Részletes beszámoló a műhelytalálkozóról

A műhelyt Kiss-Parciu Péter helyettes államtitkár köszöntője nyitotta meg, aki elmondta, hogy a kormányalakítási procedúra még folyamatban van, amely néhány ponton bizonytalansági faktorokat okoz, de bíztató jelek vannak arra nézve, hogy a határon átnyúló együttműködések és az ETT-k tevékenységei a következő kormányzati ciklusban is fontos szerepet fognak betölteni. Noha az elmúlt bő két év elég viszontagságosnak tekinthető, hiszen a világjárvány sem múlt el nyomtalanul, és más folyamatok is a háttérbe szorították a határon átnyúló együttműködéseket, fontos tanulságok is levonhatóak ebből az időszakból.

A helyettes államtitkár kiemelte, hogy a pandémia következtében lezárt határok világosan rámutattak, hogy ha bezárul a határ, az a határmenti vállalkozások, szervezetek és az ott élő emberek számára egyaránt jelentős és többnyire negatív hatással bír, amelyről mára már számtalan adat és tanulmány született. Köszöntőjében bátorította az ETT-ket, hogy ezeket a tanulságokat minél inkább építsék be a jövőbeli tervekbe, amiknek a megvalósításához a Minisztérium igyekszik minden segítséget megadni.

A járvány mellett természetesen az ukrán-orosz háború is kihat a térségre, amihez valamilyen módon alkalmazkodni kell. Példának hozta a Tisza ETT-t, amely kiemelten foglalkozik a háború kirobbanása óta a Kárpátalján megjelenő kihívások kezelésével, a humanitárius segítségnyújtással. A helyettes államtitkár kiemelte, hogy az ETT-kre fontos szerep hárul, hogy megtalálják ebben a helyzetben is a szerepüket és azt, hogy hogyan tudnak segíteni.

A minisztérium továbbra is fontosnak tartja a társulások munkájának pénzügyi támogatását is. 2022-ben ennek megfelelően összesen 170 millió forint lesz az ETT-keret, amit a 2023-as költségvetésben is szeretnének szerepeltetni. A 2014-2020-as uniós ciklus idején megvalósított KÖFOP-projekthez hasonló pályázatot terveznek benyújtani továbbá a VOP+ program keretében, ami a korábbiakhoz hasonlóan támogatná az ETT-k tervezési, projektfejlesztési munkáját.

A tervek szerint az ETT-műhelyek is folytatódni fognak, mivel ezek szakmai és kapcsolatépítési szempontból is beváltak. A helyettes államtitkár arra bíztatta az ETT-ket, hogy az új ciklusban is fektessenek arra kiemelt hangsúlyt, hogy gazdasági és társadalmi szempontból is jól megalapozott projekteket készítsenek elő, amelyek illeszkednek a kormány gazdaságpolitikai céljaihoz.

A magyar határokra jutó Interreg CBC-források volumene sajnos csökkent, mivel a Bizottság bevezette az ún. 25 km-es szabályt, és a magyar határtérségek népsűrűsége e szerint a számítási modell szerint alacsonyabb, mint sok más tagállamé. A magyar részvételű programok előkészítése lezárult, a programok a Bizottság felé benyújtásra kerültek.

A köszöntő után kezdetét vette a délelőtti blokk első része, amelyet a szervező Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-Európai Segítő Szolgálata (CESCI) az ETT-k szakmai támogatásának szentelt. Elsőként Ocskay Gyula adott egy átfogó uniós kitekintést (előadása itt tölthető le).

