4. Szlovén-Magyar Fórum
2018. június 18-án negyedik alkalommal szervezte meg a két ország nagykövetsége, Szentgotthárd Város Önkormányzata és a CESCI a magyar-szlovén együttműködéseket támogató rendezvényét, a Szentgotthárdi Fórumot, melynek célja a két ország szakmai szereplői közötti kapcsolatok erősítése, közös fejlesztések megalapozása, elindítása. Ahogy Boris Jesih, szentgotthárdi szlovén főkonzul elmondta: „a fórum lehetőséget ad arra, hogy tanuljunk egymástól, és felismerjük, hogy nem különbözünk egymástól olyan nagyon”. A kezdeményezés legjelentősebb eredménye a 2018. március 26-án aláírt megállapodás az önvezető autók fejlesztése terén Magyarország, Szlovénia és Ausztria között, amelyet a harmadik fórum keretében létrejött Palkovics-Koprivnikar találkozó alapozott meg.
A tartalmas programot Huszár Gábor, Szentgotthárd polgármestere, Dr. Aleksandra Pivec, a Szlovén Köztársaság külföldön élő szlovénokkal foglalkozó kormányhivatalának államtitkára és Dr. Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára nyitotta meg.
A délelőtt során a három plenáris szekció előadói, hozzászólói a mezőgazdaság és környezetvédelem, az idősödő társadalom és kapacitásfejlesztés, oktatás, illetve a mobilitás és turizmus témakörökön keresztül dolgozták fel a periférikus térségek gazdasági és társadalmi fejlesztésének kihívásait és lehetőségeit. Ebéd után, a három szekció a szorosabb értelemben vett határtérség együttműködési és fejlesztési lehetőségeit járta körül.
Szilágyi Péter helyettes államtitkár köszöntőjében kiemelte a 929 millió forintos muravidéki fejlesztési program jelentőségét a periférikus térség fejlesztésében. A tervek szerint 2019 végére elkészül az M70-es autópálya, és két új határátkelő is létesül, 8,5 km-re csökkentve az átlagos átkelőtávolságot a határon.
A magyar-szlovén együttműködés leginnovatívabb területe az autóipar. Lukács Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakértője felhívta a figyelmet az önvezető autókkal kapcsolatos közös kezdeményezésre. Emellett kiemelte Koper szerepét a magyarországi célú tengeri szállításban: a hazánkba irányuló konténerszállítás 70%-a a szlovén kikötőn keresztül érkezik. Ezek számára az elsődleges logisztikai bázist éppen Zalaegerszegen fogják kialakítani. Tanja Mohorič, a szlovén gépjárműipari klaszter igazgatója ehhez hozzátette, hogy a szlovén autóipar egyik fő innovációs iránya az elektromos autók menet közbeni töltésének kifejlesztése, amelynek tesztelését szintén a zalaegerszegi pályán végzik majd el.
További közös fejlesztési lehetőségként hangzott el a Zalaegerszeg-Rédics-Lendva vasútvonal kiépítése, amely napirenden van. Kissné Köles Erika, a magyarországi szlovének parlamenti szószólója azonban felhívta a figyelmet arra is, hogy a magyarországi tervek szerint az M8-as csak kétszer egy sávos főútként épül ki a határig, ami a Rábavidék elzártságán nem fog javítani.
A mezőgazdaság területén is erősödnek a két szomszéd ország közötti kapcsolatok. Tömösváry Máté kereskedelmi vezető (Balaton Ker-Tész Szövetkezet) elmondta, hogy tavaly részt vettek a maribori nemzetközi vásáron, aminek köszönhetően idén már van is szlovén megrendelésük. Niko Miholič, a Panorganic Ljutomer igazgatója már üvegház építését tervezi Szentgotthárd térségében, mivel Magyarországon egyre nagyobb mennyiségben értékesítenek zöldséget, főként salátát.
Jože Gricar, a CESCI elnökségi tagja, a Maribori Egyetem nyugalmazott professzora egy új együttműködés területet hirdetett meg: a szlovén e-Seniors kezdeményezés célja a szépkorúak bevonása a digitális forradalom kínálta új világba. A professzor a résztvevőket meghívta az ősszel Ljubljanában a témában rendezendő konferenciára és a formálódó nemzetközi hálózatba is.
Dr. Robert Celec, a Mansion Rakičan igazgatója a határ menti turisztikai együttműködés egyik fő mozgatója számos közös projektről tudott beszámolni. Hangsúlyozta, hogy első látásra konkurenciának tűnnek egymásnak a határtérség turisztikai szereplői, de a valóságban meg kell haladniuk a versengést, hiszen például Hamburgból nézve ez a határrégió egy jóval nagyobb desztináció nagyon kis része.
A délutáni szekciókon az együttműködés határ menti feltételeiről beszélgettek a résztvevők. Ennek keretében szót kaptak a két érintett nemzeti kisebbség országos képviselői, a térség polgármesterei és gazdálkodói, valamint a 2017 augusztusában szentgotthárdi székhellyel bejegyzett MURABA ETT menedzsmentje. Kissné Köles Erika szószóló asszony nehezményezte, hogy 1993 óta egyik ország térképein se tüntetik fel a Rábavidéket, ahol összesen 10 ezer szlovén él. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az anyaországok gazdasági segítsége nélkül ezek a kis lélekszámú közösségek nem képesek fennmaradni.
A délután zárásaként megtartott panelen az európai területi társulást (ETT) is úgy azonosították be a résztvevők, mint egy hatékony eszközt a határtérség fejlesztésére és a nemzeti hagyományok megőrzésére.
Mint ahogy Göncz László, a szlovéniai magyarok parlamenti képviselője, összegezte a fórum fő üzenetét: „A határ nem tűnt el: a fejekben megmaradt. Az a kihívás, hogy képesek leszünk-e egy olyan régiót teremteni, ahol 2100-ban is egy multikulturális viszonyrendszerben élhetünk, mindkét kultúrát és nyelvet megőrizve.” Az esemény zárásakor Szilágyiné Bátorfi Edit nagykövet, Metka Lajnscek nagykövethelyettes és Huszár Gábor házigazda polgármester is kiemelte a szentgotthárdi kezdeményezés fontosságát ebben a folyamatban, és a 2019-es fórumon történő aktív részvételre biztatták a jelenlévőket.
