitás megsértéseként értelmezett a tagállamok döntő többsége. Ezért a rendelettervezet először a kohéziós politikai csomagból került ki, majd a portugál elnökség alatt a tárgyalását is felfüggesztették.
2018
Az ECBM-re vonatkozó javaslat bekerült a 2021 utáni kohéziós politikai rendeletcsomagba.
2022
Az Európai Parlament és a Régiók Bizottsága ismét napirendre tűzte a mechanizmust, immár egy új verzióban
2022-ben az Európai Parlament és a Régiók Bizottsága ismét napirendre tűzte a mechanizmust, immár egy új verzióban, kiemelve, hogy az Uniónak és tagállamainak közösen kell lépéseket tenniük az akadályok felszámolására vagy legalább azok hatásainak csökkentésére. A pandémia idején bevezetett korlátozó intézkedések hatásai jelentős muníciót szolgáltattak az eszköz támogatói számára. A Bizottság a tagállamok és az uniós szervek álláspontjait figyelembe véve igyekezett új lendületet adni a koncepció tárgyalásának, és a szubszidiaritás elvét tiszteletben tartva biztosította a tagállamok jogalkotási előjogait. A tervezet azonban az új formájában is széles körű ellenkezést váltott ki, és a belga uniós elnökség idején felmerült az esetleges visszavonásának gondolata is.
A magyar elnökség a brüsszeli Állandó Képviselet munkatársain keresztül egy olyan megoldást javasolt, amely alapján a keretrendszer közös uniós alapot teremt, alkalmazása azonban önkéntes. A rendelet értelmében a határtérségben felállításra kerülő határokon átnyúló nemzeti koordinációs pontok egyablakos rendszerben koordinálnák a meglévő akadályokra adandó válaszokat (akadályokról szóló bejelentések elemzése, végrehajtás nyomon követése, kapcsolattartás a helyi és regionális hatóságokkal). Az akadály értékelését és az akadály eredetét jelentő rendelkezés jellegének azonosítását követően a határokon átnyúló koordinációs pont feladata, hogy felvegye a kapcsolatot az illetékes hatósággal. A közigazgatási vagy jogi akadályok megoldására vonatkozó döntés önkéntes marad, és az illetékes nemzeti szervek hatáskörébe tartozik. 2024. október 23-án az Európai Tanács elfogadta a magyar javaslatot, majd december 16-án megszületett az ideiglenes megállapodás a Tanács, a Parlament és a Bizottság között is, az ún. trilógus folyamat keretében.
A rendelet legfontosabb hozzáadott értékét a nemzeti szinten felállítandó koordinációs pontok jelentik, amelyek ismerik majd a határ két oldalán alkalmazott jogrendszereket és a hatáskörrel rendelkező hatóságok/szaktárcák elérhetőségét. Erős koordinációs szerepet tudnak betölteni továbbá a (projektek) kedvezményezettjei és a problémát kezelni hivatott hatóságok között, de hatékonyan hozzájárulhatnak a kormányközi kommunikációhoz is egyes terület- és gazdaságfejlesztési elképzelések kapcsán. Ezt a feladatot már meglévő intézmény is elláthatja.
A magyar elnökség javaslata közelítette a tagállamok álláspontjait: a határokon átnyúló koordinációs pontok létrehozásának abszolút önkéntes jellege és a tagállamok abszolút választási lehetősége a határokon átnyúló akadályok megoldásának módját illetően eredményt hozott a tárgyalásokban, miközben sikerült megőrizni a tervezet eredeti szándékát egy olyan új intézmény felállítására, amely a határok mentén élő uniós polgárok mindennapjait hivatott megkönnyíteni.
2024
Az Európai Tanács elfogadta a magyar javaslatot, majd megszületett az ideiglenes megállapodás az ún. trilógus folyamat keretében.