A CESCI főtitkára előadásában 2015-öt a fordulat évének nevezte, mivel ebben az évben indult el a Cross-Border Review projekt, amely a határtérségek jóval erősebb integrációját, a meglévő jogi és adminisztratív akadályok felszámolását célozta; illetve a luxemburgi EU-s elnökségnek köszönhetően megkezdődött egy új integrációs eszköz, az Európai Határon Átnyúló Mechanizmus (ECBM) tervezése. A Cross-Border Review projekt eredményei:

• A növekedés és a kohézió előmozdítása az EU határrégióiban című bizottsági közlemény (2017)
• a Határ Fókuszpont létrehozása a Bizottságnál (2018)
• a fókuszpont önálló felületének elindítása az uniós Futurium portálon (2018)
• a Határon átnyúló adatgyűjtés című projekt megvalósítása (2018)
• a B-Solutions kezdeményezés elindítása, az akadályok feltárása érdekében (2018).

Ugyanebben az évben készült el a hiányzó vasúti kapcsolatokról szóló tanulmány, az ESPON által támogatott, a határon átnyúló közszolgáltatásokkal foglalkozó vizsgálat, valamint az ECBM-re vonatkozó uniós rendelettervezet.

Ugyanakkor 2015-ben a migrációs válság, és a terrorista támadások, 2020-ban a COVID-járvány, idén pedig az orosz támadás Ukrajna ellen alapvetően negatív irányba befolyásolta a határokkal kapcsolatos diskurzust, olyannyira, hogy a Régiók Bizottsága által 2021-ben elfogadott állásfoglalás és a Bizottságnak a 2017-es közlemény megvalósításáról szóló 2021-es jelentése teljesen visszhangtalan maradt, miközben az ECBM-rendelettervezet elbukott, és a területi együttműködés szempontjai háttérbe szorultak a járvány utáni helyreállítás során is. Ennek ellensúlyozására jött létre a Régiók Bizottsága, az Európai Határrégiók Egyesülete (AEBR), a francia Határmenti Együttműködési Misszió (MOT) és a CESCI kezdeményezésére az Európai Határ Menti Polgárok Szövetsége, amely már az RB állásfoglalásának összeállításában is meghatározó szerepet játszott, és a jövőben is igyekszik a kedvezőtlen diskurzust megváltoztatni. A magyar ETT-k e tekintetben privilegizált helyzetben vannak, mivel kormányzati szinten kizárólag ők kapnak szakpolitikai és pénzügyi támogatást.

Ezután Jánosi Viktória, a CESCI GIS-szakértője mutatta be az ETT-monitoron eszközölt fejlesztéseket, valamint az ETT-hírlevél első tapasztalatait. A monitor több fejlesztésen is átesett a közelmúltban: elsősorban az aktualitás megtartása érdekében tartalomfeltöltések és adatfrissítések, illetve vizuális és funkcionális fejlesztések történtek annak érdekében, hogy felhasználóbarátabb és esztétikusabb legyen a felület. Az optimálisabb és biztonságosabb működés érdekében pedig háttér informatikai fejlesztéseket is végeztek a monitoron.

A szakértő előadásában (amely itt érhető el) kitért arra is, hogy a tavaly nyáron a CESCI-s hírlevélről leválasztott és különálló kiadvánnyá fejlesztett ETT-hírlevél kiemelt figyelmet irányít a magyar részvételű ETT-k teljesítményére, hiszen a feliratkozottak mellett a CESCI tagjai is megkapják, valamint az angol verzió az uniós Futurium portálra is feltöltésre kerül. Az eddig megjelent 3 hírlevélben 67 hír jelent meg. A szakértő előadását azzal zárta, hogy a CESCI az ETT-k eredményeiről egy friss tanulmány készítésébe kezd, amelyhez hamarosan adatbekérő kérdőívet fog küldeni az érintettek számára.

Az első blokkot Benczi Melinda tervező-elemző, projektmenedzser előadása zárta (letölthető innen), aki az európai területi együttműködésről szóló első uniós online kurzust (MOOC) mutatta be. Előadásban az érdeklődök megismerhették a kurzus létrehozásában résztvevő partnerintézményeket, a képzés tematikai lehatárolását, struktúráját, valamint egy kisfilm segítségével betekintést nyerhettek a felület működésébe is. Az előadó kitért arra is, hogy a résztvevők miként tudnak az ősszel induló második képzési időszakba bekapcsolódni.

Az ebéd előtti második szekcióban az ETT-k számára elérhető pályázati lehetőségekről esett szó. Elsőként Horváth Viktor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium főosztályvezetője ismertette a következő tervezési időszak energetikai fejlesztési lehetőségeit (előadása innen tölthető le), amelyek nem tűnnek túl kedvezőnek, mivel beruházás típusú támogatás várhatóan már nem lesz elérhető, hanem csak működési típusú támogatásra lehet pályázni, amelynek a célja, hogy költséghatékonyan ösztönözze a környezetbarát, megújuló alapú villamosenergia-termelést. Ennek a korlátozásnak a legfőbb oka, hogy a magyarországi villamos hálózat kapacitása elérte a maximumot, azaz csak akkor lehet továbblépni, ha a hálózat rugalmasságát és tárolókapacitását sikerül megnövelni. Ugyanakkor az is elhangzott, hogy nagy potenciál van Magyarországon a megújuló termelési kapacitásokban, a 2040-es tervek 2030-ra valószínűleg teljesülni fognak. A fő prioritás a jövőben a hálózatfejlesztés, valamint az energetikai közösségek elterjesztése, amely elvileg a határon átnyúló kontextusban is támogatható lesz; erre 10-20 milliárd forint közti összeg lesz elérhető a felhívások keretében.

Ezt követően a jelenlévők Küttel Orsolyától, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal nemzeti kapcsolattartójától, valamint Szántó Szilviától, az Express Innovation Agency nemzetközi szakértőjétől hasznos információkat hallhattak az ETT-k részvételi lehetőségeiről a legnagyobb uniós pályázati rendszerben, a Horizont Europe-ban (az előadás letölthető innen). Az aktuális időszakban három pillér érhető el:

• A Kiváló tudomány pillér célja az EU globális tudományos versenyképességének növelése. Az Európai Kutatási Tanács programjai révén támogatja a határon átnyúló kutatási projekteket, amelyeket a legkiválóbb kutatók pályáznak meg és hajtanak végre, a Marie Skłodowska-Curie Akciók révén ösztöndíjakat finanszíroz tapasztalt kutatók számára, doktori képzési hálózatokat, kutatói csereprogramokat és a fiatal kutatók karrierépítését segíti, továbbá világszínvonalú kutatási infrastruktúrákba fektet be. [Ez a pillér tehát a kutatási kapacitásokat célozza.]
• A Globális kihívások és európai ipari versenyképesség pillér támogatja a társadalmi kihívásokkal kapcsolatos kutatást, és a klasztereken keresztül erősíti a technológiai és ipari kapacitásokat. Az EU missziói ambiciózus célok elérését tűzték ki a legnagyobb társadalmi kihívások (pl. klímaváltozás, rákkutatás, talajegészség) megoldása érdekében. A pillér magában foglalja a Közös Kutatóközpont tevékenységét is, amely tudományos elemzésekkel és technikai támogatással segíti az európai uniós és a nemzeti döntéshozókat. [Ennek keretében van leginkább lehetősége az önkormányzatokból álló társulásoknak pályázni.]
• Az Innovatív Európa pillér célja, hogy az Európai Innovációs Tanács programjai révén javítsa Európa helyzetét a piacteremtő innovációk támogatásában. A pillér az európai innovációs környezet fejlődését is segíti az európai innovációs ökoszisztémák fejlesztésével és az Európai Innovációs és Technológiai Intézet révén, amely elősegíti az oktatás, a kutatás és az innováció tudásháromszögének integrációját. [Ez a vállalkozások számára működtetett alap.]

A támogatások három konstrukcióban érhetőek el:

• klaszterek (5 tudományterület), amelyen belül desztinációk (szűkebb témák) kerültek kijelölésre;
• partnerségek, ahol minimum 3 ország entitásainak kell részt venniük pályázatonként;
• missziók, amelyek segítségével a közös EU-s célok elérését kell biztosítani.

Az 5 misszió között található meg a városi misszió, amelynek egyik célkitűzése, hogy 2050-re minden város legyen klímasemleges. Az első felhívás keretében három magyar város nyert támogatást: Budapest, Miskolc és Pécs. Egy másik misszió a klímaadaptációt támogatja, regionális fókusszal, innovatív megoldásokra vonatkozó tudásmegosztást célozva. A misszióhoz lehet csatlakozni egy kérdőív kitöltésével, ami a chartához való csatlakozást és az információs csatornák elérését is jelenti.

Május 17-18-án a Bizottság műhelyt szervez, amelynek előadásai elérhetőek lesznek online formában.

Jelenleg 178 felhívás pályázható, és 2022 végéig több mint 100 további pályázatot nyitnak meg.

Kérdésre válaszolva az előadók elmondták, hogy

• kutatóintézeti partner nélkül nem egyszerű nyerni, de a partnerség diverzifikációja kedvezhet egy ETT-nek, mivel a legfontosabb szempont a partnerek relevanciája az adott témában;
• az NKFIH a pályázati lehetőségek felkutatásával, tájékoztatással (hírlevél; pénzügyi, jogi tanácsadás; webináriumok), partnerkereséssel támogatja a pályázókat (az NKFIH honlapján meg lehet nézni, hogy melyik területért ki felel, akikhez bizalommal lehet fordulni segítségért, hiszen nekik az a feladatuk, hogy a Horizont Europe-ban elnyerhető összegek mostani 0,5%-os magyarországi reprezentációja legalább négyszeresére növekedjen a következő években);
• a pályázati rendszer bonyolultsága miatt célszerű elsőként bekapcsolódni valamilyen konzorciumba, mivel a közép- és kelet-európai partnerek részvételét a rendszer szívesen látja, sőt, egyes nyertes konzorciumokat meg is szoktak kérni, hogy vonjanak be plusz szereplőként keleti partnereket.

Az ebédszünet után további pályázati lehetőségekről értesülhettek az ETT-k képviselői. Zám Balázs, a Külgazdasági és Külügyminisztérium programmenedzsere az Interreg CBC-programok állásáról adott tájékoztatást. Előadásában (mely letölthető innen) elmondta, hogy a 2021-2027-es időszakban a főosztály hét határmenti program végrehajtásában vesz részt, négyben Irányító Hatóságként, három esetében pedig közreműködőként. Noha a programok előkészítését tekintve már számos lépés történt, az ETT-k számára fontos információk még csak most kezdenek megjelenni. Ami biztosan látszik már, az az, hogy összességében kisebb forrásból lehet csak gazdálkodni; a magyar ETE-boríték 222.498.055 eurót tartalmaz, ami 30%-os csökkenés az előző ciklushoz képest, és ez mindegyik programot érintette. A következő időszak szakpolitikai célkitűzései a következők (összesen 5 darab szakpolitikai célkitűzés, vagyis policy objective: PO):

• PO1 – egy intelligensebb Európa az innováció, a digitalizálás, a gazdasági átalakulás, valamint a kis- és középvállalkozások támogatása révén;
• PO2 – egy olyan, zöldebb, karbonmentes Európa, amely végrehajtja a Párizsi Megállapodást, valamint beruház a tiszta energiaforrásokra való átállásba, a megújuló energiaforrásokba és az éghajlatváltozás elleni küzdelembe;
• PO3 – egy jobban összekapcsolt Európa, amely stratégiai szállítási és digitális hálózatokkal rendelkezik;
• PO4 -egy szociálisabb Európa, amely megvalósítja a szociális jogok európai pillérét, valamint támogatja a minőségi foglalkoztatást, az oktatást, a készségeket, a társadalmi befogadást és az egészségügyi ellátáshoz való egyenlő hozzáférést;
• PO5 – egy, a polgáraihoz közelebb álló Európa, amely szerte az EU-ban támogatja a helyileg irányított fejlesztési stratégiákat és fenntartható városi fejlődést.

Az Interreg-specifikus célkitűzések: az intézményi együttműködések, people-to-people együttműködési projektek (ISO1) és a határátkelés igazgatása, a biztonság erősítése (ISO2). A tematikus koncentráció elvének megfelelően, minden Interreg CBC-program kötelezően tartalmaz beavatkozásokat, amelyek a PO2 és PO4-re vonatkoznak. A 85%-ról 80%-ra csökkenő ERFA társfinanszírozás az IPA és a NEXT programokat nem, az Interreg CBC-programokat viszont érinti. Magyarországon ugyanakkor a Pénzügyminisztérium részéről van hajlandóság arra, hogy a nemzeti társfinanszírozás kiegészítésével a pályázói 5%-os önerő rendszerét megőrizzék.

A résztvevők azt is megtudhatták, hogy a bizottsági jóváhagyást követően, várhatóan szeptemberre tekinthetők véglegesnek a programok, illetve hogy a programterületek lehatárolása és a kulcsszereplők változatlanok maradtak. Pályázati felhívások megjelenésére leghamarabb novemberben lehet számítani. A tervek szerint pályázatíró tréningek is lesznek a már megszokott partnerkereső rendezvényeken túl. A pályázatok benyújtása az elektronikus monitoringrendszeren keresztül fog történni.

Az előadó végül ismertette az egyes programok ERFA-keretének nagyságát, valamint a támogatott tevékenységek keretéül szolgáló célkitűzéseket. Három programra vonatkozóan specifikus információk is elhangzottak:

• a szerb program esetében kimondott igény merült fel, hogy a programra allokált források 40%-a stratégiai projektekre legyen fordítva;
• a horvát programban folytatódik a kkv-k fejlesztése (a mostani B-Light nyomán);
• a szlovák programban pedig folytatódik az SPF és a TAPE-konstrukció.

A magyar részvételű CBC-programok ERFA-költségvetése 2021 és 2027 között (TA nélkül):

• magyar-szlovák: 120,5 M EUR
• magyar-szlovák-román-ukrán: 56,4 M EUR
• magyar-román: 131,5 M EUR
• magyar-szerb: 57,3 M EUR
• magyar-horvát: 65,4 M EUR
• magyar-szlovén: 11,7 M EUR
• magyar-osztrák: 45,8 M EUR

A műhely utolsó előadását Hegyesi Béla, a Pénzügyminisztérium DTP, CE, Interreg Europe kapcsolattartója tartotta az Interreg transznacionális és interregionális programokról. Az előadás (elérhető itt) egy általános átfogó bemutatóval kezdődött a transznacionális és az interregionális programokról. A Duna Transznacionális Programban 2021-2027 között 14 ország vehet részt, 2-3 éves nemzetközi együttműködési projektekkel, 80%+15% támogatási feltétellel. Felhívások nagyjából évente várhatóak, az első kétlépcsős felhívás várhatóan szeptemberben nyílik meg.

A Central Europe program esetében a feltételek nagyon hasonlóak, az első felhívás már lezárult, jelenleg a pályázatok értékelése zajlik, a második felhívás pedig 2023 januárjában várható.

Az idei év első ETT-műhelye a publikus részeket követően az ETT-ket érintő aktualitások megbeszélésével zárult, amely során a minisztérium illetékes munkatársai és az egyes jelenlévő ETT-k közösen beszélték át a futó projekteket, a várható kihívásokat és megoldásokat.

A műhely megrendezését a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatta.

A részletes beszámoló itt letölthető formában is elérhető.